
Hidegen hagyja a hatóságot. Az állami rendőrség még csak tudomást sem szerzett a magyargyalázó feliratról.
Fotó: Haáz Vince
Egy hónap sem volt elegendő a román rendőrségnek arra, hogy videófelvételek segítségével azonosítsa a magyar zászló felgyújtásával próbálkozó nagyváradi lányt. Ezzel szemben Marosvásárhelyen rövid idő alatt előállították a románellenes feliratokat felfestő – vélhetően magyar nemzetiségű – elkövetőket.
Furcsa kettősség figyelhető meg a rendőrség munkája kapcsán: miközben a románellenes megnyilvánulások esetében feltűnő hatékonysággal jár el a bűnüldöző szerv, fordított esetben, amikor a magyarok a gyűlöletkeltés célpontjai, roppant lassan halad a nyomozás. A marosvásárhelyi rendőrségnek például
A rendőrség bejelentése szerint egy nap alatt került kézre az a 22 éves fiatalember, aki tavaly szeptember elsejére virradóra a megyeszékhely Posta utcájának egyik házát, valamint a közeli buszmegállót összefirkálta. „Muie România, Muie Trianon… Trăiască Ungaria!” – volt olvasható a Romániát és Trianont szidalmazó, illetve Magyarországot éltető szöveg. Szintén 24 órájába telt a hatóságoknak, hogy elfogják és előállítsák azt a 23 esztendős férfit, aki a román nemzeti hősöket vulgáris nyelvezetben szidalmazó szövegeket festett fel a hónap közepén, január 16-ára virradóra Marosvásárhelyen. Az Avram Iancu-emlékházra és egy közeli épületre felrajzolt felirat a móc vezért, valamint Horeát, Cloșcát és Crișant, az 1785-ös parasztlázadás vezetőit gyalázza, majd – ugyancsak román nyelven – azzal zárul, hogy „Éljen Magyarország”.
Emanuela Rugină, a Maros megyei rendőr-főkapitányság szóvivője lapunk megkeresésére elmondta, mindkét esetben az ügyészség irányításával folyik a nyomozás. Kérdésünkre, hogy a hatóságoknak miként sikerült ilyen operatív módon azonosítaniuk és előállítaniuk a feltételezett elkövetőket, a folyamatban lévő vizsgálatra hivatkozva Rugină nem szolgált részletekkel. „Jellegzetes tevékenységgel” – adta meg a rendőrség részéről megszokott választ. A szóvivő annyit mondott még, hogy vandalizmusért
Lapunk úgy tudja, hogy sem a Posta, sem az egykori Rákóczi (mai Avram Iancu) utca nincs bekamerázva.
Ehhez képest Nagyváradon tapodtat sem halad előre az év végén történt magyarzászló-égetési kísérlet ügyében zajló nyomozás. Az RMDSZ Bihar megyei székházára kitűzött piros-fehér-zöld lobogót december 30-ára próbálták meg felgyújtani a nagyváradi Fekete Sas palotában, ám egy fiatalember időben megakadályozta, hogy a lobogó lángra kapjon. Az incidensről videófelvétel is készült, amelyen látható, amint egy fiatal nő székre felállva egy öngyújtó lángjával próbálja meggyújtani az épület falára kifüggesztett piros-fehér-zöld zászlót. Ennek ellenére
Alina Dinu, a Bihar megyei rendőr-főkapitányság szóvivője tegnap a Krónikának elmondta, kollégái „folyamatosan dolgoznak az ügyön”, de nem sikerült felfedniük a gyújtogató kilétét. Hozzátette: a nyomozás befejeztének nincs határideje.
Egyébként a rendőrség bizonyos esetekben határozott fellépése nem tántorította el ténykedésüktől az épületeket vandalizáló, obszcén üzeneteket megfogalmazó személyeket. Mint arról beszámoltunk, a múlt héten a marosvásárhelyi Kistemplom talapzatán jelent meg falfirka: „Diavolii”, azaz ördögök. Amúgy két év sem telt el azóta, hogy a Gecse utcai gyülekezet restauráltatta a régi lábazati köveket, és újakat helyeztetett a menthetetlen kőlapok helyére. Lakatos Péter lelkipásztor érdeklődésünkre elmondta, bár az esetet jelenteni fogja a rendőrségen, nem hinné, hogy a hatóságoknak prioritást jelentene egy református templom megszentségtelenítőjének a kézre kerítése. A lelkész tapasztalatból beszél:
Kérdésünkre, hogy gyanakszik-e valakikre, Lakatos annyit mondott, valószínűleg az éjjeli szórakozóhelyekről hazatartó ittas fiatalok lehetnek azok, akik így próbálnak „virtuskodni”. Útjukban törnek-zúznak, leverik a szemeteskukákat, szétdobálják az üres üvegeket, kimozdítják a házak csatornáit, ököllel belevágnak az épületek szigetelt falaiba.
A református lelkész bizalmatlanságát támasztja alá a lapunk által december folyamán jelzett eset is. December 11-ei lapszámunkban tettük szóvá, hogy napok óta zavartalanul áll egy méretes magyarellenes felirat Marosvásárhely egyik legforgalmasabb városrészében anélkül, hogy a bekamerázott ingatlan tulajdonosa, a városháza vagy a rendőrség felfigyelt volna rá. A Szabadság utca 32. szám alatti betonkerítésre hatalmas piros betűkkel felfestett „Muie unguri!” (Szoptok, magyarok!) „üzenetről” lapunk értesítette a helyi rendőrséget. A falfirkát másnapra eltávolították, ám mint kiderült, az állami rendőrség még csak tudomást sem szerzett róla. Ezt maga Emanuela Rugină mondta el tegnap, amikor bő másfél hónappal az incidens után a rendőrségi szóvivőnek is elmeséltük a történteket.
Súlyos baleset történt hétfő este a Nagyvárad–Félixfürdő közötti országúton – a váradszentmártoni kerülőúton –, ahol két személygépkocsi ütközött.
Több mint 67 ezren látogatták a közgyűjtemény kiállításait és rendezvényeit. A legnépszerűbbek közé tartozik az 1848–1849-es Ereklyemúzeum és a világhírű magyar festők műveiből álló Képtár.
A Szeben megyei Kürpöd (Chirpăr) település közelében patakba esett és életét vesztette hétfőn egy testvérpár: egy 6 éves kislány és egy 9 éves fiú.
Egy átfogó, erdészeti bűncselekmények elleni rendőrségi akció keretében a bihari hatóságok több mint 415 köbméter, jogszerű származással nem rendelkező tűzifát és fenyő fűrészárut foglaltak le, 110 000 lej értékben.
Országszerte felmelegedés várható a következő napokban, a jövő hét közepétől azonban ismét lehűl az idő; csapadékra a jövő héten lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat február 2. és 15. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Alkoholkómához közeli állapotban lévő gépkocsivezetőt vettek őrizetbe a szatmárnémeti rendőrök. A súlyos mozgás- és beszédzavarral előállított, alkoholos befolyásoltság alatt álló járművezetőt a bíróság 60 napos hatósági felügyelet alá helyezte.
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét tartják február 2-án a római katolikus egyházban, minden templomban ekkor tartják a gyertyákat megszentelő szentmiséket.
A tanügyben foganatosított költségcsökkentő intézkedések nyomán Arad megyében történtek osztályösszevonások, megszűntek helyettesítői tanári állások, mindez azonban a magyar oktatást nem érintette – tudta meg a Krónika. Hasonló a helyzet Temes megyében.
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
2 hozzászólás