Amint lapunk május 8-i számában megírtuk, több szerkesztőség is úgy vélte, a napilapoknak és hetilapoknak szánt támogatásoknál az RMDSZ-hűség alapján mérlegeltek a pénzosztók. A Verestóy Attila szenátor tulajdonában levő Erdélyi Riport hetilapnak például 30 ezer lej jutott, a szövetséggel szemben kritikusan megnyilvánuló Erdélyi Napló hetilapnak pedig egyetlen lejt sem juttatott a testület. A két országos napilap közül a Verestóy-tulajdonban levő Új Magyar Szó 15 ezret kapott, a Krónikának viszont kerethiány miatt valamennyi pályázatát elutasították.
Kérdésünkre, hogy a kerethiány miért csak egyes lapokat érint, másokat meg nem, Kelemen Hunor csak annyit válaszolt: valamennyi pénzosztó testületben megszokott a kerethiányra való hivatkozás. „Ha kétszer annyi pénz lett volna, akkor kétszer akkora nagyságrendben kaphattak volna belőle a kiadók” – jelentette ki a pénzosztó bizottság elnöke. A Verestóy-tulajdonban levő lapokra tett utalásunk kapcsán Kelemen Hunor cáfolta, hogy a tulajdonosi háttér szerepet játszott volna a pénzosztásban. Másfelől viszont éppen a külföldi tulajdonosi hátteret jelölte meg annak okaként, hogy a Bihar és Szatmár megyei napilapok nem kaptak támogatást. A szaktestületi elnök megjegyezte, a korábbi gyakorlatnak megfelelően elsősorban azokat a sajtókiadványokat kívánták támogatni, amelyek támogatás hiányában nem tudnának megélni a piacon. Ilyenek például a kulturális, irodalmi folyóiratok vagy a szűk rétegeknek szóló lapok. Napilapok szerkesztőségei csak mellékletek megjelentetésére pályázhattak. Arra a kérdésre, hogy miért tűnt támogatandónak az Új Magyar Szó Törvénytár melléklete, és miért utasították el a Krónika hasonló funkciójú Jog-ász mellékletét, ismét a „nem kommentálom” válasz érkezett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Látogatottsági adatok