Kelemen Hunor: ha így folytatjuk, Románia nem ússza meg az AUR-kormányt

Felidézte, hogy a Florin Cîțu vezette kormány 2021-es bukása után a PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) az RMDSZ-szel együtt alakított kormányt. A szociáldemokraták már ebben az időszakban ahhoz szoktak hozzá, hogy nagyobbik partnerként akkor is meghatározzák a döntéseket, amikor a miniszterelnököt a liberálisok adják. Az RMDSZ elnöke úgy emlékezett:

Az RMDSZ elnöke a 2024-es választási döntéseket is a későbbi bizalomvesztés előzményei közé sorolta.

Ez megzavarta a választókat, és a két párt közötti együttműködési hajlandóságot is gyengítette. Miközben mindkét nagy párt rosszabb parlamenti eredményt ért el, az AUR megduplázta korábbi támogatottságát, és mintegy húszszázalékos parlamenti erővé vált. Călin Georgescu váratlan első fordulós győzelme, majd az államfőválasztás érvénytelenítése után a korábbi partnerek ismét összefogtak, ám Kelemen szerint a kívülről nehezen követhető „együtt vagyunk, nem vagyunk együtt” politika tovább mélyítette a bizalmatlanságot.

Amikor 2025 júniusában Ilie Bolojan lett a miniszterelnök, a szociáldemokraták – noha előbb nekik is felajánlották a kormányzás megkezdését – inkább a rotáció utáni időszakot választották. Kelemen értékelése szerint ezt követően ismét megpróbálták érvényesíteni azt a gyakorlatot, hogy nagyobbik pártként nélkülük ne születhessen döntés, Bolojan azonban más karakterű vezető volt, ezért folyamatos konfliktusok alakultak ki.

A feszültség az igazságszolgáltatásban dolgozók nyugdíjkorhatárának emelése és nyugdíjszabályainak szigorítása körül vált különösen élessé, majd tovább nőtt, amikor a kormányfő jelezte: más, korai nyugdíjazásra jogosult kiemelt csoportoknál is folytatná a reformot.

Az RMDSZ elnöke úgy vélte, a PSD elsiette a kormány megbuktatását, és nem készült fel arra, mi következik utána. Romániában ugyanis nincs konstruktív bizalmatlansági indítvány: a kabinet leváltásához nem kell egyidejűleg új miniszterelnök-jelöltet és működőképes többséget felmutatni. Kelemen a német példát hozta fel, ahol a bizalmatlansági indítvány csak akkor nyújtható be, ha az új kancellárjelöltet is megnevezik.

Kelemen szerint a tartós kormányképtelenség azt az üzenetet közvetíti, hogy a 2024-ben megválasztott politikai osztály nem tudja működtetni a demokratikus intézményeket, ez pedig mélyen aláássa az emberek bizalmát. Kiemelte: a koalíció szétesésének közvetlen oka a kölcsönös bizalmatlanság volt.

A kezdeményezések eddig nem jártak sikerrel, és az RMDSZ érdekérvényesítő képességének világos korlátja van: a szövetségnek 31 parlamenti szavazattal rendelkezik.

Az RMDSZ elnöke szerint a válságnak egyszerre vannak strukturális és személyi okai. A román alkotmányos és intézményi berendezkedés valóban problémás, ennek átalakítása azonban a jelenlegi parlamenti viszonyok között lehetetlen: alkotmánymódosításhoz kétharmados többség kellene, miközben a pártok még a kormány beiktatásához szükséges 233 szavazatot sem tudják biztosítani.

Kelemen szerint a PSD és a PNL vezetői mélyen megsértették egymást, és szinte teljesen felszámolták a kölcsönös bizalmat. Az RMDSZ ebből kiindulva többlépcsős megoldást javasolt: először olyan kormányt kellene beiktatni, amely 2026 végéig vagy 2027 elejéig rendezi a legsürgetőbb kérdéseket és előkészíti a következő évi költségvetést, majd később sor kerülhetne váltásra.

Szeptemberi jelölés, kisebbségi kormány és az AUR veszélye

Kelemen Hunor biztosra vette, hogy a következő kabinet kisebbségi kormány lesz, az előrehozott választást pedig szerinte el kell kerülni.

Az államfő egyelőre arra vár, hogy valamelyik oldal felmutassa a kormány beiktatásához szükséges 233 szavazatot, erre azonban egyik tábor sem képes. Kelemen úgy vélte, ezért az elnöknek végül kockázatot kell vállalnia: választhat a két ismert jelölt közül, de akár egy harmadik személyt is felkérhet.

Az RMDSZ nem érdekelt az előrehozott választásban. Kelemen ezt egy falusi mondással érzékeltette: „A baj így is, úgy is eljön. Nem kell elébe menni.” Szerinte ha nem lehet két vagy két és fél évre szóló stabil megoldást találni, akkor rövidebb szakaszokban kell haladni. A tárgyalásokon azt szorgalmazza, hogy a két nagy párt vezetői tegyék félre az egójukat, és azt nézzék, mi történik az országgal és a társadalommal. A közalkalmazotti bértörvényt olyan ügynek tartja, amelyben megállapodás születhetne, és amely egy leendő kisebbségi kormány működésének első közös politikai alapját jelenthetné.

Ha az AUR 2028-ban első helyen végez, az államfő aligha kerülheti meg, hogy kormányalakítással bízza meg. Ellenkező esetben éppen azoknak a pártoknak kellene összefogniuk ellene, amelyek most egy átmeneti kabinet beiktatásában sem tudnak megegyezni. Kelemen ezt nevezte a jelenlegi válság legnagyobb politikai kockázatának.

Csak jövedelemcsökkenés nélkül támogatnák a bértörvényt

Arról is szó esett, hogy a közalkalmazotti bértörvényt eredetileg 2023 végéig kellett volna elfogadni, ám a tervezetet többször elhalasztották, így Románia csak a helyreállítási tervben szereplő határidő közvetlen közelében próbálja lezárni az ügyet. A jogszabály elmaradása 770 millió eurós uniós forrást veszélyeztethet.

A legutóbbi tervezet az oktatásban, az egészségügyben és a közigazgatásban is tartalmaz olyan besorolásokat, amelyek alacsonyabb fizetést eredményeznének. Az állam ugyan átmeneti pótlással visszaadná a különbséget, Kelemen azonban ezt méltánytalannak tartja: szerinte nem lehet azt mondani egy 25 éve dolgozó tanárnak, hogy a munkája kevesebbet ér, majd külön kiegészítéssel kipótolni a bérét. Az sem tisztázott, meddig járna a kompenzáció, illetve beleszámítana-e a nyugdíjalapba. „Ahhoz én nagyon határozottan ragaszkodom, hogy ne legyen jövedelemcsökkenés. Csak akkor tudjuk támogatni, ha nincs jövedelemcsökkenés” – jelentette ki.

A pénzügyi mozgástér ugyanakkor szűk: a szakszervezetekkel tárgyalt változat nagyobb többletkiadást igényelne, mint amennyit a meghatározott keret megenged. Kelemen szerint ezért a törvénnyel együtt azt is meg kell mondani, honnan származik a végrehajtásához szükséges pénz. Az RMDSZ sem adóemelést, sem a beruházási keret további csökkentését nem támogatja. A szövetség szakértői még vizsgálják a tervezet hatásait, Kelemen pedig nem értett egyet azzal, hogy önmagában a bértörvény elmaradása miatt Románia bóvli kategóriába kerülne, amennyiben a kormány nem lépi túl a közszféra béralapjára meghatározott GDP-arányos felső határt.

Az új rendszer az önkormányzati vezetők bérezését is átalakítaná. A kistelepülések polgármesterei nyernének vele, a municípiumok vezetői – az RMDSZ számításai szerint például Szatmárnémeti, Csíkszereda vagy Székelyudvarhely polgármestere – viszont veszíthetnének. Vagyis az alsó kategóriák valamelyest felzárkóznának, a közép- és felső-közép szinten azonban csökkenhetnek a jövedelmek.

korábban írtuk

Kelemen Hunor három kormányalakítási forgatókönyvet vázolt – „Mindenki a saját buborékában él”

Három lehetséges kormányalakítási forgatókönyvet vázolt fel szerdán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.

Magyarország, a Tisza-kormány és az RMDSZ: egyelőre az ismerkedés szakaszában

Rostás Szabolcs arról is kérdezte Kelemen Hunort, miként alakult az RMDSZ viszonya a hivatalba lépése óta eltelt száz napban az új magyar kormánnyal és a Tisza Párttal, különös tekintettel arra, hogy a szövetség korábban szoros kapcsolatot ápolt a választások után ellenzékbe került Fidesszel.

Azóta hosszabban tárgyalt Tarr Zoltán miniszterrel és Kollai István nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárral, rövidebben pedig Heidl Györggyel.

Az egyeztetéseket hasznosnak nevezte, mert lehetőséget adtak egymás szempontjainak megértésére, ám azt mondta, hogy meg kell várni az új kormány első nemzetpolitikai döntéseit ahhoz, hogy az RMDSZ tudja, mire számíthat. Úgy látja, Budapesten még a kormányzati intézmények átvétele, átalakítása és megismerése zajlik, ezért türelemre van szükség; a beszélgetések folytatódni fognak.

A kommentszekciókba merülve szerinte nem közelednek, hanem távolodnak egymástól az emberek. Bár csak ritkán olvas hozzászólásokat, munkatársai is rendszeresen beszámolnak neki az online viták hangneméről, és azt érzékeli, hogy a társadalmi szakadék egyelőre nem csökken, hanem inkább nő. A politikai vezetők felelőssége ezért az, hogy tompítsák a gyűlölködést, a megosztást és a megbélyegzést, amely mindkét politikai táborban erősen jelen van.

Az RMDSZ elnöke konstruktívnak nevezte az új magyar kormány képviselőivel megkezdett egyeztetéseket, de hangsúlyozta, hogy időre, türelemre és valódi nyitottságra van szükség. Ha a felek nem beszélnek egymással, akkor csak a róluk terjedő rossz hírek és a kölcsönös előítéletek maradnak.

Felidézte, hogy amikor 2024-ben az RMDSZ ismét kormányra került, előbb 7,8 százalék körüli hiányról beszéltek, a tényleges adatok megismerésekor azonban kiderült, hogy az érték 9,8–10 százalék körül van.

A Románia légterébe berepülő drónokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: az állam túlságosan későn döntött a lelövésük lehetővé tételéről.

Szerinte további provokációkra kell számítani, amelyeknek hírszerzési céljuk is lehet, miközben a társadalomban a félelmet és a megosztottságot erősítik.

„Nem. Ez baromság” – válaszolta az RMDSZ elnöke, aki szerint a híresztelést romániai és erdélyi magyar körökből táplálják, és az egész történet politikai diverzió. Leszögezte: Magyar Péterrel nem is beszéltek erről, ő pedig ilyen beavatkozást nem fogadna el; ha valaki valóban hasonló kéréssel fordulna hozzá, azt nyilvánosan közölné. Megjegyezte, hogy előbb július elsejét, majd augusztus elsejét nevezték meg állítólagos lemondási határidőként, ám egyik mögött sem állt valós információ.

Saját politikai döntéseiről szólva Kelemen azt mondta, rendszeresen mérleget készít, és két közelmúltbeli ügyben ma már másként járna el.

Hibának nevezte azt is, hogy ellenőrzés nélkül elfogadta a pénzügyminisztériumi illetékesek állítását, miszerint a helyi adók legfeljebb 60–70 százalékkal emelkedhetnek, miközben egyes esetekben háromszáz százalékos növekedés következett be. Ebből tanulva a közalkalmazotti bértörvényről sem hajlandó dönteni addig, amíg nem lát minden érintett csoportra kiterjedő, részletes számításokat. Mint mondta, többé nem fogad el bemondásra olyan adatot, amelyet előzetesen nem támasztanak alá írásban.

korábban írtuk

Kollai István a Krónikának: le kell zárni a múltat, hogy meg tudjuk nyitni a jövőt

A Tisza-kormány szeretné mielőbb lezárni a korábbi külhoni támogatások „számvetését”, hogy a vitatott ügyek tisztázása után a jövőre lehessen összpontosítani – jelentette ki a Krónikának Kollai István nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.