Kihelyezték az első háromnyelvű helységnévtáblát Kolozsváron

Az alpolgármester hozzátette: csak itt helyezhette ki saját területére a táblákat a város. A többi bejáratnál a közúti társaság területére kell építési engedélyt kiállítaniuk, és a társaság még nem válaszolt megkeresésükre.

„A város többi bejáratához is megvan már az urbanisztikai engedély, csak várjuk a közutaktól a beleegyezést, hogy tudjuk kiállítani az építési engedélyt és tudjuk kihelyezni a táblákat” – jelentette ki az alpolgármester, aki szerint napok kérdése, hogy mindenhová kikerülnek a többnyelvű táblák.

Oláh Emese elmondta, a polgármesteri hivatalon belül semmilyen ellenkezést nem tapasztal a többnyelvű táblák kihelyezésével szemben, de azt látja, hogy a közösségi portálokon a román nacionalisták részéről óriási nyomás nehezedik Emil Boc polgármesterre, amiért vállalta a többnyelvűséget.

Emil Boc április elején sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nem fellebbez a helységnévtábla-ügyben hozott elsőfokú ítélet ellen, és többnyelvű feliratok kerülnek Kolozsvár bejárataihoz.

Kijelentette: a szabványos helységnévtáblára a város román neve alá kerül a magyar Kolozsvár és a német Klausenburg is. Ugyanakkor a város római kori eredetére is utalni kíván azzal, hogy a háromnyelvű helységnévtábla fölé egy kőtábla kerül a település római kori megnevezésével. Hozzátette, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történész szakértőinek a tanácsa alapján ezen a Municipium Aelium Napocense ab Imperatore Hadriano Conditum (117–138) felirat szerepel majd.

A polgármester elmondta, történelmi tény, hogy a mai Románia területén Kolozsvár volt az első város, amelyet a rómaiak municípiumi rangra emeltek. A mai román közigazgatásban is a municípium szót használják a megye jogú városok megnevezésére.

Az a kötelességem, hogy tartsam tiszteletben a múltat, ugyanakkor a jövő felé irányítsam a közösséget. Ez európai megoldás, amely megerősíti a város többnyelvű, toleráns, békés és civilizált jellegét. Kolozsvár az együttélés művészetének a modellje” – fogalmazott a polgármester.

Az RMDSZ üdvözölte a polgármester bejelentését, és gratulált a táblaügyben fellépő civil szervezeteknek és mindazoknak, akik hittek a győzelemben.

Mint arról beszámoltunk, a Kolozs megyei törvényszék február 21-én mondta ki első fokon, hogy magyar nyelven is ki kell írni a településnevet Kolozsvár határaiban. Az esetleges fellebbezést a polgármesteri hivatalnak az elkövetkező napokban kellett volna benyújtania. A város polgármesteri hivatalát a Minority Rights egyesület perelte be, és 370 kolozsvári polgár is csatlakozott a perhez.

A felperes azzal érvelt, hogy noha a 2001-ben elfogadott helyi közigazgatási törvény 20 százalékban jelölte meg azt a küszöbértéket, amely fölött egy település kisebbségi lakosságát nyelvi jogok illetik meg, a jelenleg 16 százalékot kitevő, mintegy ötvenezer fős kolozsvári magyarságot is megilletik a magyar helységnévtábla kihelyezésének a joga. A törvény elfogadásakor ugyanis az 1992-es népszámlálás adatait kellett figyelembe venni, ekkor pedig még a küszöbérték fölött volt a magyarság aránya Kolozsváron.

Később a törvénybe egy olyan módosítás is bekerült, hogy a többnyelvű feliratozás olyan szerzett jog, amelyet egy kisebbség akkor sem veszít el, ha időközben a küszöb alá süllyed a számaránya egy településen.