Fotó: ISU
A mélyből feltörő víz kioltotta csütörtök este a nagymajtényi gázkútnál 18 napja égő tüzet, de megtörténhet hogy újra meg kell gyújtani a feltörő földgázt - közölte az Agerpres hírügynökség a Szatmár megyei Szamos katasztrófavédelmi felügyelőségnek (ISU) az egyik közösségi oldalon tett bejegyzésére hivatkozva.
2018. január 05., 12:172018. január 05., 12:17
2018. január 05., 12:272018. január 05., 12:27
A bejegyzés szerint a Szatmár megyei tűzoltók egy informális falugyűlésen tájékoztatták a nagymajtényieket a gázkútnál csütörtökön kialakult helyzetről. A tájékoztatás szerint a feltörő víz kioltotta a lángot, de még nem sikerült felszerelni a gázkút lezárását biztosító szerkezetet, ezért a veszély nem hárult el.
„A találkozó során elmagyarázták, hogy (...) a tűzoltók megfigyelés alatt tartják a gázkutat, állandóan méréseket végeznek, és ha újabb gázkitörést észlelnek, újra meggyújtják a lángot” - idézte az Agerpres a katasztrófavédelem közlését.
Csütörtökön az ISU közleményben tájékoztatott arról, hogy sikerült levágni a lángoló gázkút fejét, és ezáltal lehetővé vált a kútfő helyettesítése. „Ha ez megtörténik, el lehet kezdeni a földgázkiáramlás lezárását” - idézte az ISU közleményét a hírügynökség.
A Szatmár megyei Nagymajtényban, a magyar-román határtól mintegy tíz kilométerre december 18-án hajnalban ütött ki tűz egy földgázkútnál. A kút azóta több méter magas lángokkal égett. Az érintett vállalat közleménye szerint a balesetet egy váratlan földgázkitörés okozta. A vállalat a földgáz kitermelését készítette elő, és lefúrt a földgázrétegig, de még nem szerelte fel a gázkitörés megelőzését biztosító berendezést. A balesetben senki sem sérült meg.
kga \ kvb
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!