Amint lapunk május 8-i számában megírtuk, több szerkesztőség is úgy vélte, a napilapoknak és hetilapoknak szánt támogatásoknál az RMDSZ-hűség alapján mérlegeltek a pénzosztók. A Verestóy Attila szenátor tulajdonában levő Erdélyi Riport hetilapnak például 30 ezer lej jutott, a szövetséggel szemben kritikusan megnyilvánuló Erdélyi Napló hetilapnak pedig egyetlen lejt sem juttatott a testület. A két országos napilap közül a Verestóy-tulajdonban levő Új Magyar Szó 15 ezret kapott, a Krónikának viszont kerethiány miatt valamennyi pályázatát elutasították.
Kérdésünkre, hogy a kerethiány miért csak egyes lapokat érint, másokat meg nem, Kelemen Hunor csak annyit válaszolt: valamennyi pénzosztó testületben megszokott a kerethiányra való hivatkozás. „Ha kétszer annyi pénz lett volna, akkor kétszer akkora nagyságrendben kaphattak volna belőle a kiadók” – jelentette ki a pénzosztó bizottság elnöke. A Verestóy-tulajdonban levő lapokra tett utalásunk kapcsán Kelemen Hunor cáfolta, hogy a tulajdonosi háttér szerepet játszott volna a pénzosztásban. Másfelől viszont éppen a külföldi tulajdonosi hátteret jelölte meg annak okaként, hogy a Bihar és Szatmár megyei napilapok nem kaptak támogatást. A szaktestületi elnök megjegyezte, a korábbi gyakorlatnak megfelelően elsősorban azokat a sajtókiadványokat kívánták támogatni, amelyek támogatás hiányában nem tudnának megélni a piacon. Ilyenek például a kulturális, irodalmi folyóiratok vagy a szűk rétegeknek szóló lapok. Napilapok szerkesztőségei csak mellékletek megjelentetésére pályázhattak. Arra a kérdésre, hogy miért tűnt támogatandónak az Új Magyar Szó Törvénytár melléklete, és miért utasították el a Krónika hasonló funkciójú Jog-ász mellékletét, ismét a „nem kommentálom” válasz érkezett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Látogatottsági adatok