Képünk illusztráció
Fotó: Árvai Károly/MTI
Tíz év leforgása alatt alig változtak a magyarul tanuló nyolcadik osztályosok képességvizsgájának eredményei az Erdélystat friss elemzése szerint. Ugyanígy állandó maradt az egyenletben az is, hogy románból teljesítenek a leggyengébben. Meglepő viszont, hogy a bihari és szatmári eredmények tekinthetők a leginkább gyengének.
2021. november 02., 12:162021. november 02., 12:16
Ha a nyolcadikosok képességvizsgáinak a 2012–2021 között eredményeit vesszük górcső alá, azt láthatjuk, alig van változás, a sikerességi arányok tízéves trendje minimális növekedést mutat, mind a teljes romániai diákpopuláció, mind pedig a magyarul tanulók körében – derül ki az Erdélystat által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból. Mint az erdélyi statisztikai szolgálat közleménye is aláhúzza, ezzel párhuzamosan – az év közbeni hullámzásokat is figyelembe véve – a magyarul tanulók képességvizsga-eredményei viszonylag konstansok a romániai diákpopuláción belül.
A statisztikák szerint országos szinten 2012 és 2021 között a vizsgákon részt vevők sikerességi aránya 66,1 százalék és 79,4 százalék között mozgott; ehhez viszonyítva a magyar nyelven tanulók eredményei alapvetően elmaradtak: 65,0 százalék és 77,1 százalék közöttiek voltak.
A nyolcadik osztályosok június 22-e és 25-e között megtartott képességivizsgáján résztvevők mintegy 77 százaléka ért el 5-ös feletti átlagot, és 132 tanuló vizsgázott színtízesre – ezt mutatják az idei vizsgasorozat végleges eredményei.
Az Erdélystat elemzése rámutat, a magyar tagozaton tanulók szinte minden évben román nyelv és irodalomból teljesítenek a leggyengébben, kivéve a 2012-es és a 2017-es éveket, amelyekben a matematikából elért sikerességi arány alul múlta a románt. A tízéves trendeket figyelve a magyarul tanulók románvizsga-teljesítménye változatlan, a matematikavizsga sikerességi rátái enyhén javuló tendenciát mutatnak – az országos átlagokhoz mért relatív eltérések esetében.
A 2021-es vizsga 77,1 százalékos sikerességi aránya az elmúlt évtized legjobb eredménye a magyarul tanulók körében. Hasonló arányban csak 2015-ben voltak az 5-ösnél nagyobb átlagot elérő diákok a próbákon részt vevők körében. Az idei előkelő teljesítmény a kiemelkedő anyanyelv-, illetve a viszonylag jó matematikaeredményeknek volt köszönhető.
A vizsgán elért általánosok tekintetében továbbra is hátrányban maradtak a magyarul tanulók, míg az országos átlag 6,57 volt, a magyar tagozatoké 6,35. Itt az is megfigyelhető, hogy a magyarul tanulók jelentősen alulreprezentáltak a kiváló eredményeket elérők között, a 8,5-ös átlag felettiek aránya csupán 10,7 százalék, szemben az országos 20,5 százalékkal.
A nyolcadik osztályt elvégzett romániai magyar diákok által az idei képességvizsgán elért eredmények azt mutatják, hogy az évekkel ezelőtt bevezetett oktatási reform jó irányba halad, még akkor is, ha az eredmények nem jelentenek áttörést – nyilatkozta csütörtökön Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
A magyar tagozatok 2021-es teljesítményét megyei bontásban vizsgálva az erdélyi statisztikai szolgálat elemzése megállapítja, hogy
Az is szembetűnő az elemzők szerint, hogy ezekben a megyékben nagyon alacsony a részvételi arány: Szatmárban a beiratkozók 79, Biharban pedig 82 százaléka jelent meg végül az összes vizsgán.
Nagyon alacsonyak a románjegyek, Hargitában a matematika- és az anyanyelvosztályzatok átlagosnak tekinthetők, Háromszéken átlag alattiak. Maros megyében enyhén jobbak a románeredmények, másban nincs számottevő eltérés a székelyföldi megyékhez képest.
itt a sikerességi arány 94 százalékos, a román- és a matematikaosztályzatok átlaga 7-es körüli.
románból enyhén jobbak, matematikából enyhén gyengébbek, mint a magyarul tanulók országos átlaga.
A szórványmegyék teljesítménye jelentős eltéréseket mutat.
„A települések és az iskolák mérete szerint továbbra is lineáris összefüggés van: míg a nagyobb városok, illetve a nagyobb intézmények eredménye kiemelkedő, addig a kisebb települések alacsony létszámú iskoláiban figyelhető meg a leggyengébb teljesítmény” – összegez az Erdélystat elemzése.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Függő sétányt alakítanak ki a Resicabánya központja felett átívelő egykori ipari drótkötélpályából. Az egykori ipari létesítmény több mint 700 méter hosszú, gyalogosoknak és kerékpárosoknak szánt sétálóutcává alakul át a város fölött 30 méteren.
1 hozzászólás