
Az Európa Tanács jelentést tett közzé csütörtökön, amelyben elismerte, hogy Románia a területén élő legtöbb kisebbség számára messzemenően biztosítja anyanyelvük használatát a kulturális tevékenységek esetében, mindazonáltal arra szólított fel, hogy a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát szélesíteni kellene a bírósági és a gazdasági életben.
2018. április 05., 15:432018. április 05., 15:43
2018. április 05., 16:162018. április 05., 16:16
A strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot számláló Európa Tanács Miniszteri Bizottsága
Jelenleg ugyanis a kisebbségi nyelveket csak olyan települések közhivatalaiban lehet hivatalosan használni, ahol a kisebbséghez tartozó népesség aránya a lakosság több mint 20 százalékát teszi ki. Ez a küszöb a helyi szinten folytatott ügyek és ügyintézések egyharmada esetében teszi lehetővé a kisebbségi nyelvek használatát – mondták.
A jelentés szerint Romániában hosszú múltra visszatekintő hagyománya van a kisebbségi nyelvek használata előmozdításának. Pozitív példák között sorolták a több kisebbségi nyelven folyó oktatás és a magántulajdonú rádiók és televíziók magyar nyelvű adásainak támogatását, a középiskolai és egyetemi képzésben részt vevő roma hallgatók oktatási lehetőségeinek elmúlt időszakban történt bővítését, valamint a nemzeti kisebbségek részvételének biztosítását a politikai döntéshozatal folyamataiban.
A jelentés kiemelte, hogy általánosságban a román oktatási rendszer több kisebbségi nyelv használatának magas szintű támogatását garantálja. Véleményük szerint ugyanakkor biztosítani kell az oktatáshoz szükséges számú tanár képzését bolgár, cseh, horvát, német, magyar, román, orosz, szerb, szlovák, török és ukrán nyelven. Képviselőikkel együttműködve átfogó oktatási modellt kell kidolgozni a török és a tatár kisebbségek számára, emellett tovább kell szélesíteni a romák oktatási lehetőségeit, figyelembe véve az érintett kisebbség igényeit és kívánságait – tették hozzá.
Az Európa Tanács sajnálatát fejezte ki, hogy az illetékes román hatóságok adatközlésének késedelme és a naprakész információk hiánya akadályozta a romániai kisebbségi nyelvek jelenlegi helyzetének pontos értékelését.
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
szóljon hozzá!