Ladányi Péter Sándor református lelkész (balról állva) tart vetített képes előadást a tavaly felújított verespataki templomról
Fotó: Ladányi Péter Sándor archívuma
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon, ahol az egyház alig két hívet számlál. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónika megkeresésére elmondta, meglátásuk szerint a turistaforgalom lehet az a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget. Verespatak UNESCO-státusza miatt a térségbe évről évre egyre több magyar látogató érkezik, akik számára a felújított épületek kulturális találkozási pontot jelentenek.
2025. november 18., 19:012025. november 18., 19:01
Bár a Fehér megyei Verespatakon ma már alig élnek magyarok, a közelmúltban megújult a település központjában található református templom és a parókia. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónika megkeresésére elmondta, a romos állapotból megmentett épületek nemcsak történelmi értéket hordoznak,
A parókia impozáns épületét is megmentették az enyészettől Verespatakon
Fotó: Ladányi Péter Sándor archívuma
A Verespataktól mindössze néhány kilométerre található Abrudbányán szolgáló lelkipásztor felidézte, a verespataki református közösség mindig is kicsinek számított, az egyházközség pedig az abrudbányai gyülekezet fíliájaként működött. A gyülekezet mára csak két lelket számlál, de ők sem helyben laknak: az egyik személy magyarországi vendég egyháztag, a másik pedig verespataki származású asszony, aki külföldön vállalt munkát, és csak nagyobb ünnepek idején tér vissza szülőfalujába.
Ladányi Péter Sándor református lelkész: a tervek szerint új funkciót, gazdasági alternatívát is kínálnak az egykori aranybányavidék központjában
Fotó: Kiss Gábor
A lelkész elmondta, a tavaly megújult templom a 19. században, az 1848-as Avram Iancu-féle rombolásokat követően épült, és bár sosem volt műemlék, a helyi reformátusok mindig büszkén tekintettek rá. „A közösség kicsi volt ugyan, de önérzetes: úgy gondolták, hogy templomra igenis szükségük van. Később parókiát is vásároltak – egy 17. századi romokra épült, impozáns épületet –, ahol azonban soha nem lakott állandó lelkész” – magyarázta Ladányi Péter Sándor. Hozzátette, a parókia hosszú és viszontagságos utat járt be: előbb bérbe adták, majd a kommunizmus alatt államosították, működött benne többek között patika is.
Az épület megmentésére a román állam Országos Örökségvédelmi Intézetének pályázata keretében nyertek finanszírozást még a pandémia előtt, ugyanennek a projektnek a keretében újul meg a görögkatolikus templom, valamint egy másik műemlék épület is. A beruházás összértéke mintegy másfél millió euró volt, amelyet később további forrásokkal egészítettek ki, a munkát a műemlékvédelem terén jól ismert Utilitas műemlékvédelmi iroda nyerte el. Az épület avatóünnepségét a tervek szerint még idén megtartják.
„Tárgyalunk egy vállalkozóval, akivel tízéves bérleti szerződést kötnének. A közelben működik egy bisztró, de nincs szálláskapacitásuk, innen jött az együttműködés ötlete. Nem kocsma jellegű helyet szeretnénk, hanem kulturált vendéglátást, ahol a turisták szállást is találhatnak. Ez azért is lenne fontos, mert Verespatakot jelenleg ipari területként sorolják be. A PUZ (regionális városrendezési terv) és a PUG (általános városrendezési terv) szerint sem panzió, sem más turisztikai épület nem létesíthető, hiába szerepel a település az UNESCO világörökségi listáján” – fogalmazott. Hozzátette, a felújított épületre azonban szigorú előírások vonatkoznak: öt évig sem a külső, sem a belső részleteit nem szabad megváltoztatni, az eredeti arculatnak érintetlennek kell maradnia.
A parókia épülete az elmúlt évtizedekben rendkívül romos állapotba került
Fotó: Ladányi Péter Sándor archívuma
A lelkipásztor elmondta, a verespataki templomtavaly befejezett felújítása a magyar kormány erdélyi támogatási programjának keretében valósult meg, amelyből az elmúlt években több száz templom újult meg Kárpát-medence-szerte. „A pályázatra azért volt szükség, mert az épület rendkívül leromlott állapotban volt, saját forrásból pedig esélyünk sem lett volna megmenteni. A tetőszerkezet teljes cserére szorult: a gerendák és szarufák eláztak, sürgős beavatkozásra volt szükség. A munkálatok nem indultak könnyen – a kivitelező cserbenhagyott, és nagy nehezen sikerült megoldani a helyzetet, és tavaly befejeztük a felújítást” – mutatott rá.
Hozzátette, a templom karbantartását egy civil szervezettel kötött együttműködési megállapodás teszi lehetővé. Verespatakon ugyanis több civil szervezet működik, amelyek a település örökségturisztikai jelentőségére alapozva szervezik programjaikat.
cserébe ők gondoskodnak az udvar és a templom környezetének folyamatos karbantartásáról.
A felújított parókia épületében vendéglátóhelyiség működik a tervek szerint
Fotó: Ladányi Péter Sándor archívuma
Arra kérdésünkre, hogy miért tartották fontosnak megmenteni az épített örökséget egy olyan településen, ahol már nincsenek hívei a református egyháznak, Ladányi Péter Sándor úgy fogalmazott, Verespatak történetében a magyar közösség mindig meghatározó szerepet töltött be, ezért az egyházi épületek megőrzése „kötelesség és felelősség”.
és hisszük, hogy ő majd mindent elrendez. A hit ezen a vidéken szorosan összefonódik a mindennapjainkkal: kevesen vagyunk, ezért össze kell tartanunk, és meg kell mutatnunk, hogy itt vagyunk, itt maradni akarunk, és jövőt tervezünk. Ha hagynánk romba dőlni az épületeinket, ha eltemetnénk őket, akkor mi értelme lenne itt maradnunk?” – fogalmazott a lelkipásztor.
Naponta több tíz turistát vonz a verespataki Bányászati Múzeum. A múzeum működtetője, Valentin Rus bányamérnök a Krónikának elmondta: nagy hibának tartja a romániai bányászat felszámolását.
Hozzátette, a település ismert turisztikai célpont, így rengeteg látogató fordul meg a térségben, köztük magyarországi kirándulók és erdélyi gyülekezeti csoportok is.
– mondta a lelkipásztor, aki szerint éppen a látogatók jelenléte ad gyakorlati értelmet az épített örökség megmentésének, ugyanis nem a korábban a településre jellemző katasztrófaturizmust akarják kiszolgálni, hanem lelki megerősítést kínálnak.
Tavaly megújult a református templom, melyben egy civil szervezet tart rendezvényeket
Fotó: Asztalos Ágnes
Ladányi Péter Sándor arról is beszélt, hogy a szórványnak számító Fehér megyei községközpontban ma nagyon nehéz pontosan meghatározni a magyarok számát, a település lakóinak jelentős része magyar vagy német gyökerű. Sokan magyar nevűek, magyar felmenőkkel rendelkeznek, de már nem beszélik a nyelvet.
Ugyanez a helyzet a Verespataktól 10 km-re található Abrudbányán is. Noha a református közösség hosszú múltra tekint vissza, ma 38 református él a településen. A templom jelenlegi, harmadik épülete 1898-ban készült el: az akkori presbiterek tudatosan úgy alakították ki, hogy a támpillérek meghosszabbításával 300 négyzetméternyi bérbe adható területet nyerjenek, biztosítva a gyülekezet anyagi önfenntartását. Az egyháznak akkoriban még erdeje és két malma is volt – ezek bevételeiből tartották fenn a lelkipásztort, abban a meggyőződésben, hogy amíg van lelkész, addig lesz magyar szó és közösség is a városban. A történelem azonban más irányt vett: két világháború és a kommunista időszak alapjaiban rendítette meg Abrudbánya magyar életét.
a farsangi bált, valamint az Abrudbányai Magyar Napokat, amely immár több mint egy évtizede gyűjti egybe a helyieket és az elszármazottakat. A fiatalok helyzete ugyanakkor nehezebb Abrudbányán, a helyi munkalehetőségek nagyon korlátozottak. A réz és rézérc előállítására szakosodott CupruMin vállalat mintegy hatszáz embernek ad munkát, ezért a fiatalok, akik nem a bányászatban gondolkodnak, gyakran máshol keresnek boldogulást.
Számos magyarországi turista keresi fel Verespatakot, megtekintik a frissen felújított templomot is
Fotó: Ladányi Péter Sándor archívuma
A lelkész elmondta, az utóbbi időben a turizmus fellendülését tapasztalják a térségben.
„Magyarországi látogatók, valamint Erdély minden részéről – különösen a Székelyföldről – érkeznek kirándulók, motoros csoportok. Ilyenkor rendszerint minket keresnek meg. A nyár szinte teljesen az idegenvezetéssel telik, hetente két-három csoportot is körbevezetünk – ha nem én, akkor a gondnokunk. Mindig nagy öröm számunkra, amikor ennyi érdeklődő érkezik, mert visszajelzés érkezik arról, hogy számítanak ránk, és jó érzés hallani tőlük: »jövőre is visszatérünk«” – fogalmazott a településen nyolc éve szolgáló lelkipásztor.
Verespatakon az aranybányászat hosszú múltra tekint vissza, már a Római Birodalom idején is termeltek ki aranyat a településen
Fotó: Kozán István
A település központja az UNESCO-világörökség része, évente több ezer turista keresi fel
Fotó: Asztalos Ágnes
Mesébe illő út, mely a térség és Románia jelképe – vélik a helyi hatóságok, miután műszakilag átvették a Torockói-havasok festői, ám eddig infrastrukturálisan elhanyagolt tájain, Nagyenyed és Abrudbánya között húzódó hegyi út első szakaszát.
A száz évvel ezelőtt még virágzó verespataki református gyülekezet mára hívek nélkül maradt. A szomszédos Abrudbányához tartozó leányegyházköség lelkipásztora és gondnoka azonban felújítja a templomot és a papilakot is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
A Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet nem Románia ellen irányul, és semmiképpen sem elszakadásról szól – jelentette ki kedden Csoma Botond RMDSZ-es képviselő.
Vádat emeltek az ügyészek a vesztegetés elfogadása miatt ötéves börtönbüntetését töltő Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester ellen törvénytelen határátlépés miatt.
Ha csak az lett volna a cél, hogy a jelenlegi magyarországi kormánypártok hogyan kerülhetnek előnybe, akkor nem olyan szabályozást fogadunk el, amely limitált választójogot nyújt a külhoni magyaroknak – jelentette ki Gulyás Gergely miniszter a Krónikának.
Aranyosszéki fiatalember lelte halálát az Aranyos völgyében, miután járműve egy patakmederbe zuhant.
Ingadozó hőmérsékleti értékekre és szinte minden nap csapadékra lehet számítani a következő két hétben az egész országban – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett, november 17-30. időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Két Bihar és egy Temes megyei kábítószer-forgalmazót vett őrizetbe a rendőrség, a Bihar Megyei Törvényszék pedig elrendelte harmincnapos előzetes letartóztatásukat. A rendőrök lefoglaltak több drogmennyiséget.
Újabb afrikai sertéspestisgócot azonosítottak Arad megyében, ezúttal a megyeszékhelytől északnyugatra fekvő Varsánd községben, egy hizlaldában. A hatóságok elrendelték mintegy 700 állat megsemmisítését.
Befejeződtek a nyáron beomlott rónaszéki sóbánya helyén keletkezett kráter feltöltési munkálatai, és a helyi szintű veszélyhelyzetet is feloldották a Máramaros megyei településen – közölte a Krónikával Zahoránszki Brigitta RMDSZ-es parlamenti képviselő.
Újból be kívánja terjeszteni a Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét a román parlament elé az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) – tájékoztatta a Krónikát hétfőn az EMSZ sajtóirodája.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!