
Hidegen hagyja a hatóságot. Az állami rendőrség még csak tudomást sem szerzett a magyargyalázó feliratról.
Fotó: Haáz Vince
Egy hónap sem volt elegendő a román rendőrségnek arra, hogy videófelvételek segítségével azonosítsa a magyar zászló felgyújtásával próbálkozó nagyváradi lányt. Ezzel szemben Marosvásárhelyen rövid idő alatt előállították a románellenes feliratokat felfestő – vélhetően magyar nemzetiségű – elkövetőket.
Furcsa kettősség figyelhető meg a rendőrség munkája kapcsán: miközben a románellenes megnyilvánulások esetében feltűnő hatékonysággal jár el a bűnüldöző szerv, fordított esetben, amikor a magyarok a gyűlöletkeltés célpontjai, roppant lassan halad a nyomozás. A marosvásárhelyi rendőrségnek például
A rendőrség bejelentése szerint egy nap alatt került kézre az a 22 éves fiatalember, aki tavaly szeptember elsejére virradóra a megyeszékhely Posta utcájának egyik házát, valamint a közeli buszmegállót összefirkálta. „Muie România, Muie Trianon… Trăiască Ungaria!” – volt olvasható a Romániát és Trianont szidalmazó, illetve Magyarországot éltető szöveg. Szintén 24 órájába telt a hatóságoknak, hogy elfogják és előállítsák azt a 23 esztendős férfit, aki a román nemzeti hősöket vulgáris nyelvezetben szidalmazó szövegeket festett fel a hónap közepén, január 16-ára virradóra Marosvásárhelyen. Az Avram Iancu-emlékházra és egy közeli épületre felrajzolt felirat a móc vezért, valamint Horeát, Cloșcát és Crișant, az 1785-ös parasztlázadás vezetőit gyalázza, majd – ugyancsak román nyelven – azzal zárul, hogy „Éljen Magyarország”.
Emanuela Rugină, a Maros megyei rendőr-főkapitányság szóvivője lapunk megkeresésére elmondta, mindkét esetben az ügyészség irányításával folyik a nyomozás. Kérdésünkre, hogy a hatóságoknak miként sikerült ilyen operatív módon azonosítaniuk és előállítaniuk a feltételezett elkövetőket, a folyamatban lévő vizsgálatra hivatkozva Rugină nem szolgált részletekkel. „Jellegzetes tevékenységgel” – adta meg a rendőrség részéről megszokott választ. A szóvivő annyit mondott még, hogy vandalizmusért
Lapunk úgy tudja, hogy sem a Posta, sem az egykori Rákóczi (mai Avram Iancu) utca nincs bekamerázva.
Ehhez képest Nagyváradon tapodtat sem halad előre az év végén történt magyarzászló-égetési kísérlet ügyében zajló nyomozás. Az RMDSZ Bihar megyei székházára kitűzött piros-fehér-zöld lobogót december 30-ára próbálták meg felgyújtani a nagyváradi Fekete Sas palotában, ám egy fiatalember időben megakadályozta, hogy a lobogó lángra kapjon. Az incidensről videófelvétel is készült, amelyen látható, amint egy fiatal nő székre felállva egy öngyújtó lángjával próbálja meggyújtani az épület falára kifüggesztett piros-fehér-zöld zászlót. Ennek ellenére
Alina Dinu, a Bihar megyei rendőr-főkapitányság szóvivője tegnap a Krónikának elmondta, kollégái „folyamatosan dolgoznak az ügyön”, de nem sikerült felfedniük a gyújtogató kilétét. Hozzátette: a nyomozás befejeztének nincs határideje.
Egyébként a rendőrség bizonyos esetekben határozott fellépése nem tántorította el ténykedésüktől az épületeket vandalizáló, obszcén üzeneteket megfogalmazó személyeket. Mint arról beszámoltunk, a múlt héten a marosvásárhelyi Kistemplom talapzatán jelent meg falfirka: „Diavolii”, azaz ördögök. Amúgy két év sem telt el azóta, hogy a Gecse utcai gyülekezet restauráltatta a régi lábazati köveket, és újakat helyeztetett a menthetetlen kőlapok helyére. Lakatos Péter lelkipásztor érdeklődésünkre elmondta, bár az esetet jelenteni fogja a rendőrségen, nem hinné, hogy a hatóságoknak prioritást jelentene egy református templom megszentségtelenítőjének a kézre kerítése. A lelkész tapasztalatból beszél:
Kérdésünkre, hogy gyanakszik-e valakikre, Lakatos annyit mondott, valószínűleg az éjjeli szórakozóhelyekről hazatartó ittas fiatalok lehetnek azok, akik így próbálnak „virtuskodni”. Útjukban törnek-zúznak, leverik a szemeteskukákat, szétdobálják az üres üvegeket, kimozdítják a házak csatornáit, ököllel belevágnak az épületek szigetelt falaiba.
A református lelkész bizalmatlanságát támasztja alá a lapunk által december folyamán jelzett eset is. December 11-ei lapszámunkban tettük szóvá, hogy napok óta zavartalanul áll egy méretes magyarellenes felirat Marosvásárhely egyik legforgalmasabb városrészében anélkül, hogy a bekamerázott ingatlan tulajdonosa, a városháza vagy a rendőrség felfigyelt volna rá. A Szabadság utca 32. szám alatti betonkerítésre hatalmas piros betűkkel felfestett „Muie unguri!” (Szoptok, magyarok!) „üzenetről” lapunk értesítette a helyi rendőrséget. A falfirkát másnapra eltávolították, ám mint kiderült, az állami rendőrség még csak tudomást sem szerzett róla. Ezt maga Emanuela Rugină mondta el tegnap, amikor bő másfél hónappal az incidens után a rendőrségi szóvivőnek is elmeséltük a történteket.
„Az észak-erdélyi autópálya átka 22 évnyi gyötrelem és szégyen után véget érhet” – állítja a közlekedési projekteket figyelemmel követő szakértőkből álló Pro Infrastruktúra Egyesület.
Pénteken hivatalosan megnyílt a síszezon a Madarasi Hargita Síközpontban. Jelenleg ez az egyetlen síterep Hargita megyében, ahol síelni lehet.
Nem a burger, nem a pizza, és még csak nem is a shaorma vezeti a kiszállítási toplistákat Romániában. 2025-ben egy klasszikus hódított: a miccs.
Az illegálisan működtetett nagycsanádi idősotthonban talált 74 idős személy közül tizenegyet rühösséggel ápolnak a temesvári Victor Babeș járványkórházban és a városi kórház bőrgyógyászati osztályán.
A mesterséges intelligencia és a robotika már nem a jövő ígérete, hanem a jelen része. Erdély nagyvárosaiban is egyre több helyszínen jelennek meg, ahol az automatizált megoldások láthatatlanul, mégis meghatározó módon formálják a mindennapi működést.
Letette csütörtökön a hűségesküt és román állampolgár lett Dominic Fritz temesvári polgármester, a kormányzó Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
Tiltakoznak a kolozsvári Waldorf iskolába járó gyerekek szülei és a pedagógusok Nemes Ildikó aligazgatónő elbocsátása miatt.
Az RMDSZ javaslatára döntött csütörtöki ülésén a kormány: hivatalos a Kovászna megyei Nagyborosnyó címere – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyével partnerségben, támogató jóváhagyásával az RMDSZ parlamenti csoportja iktatta azt a törvénytervezetet, amely a 2026-os évet „Márton Áron püspök évévé” nyilvánítaná – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
Több mint egy év eltelt azóta, hogy a szenátus megszavazta azt az RMDSZ-es törvénytervezetet, amely a történelmi személyiségek síremlékei jogállását szabályozná, és védett státust biztosítana számukra anélkül, hogy műemlékké nyilvánítanák azokat.
2 hozzászólás