
Fotó: Mohácsi László Árpád
„Az igazság nem marad kendőzetlenül: Románia nem mintaállam a kisebbségi közösségek védelmének tekintetében” - jelentette ki Kelemen Hunor az Európa Tanács újabb jelentésére utalva.
2018. április 06., 12:342018. április 06., 12:34
2018. április 06., 12:362018. április 06., 12:36
Az RMDSZ elnöke a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében emlékeztet, hogy Európa Tanács újabb jelentésében ezúttal a Miniszteri Tanács marasztalja el Romániát. „Nem az állam, hanem a mi következtetéseink helyesek tehát” – hangsúlyozta az Európa Tanács Miniszteri Tanácsa által elfogadott és közzétett Romániára vonatkozó ajánlásokat követően a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ üdvözli a Miniszteri Tanács Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartája kapcsán elfogadott ajánlásait, ezek ugyanis olyan problémafelvetéseket és megoldási javaslatokat tartalmaznak, amelyeket a romániai magyar emberek is megállapítanak, és a román államtól elvárnak.
– fogalmazott. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett: az ellenzéki pártok képviselőiből tavaly nyáron azt követően tört ki magyarellenesség, hogy az RMDSZ olyan törvénytervezetek elfogadását kérte, amelyek a magyar közösség valós és jogos elvárásait képezik.
„A helyi közigazgatási törvényt úgy akartuk módosítani, hogy az anyanyelv-használati küszöb 10 százalékra csökkenjen, hogy nemzeti szimbólumainkat szabadon használhassuk” – mutatott rá. Elmondta, az RMDSZ politikusai azt hangsúlyozták akkor is, ma is, hogy a magyar emberek elvárásainak törvényi szintre emelése nem csorbítja a románok jogait.
Mint arról beszámoltunk, az Európa Tanács Miniszteri Tanácsa közzétette a Romániára vonatkozó ajánlásait a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartája kapcsán. Eszerint Romániának nem sikerült gyakorlatba ültetnie a Chartában szereplő előírásokat, éppen ezért a Miniszterek Tanácsa, a Charta alkalmazását kivizsgáló szakértői testület jelentése alapján ajánlásokat fogalmazott meg több területen.

Az Európa Tanács jelentést tett közzé csütörtökön, amelyben elismerte, hogy Románia a legtöbb kisebbség számára biztosítja anyanyelvük használatát a kulturális tevékenységek esetében, mindazonáltal arra szólított fel, hogy a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát szélesíteni kellene.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
szóljon hozzá!