Kerekezés pöfékelés helyett. A nyárádmenti bicikliút kialakítása sokkal olcsóbb és hasznosabb, mint a kisvasút újjáépítése
Marosvásárhelyt Szovátával összekötő kerékpárutat szeretne kiépíteni Maros megye önkormányzata a húsz évvel ezelőtt felszámolt nyárádmenti kisvasút töltésén. Az érintett települések támogatják az ötletet.
2019. február 10., 12:382019. február 10., 12:38
Még idén átvenné a Maros Megyei Tanács a közlekedési minisztériumtól az egykori kisvasút Nyárádtő és Vármező közötti „nyomvonalának” ügykezelését, hogy kerékpárutat alakítsanak ki a töltésen. A Marosvásárhelyt Szovátával összekötő vonat bő két évtizeddel ezelőtt sípolt utoljára: a néhai Demokratikus Konvenció 1996 és 2000 közötti kormányzása idején az akkori szállításügyi miniszter, Traian Băsescu számolta fel a veszteségekre hivatkozva.
Helyi szinten a kezdeti felháborodást a beletörődés, majd az alternatívák keresése, megtalálása váltotta fel. Az amúgy is lassan közlekedő kisvonat helyét a maxitaxik vették át. Az idők során
az úttestet átvágó sínpárokat leaszfaltozták, a töltést fák és bokrok nőtték be. Mindössze a Vármező és Szováta közötti szakaszt sikerült megmenteni: itt turistaidényben egy magánvállalkozó gőzmozdony által húzott sétavonatot működtet. Néhány évvel ezelőtt a vonal másik, marosvásárhelyi végén is pöfékelt egy kirándulóvonat, azonban
„Kerékpárutat alakítunk ki a Nyárádmentén; ennek érdekében kezdeményezzük a kisvasút Vármező és Nyárádtő közötti szakaszának átvételét a szállítási minisztériumtól” – jelentette be Péter Ferenc, aki lényegében egy régebbi tervét porolta le.
A megyeelnök még szovátai polgármester korában a kerékpárút kialakításának fontosságáról beszélt – akkor a bürokrácia meg az anyagiak szabtak határt a kivitelezésnek. Elképzelését a térség többi elöljárója is felkarolta, tudván, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a turizmus efféle válfajára. Péter elmondta, hogy minden civilizált európai országot kerékpárutak szelnek át, és a festői Nyárádmentén is egyre nagyobb igény mutatkozik erre. Az elnök egyre több olyan hazai kirándulóról tud, aki ha biciklitúrázni szeretne, kénytelen felpakolni bringáját az autójára, és külföldre utazik. Szerinte sokkal gazdaságosabb lenne a nyugatiakat a Székelyföldre csalni. Ráadásul
„Egy nagy gond van: az engedélyek beszerzése éppen olyan bonyolult, mintha autópályát szándékoznánk építeni” – mutatott rá Péter Ferenc.
Éktelenkedő nyomvonalnyomok. A veszteséges kisvasutat húsz éve számolták fel
Fotó: Boda L. Gergely
A nyárádmenti térség elöljárói örülnének, ha a megyei vezetésnek sikerülne megvalósítania a projektet. Karácsony Károly nyárádgálfalvi községgazda szerint már csak azért is jó lenne a töltés hasznosítása, mert azzal ismét értelmet adnának egy olyan területnek, amelyet benőtt a gaz. Miután ellopták a síneket, romhalmazzá tették az állomásépületeket és az átrakókat, tönkretették a hidakat, újabban a köveket is viszik, és az építkezésben hasznosítják.
– mondta viccesen Karácsony, utalva arra, hogy Erdély területén ma lényegesen rövidebb a vasúti hálózat, mint 1918 előtt.
Vármezői kollégája, Magyari Péter is fantáziát lát a kerékpárút kialakításában, ő viszont a sínpárok visszahelyezését sem tartja elvetendő ötletnek a Vármező és a közeli Mikháza közötti szakaszon. Mint kifejtette, már csak azért is szerencsés volna meghosszabbítani a Szováta és Vármező között közlekedő turistavonat útját a szomszéd faluig, mert Mikháza a kolostortemplomával érdekes célpont lehetne a látogatók számára. Magyari másik terve, hogy
Vármező és Szováta között a töltéssel párhuzamosan kellene kiépíteni a kerékpárutat. A fürdőváros élére 2016-ban megválasztott Fülöp László úgy véli, ha sikerülne kiépíteni ezt az aszfaltcsíkot, azon akár a telepi vonatocska is közlekedhetne. A sóvidéki kistérségben is szó esett a kerékpárútról: Szováta, illetve a szomszédos Hargita megyei Parajd polgármestere már tárgyalt arról, hogy a két települést összekötő, használaton kívüli erdei úton lehetne kialakítani. A néhány kilométeres szakaszt ideális volna leaszfaltozni, de pénz híján akár lekövezéssel is megfelelővé lehetne tenni a követelményeknek.
Jónak tartja a kerékpársáv kialakításának ötletét Ferenczi György, Nyárádkarácson polgármestere is, ám az alsónyárádmenti elöljáró emlékeztetett: már évekkel ezelőtt felvetette a megye vezetőségének, hogy célszerűbben is hasznosítani lehetne a Nyárádtő és Ákosfalva között húzódó vasúti töltést és a két oldalán lévő biztonsági sávot. A két település közti megyei úton olyannyira megnövekedett a Marosvásárhelyt elkerülő teherforgalom, hogy a főút menti házak sorra repedeznek meg,
A megyei tanács minden évben tetemes összeget fordít a 15 kilométeres, keskeny és kanyargós szakasz javítására, ám az igazi alternatívát egy másik műút megépítése jelentené a Kolozsvárt Brassóval összekötő európai utat lerövidítő szakasz kiiktatására. Ferenczi szerint miután teljes egészében elkészül az A3-as autópálya Aranyosgyéres–Nyárádtő-szakasza, még több sofőr fogja igénybe venni az észak-erdélyi folyosót, így aki Brassó vagy a Székelyföld irányába tart, Nyárádtőnél Ákosfalva felé fog kanyarodni. Az évek során a megyei önkormányzat több ízben is megpróbálta átadni a szakaszt az országos útügyi hatóságnak, hogy utóbbi saját költségvetéséből újítsa fel, azonban – bár ígéretek elhangzottak – Bukarestből minden esetben elutasító választ kaptak.
A térségbeli lakosság véleménye megoszlik a megyei tanács elképzeléséről. Van, aki inkább a lakott területekhez közelebb képzelné el a kerékpárutat. Így különösebb kerülő nélkül a falubeliek is igénybe vehetnék az utat, ha éppenséggel a szomszéd településre szeretnének átkarikázni. Ugyanakkor a nyári kánikulában sokkal kellemesebb a folyóparton tekerni, mint a kukoricás kellős közepén – sorolják az érveket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
A Maros megyei rendőrök csütörtökön 23 házkutatást tartottak Nyárádremete és Makfalva községben, valamint Szovátán egy erdészeti bűncselekményeket vizsgáló büntetőügyben.
Április 26-án, vasárnap ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt a soborsini kastély, I. Mihály néhai román király Arad megyei rezidenciája. A birtok tavaly mintegy 30 ezer fizető látogatót fogadott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!