A romániai nagyvárosok önkormányzatai a megszorítások, számos beruházás leállása ellenére sem spórolnak a karácsonyi kiadásokkal
Fotó: Orbán Orsolya
Miközben a bukaresti kormány megszorításokkal és deficitcsökkentéssel próbálja egyensúlyban tartani a költségvetést, a romániai városok látványos ünnepi költekezést terveznek idén. A közpénzekből finanszírozott karácsonyi vásárok ebben az évben minden eddiginél drágábbak lesznek – Bukarestben például megduplázódott az erre szánt költségvetés.
2025. november 10., 14:082025. november 10., 14:08
Bár Románia jelentős gazdasági kihívásokkal néz szembe – növekvő államháztartási hiány, kormányzati deficitcsökkentési kényszerek, az európai támogatások lassú beáramlása –, a városok mégis egyre bőkezűbben költenek az ünnepi szezonra. A központi megszorítások ellenére a helyi önkormányzatok nemhogy visszafogják, hanem éppenséggel növelik a karácsonyi vásárokra és díszkivilágításokra szánt összegeket.
Bukarest karácsonyi vására 2025-ben rekordösszegből készül: az önkormányzat 15 millió lejt fordít a rendezvényre. A szervező, a főpolgármesteri hivatal keretében működő CREART Központ büdzséjét szeptember végén emelték meg igencsak jelentősen, ugyanis az előző évben még kevesebb mint 10 millió lejből gazdálkodtak. A fővárosi tanács határozata nem részletezi, mi indokolja a költségnövekedést – a szervezők az inflációval, nagyobb programkínálattal és infrastrukturális bővítéssel magyarázták a duplázást.
A karácsonyi vásár nem csak a fényekről és a díszítésről szól, az ételeknek-italoknak is fontos szerepe van
Fotó: Visit Oradea
Az árusok bérleti díja is emelkedett: az ételt-italt kínáló faházikókért akár 40 000 lejt is fizetni kell, a kézműves standok pedig 5 000 lejtől indulnak. A bérleti díjak 27-től 250 százalékig nőttek az előző évhez képest – vagyis a város nemcsak többet költ, hanem többet is keres majd a karácsonyi hangulatból.
Kolozsváron a város Főtere idén is meseszerű díszbe öltözik.
A sajtó szerint jelenleg nem ismert, hogy mennyibe kerül mindez az önkormányzatnak. A város teljes éves költségvetése mintegy 1 milliárd euró, de az nem derül ki, hogy pontosan mekkora rész jut a karácsonyi rendezvényre.
Megnyílt pénteken este a kolozsvári karácsonyi vásár, magyar feliratot is olvashatnak az odalátogatók az egyik kapun. Fényjátékkal vette kezdetét a kincses város Főterén szervezett karácsonyi vásár, amely január elsejéig lesz nyitva.
Szintén Kolozsváron november 28. és december 7. között rendezik meg a Lights On – Fényinstallációs Fesztivált, amelyet a Daisler Egyesület szervez, és amely idén a nyolcadik kiadásához érkezett. „Az előző évek során a román és külföldi művészek által készített lenyűgöző installációk több mint 100 000 látogatót vonzottak” – közölték a szervezők. A Lights On projekt a kincses város központjában, elsősorban a Farkas utcában zajlik majd, ahol húsz faházikót is bérbe adnak kézműves- és élelmiszertermékeket árusító kereskedők számára. Ez a kezdeményezés egyfajta konkurenciája a főtérinek, nem véletlen, hogy A másik karácsonyi vásár (Celălalt Târg de Crăciun) nevet viseli. Az élelmiszerárusok számára a házikók bérleti díja 7 500 lej + ÁFA (TVA) lesz, amihez hozzáadódik majd az elektromos áram költsége is.
A nagyszebeni az ország legnépszerűbb karácsonyi vására – idén november 14-től január 4-ig várja majd a látogatókat.
A vásár gazdasági hatása tehát óriási, ám a közpénzes részletek itt sem teljesen átláthatók. Az önkormányzat évek óta nem közöl pontos adatot arra vonatkozóan, mennyi pénzzel támogatja az eseményt.
Fotó: Haáz Vince
A vásár látványvilága és minősége viszont a legmagasabb szinten maradt: a német karácsonyi tradíciókat idéző standok, kézműves termékek és gasztronómiai kínálat miatt a nagyszebeni sokak szerint Kelet-Európa egyik legautentikusabb ünnepi vására.
Nagyváradon a 2025-ös karácsonyi vásár november 28. és december 26. között várja majd a látogatókat a város két központi terén, a Szent László és a Ferdinánd téren. A szervezők több mint harminc faházat és külön gasztronómiai övezetet ígérnek, valamint fényinstallációkat, koncerteket és korcsolyapályát. A vásár turisztikai és városmarketing-szempontból kiemelt esemény: a szervezést a Nagyváradi Turizmusfejlesztési és Régiópromóciós Egyesület (APTOR) végzi, amelynek idei éves költségvetése 18,4 millió lej.
A város azonban – hasonlóan több más erdélyi településhez – nem közölt pontos adatot arról, hogy ebből mekkora összeget fordítanak konkrétan a karácsonyi vásárra és a díszkivilágításra. Annyi biztos, hogy az esemény az utóbbi években egyre nagyobb látványossággá nőtte ki magát, és a turizmus szempontjából a város egyik legfontosabb téli attrakciójává vált.
Nagyváradon is felszerelték az ünnepi díszkivilágítást
Fotó: Alexandru Nițescu
A karácsonyi vásárok és díszítések 2025-ben jól példázzák Románia kettős valóságát. Miközben a kormány Brüsszel felé vállalja a hiány lefaragását és a költségvetési fegyelmet, a nagyvárosok politikai-gazdasági presztízsprojektként tekintenek az ünnepi vásárokra.
A központi megszorítások tehát nem érintik látványosan a városi ünnepi büdzséket. Bukarest példája azt mutatja, hogy az önkormányzatok inkább kommunikációs befektetésként tekintenek a karácsonyra – az év végi fények a választók szemében a „siker” és a „normalitás” szimbólumai, függetlenül attól, hogy mekkora az államháztartási hiány.
Péntektől látogatható a nagyszebeni karácsonyi vásár, mely a CNTraveler utazási portál szerint Európa 26 legjobb ünnepi rendezvényének listáján is helyezést érdemel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!