
Kisrégiós stratégiákkal próbál választ adni a helyi oktatási igényekre az RMDSZ, a pedagógusokkal és az egyházakkal közösen kidolgozott cselekvési tervek fő célja, hogy minden magyar gyerek anyanyelvén tanulhasson – hangsúlyozta Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke hétfőn Zilahon, a Kárpát-medencei református középiskolák 20. találkozójának ünnepi megnyitóján.
2015. július 06., 20:012015. július 06., 20:01
2015. július 06., 20:552015. július 06., 20:55
„Akkor tudunk megmaradni és fejlődni, ha eredményesen és hatékonyan működtetjük oktatási rendszerünket, ennek pedig egyik legfontosabb lépése, ha minden egyes magyar gyermek számára megadjuk a lehetőséget arra, hogy magyarul tanuljon. Ezt szem előtt tartva az RMDSZ 25 éves munkája során mindig első számú prioritásaként kezelte a tanügyi kérdések megoldását\" – hangsúlyozta a politikus a zilahi rendezvényen, melyen 40 tanintézet vezetője, lelkipásztorok, tanárok és diákok voltak jelen.
Kovács Péter beszédében az RMDSZ eddigi, oktatásügyben kifejtett tevékenységét ismertette, amely elmondása szerint három részre osztható. Mint sorolta, az első évtizedben az intézményépítés zajlott, hiszen 1989 decemberében egyetlen önálló magyar oktatási intézmény sem létezett, jelenleg pedig 74 működik Erdély 16 megyéjében. A következő évtized a kisebbségi anyanyelvi oktatás kérdésének megoldásáról szólt, ennek érdekében megszületett az új tanügyi törvény, amelynek alkalmazása gyakran akadályokba ütközik, tette hozzá.
„Jelenlegi munkánk pedig arról szól, hogy közösen a pedagógusokkal és egyházakkal olyan kisrégiós stratégiákat dolgozzunk ki, amelyek a helyi igényekre adnak választ. Célunk, hogy a minisztériumtól és tanfelügyelőségektől a lehető legtöbb hatáskör és forrás átkerüljön településeink iskoláihoz, mert azt tapasztaljuk, nem minden esetben jó, ha Bukarestből mondják meg, mi működik jól helyi szinten\" – hangsúlyozta a szövetség ügyvezető elnöke.
Kovács Péter arra is rámutatott, hogy az RMDSZ egyenértékűnek tekinti a történelmi egyházak által fenntartott és működtetett tanintézeteket és az állami tanügyi intézményeket, ezeket pedig Bukarestnek is el kell ismernie. Köszönetet mondott a magyar történelmi egyházaknak azért, hogy elengedhetetlen szerepet játszanak a romániai magyar oktatás fejlődésében, a kollégiumok fenntartásában és a szakoktatás újraindításában.
„Nem hátrálhatunk meg, amikor közös célunkért, gyermekeink biztosabb jövőjéért dolgozunk, meggyőződésem, hogy ez a néhány napos tanácskozás a közös munkát segítve eredményes lesz\" – zárta beszédét az ügyvezető elnök. Az eseményen jelen volt Magyari Tivadar oktatásért felelős ügyvezető alelnök, Király András oktatásügyi államtitkár, illetve a szövetség Szilágy megyei honatyái.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
szóljon hozzá!