
Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ
Kallós Zoltán néprajzkutató csütörtök délután Válaszúton vette át az Európa Nostra-díjat, amelyet Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos adott át.
2017. május 18., 19:272017. május 18., 19:27
2017. május 18., 22:252017. május 18., 22:25
A kétszeres Kossuth-díjas néprajztudós nemcsak a legrangosabbnak számító uniós elismerésnek számító Europa Nostra-díj kitüntetettje, hanem ő veheti át az idei Közönségdíjat is.
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa köszöntőjében elmondta, örömteli feladatot teljesít, hogy hírnökként lehet jelen. Rámutatott:
„Európainak lenni azt jelenti: élni a sokszínűséggel. Mi, akik Európában élünk, jól tudjuk, erőt jelent az, ha a sokszínűséget egy célba irányítjuk” – fogalmazott Navracsics Tibor. Szerinte Kallós Zoltán életműve azt szimbolizálja: a sokszínű életművel gazdagabbá lehet tenni a közösséget és Európát is.

Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutató, népzenegyűjtő lett az Európai Unió Kulturális Öröksége díj, az Europa Nostra-díj egyik idei kitüntetettje – közölte Sógor Csaba EP-képviselő. Korábban Kovács Piroska tanár és Torockó részesült az elismerésben.
„Az Europa Nostra-díjnak már rég itt lenne a helye. És most megérkezett Válaszútra, Kallós Zoltánhoz.
Nélküle kevesebbek lennénk, de nélküle Európa is szegényebb lenne” – köszöntötte Kallós Zoltán néprajzkutatót Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Kallós Zoltán 2017-ben egyedüli magyarként nyerte el a rangos elismerést – majd lett közönségdíjas – Sógor Csaba európai parlamenti képviselő jelölése nyomán.
A hivatalos díjkiosztó ünnepséget néhány napja a finnországi Turkuban tartották, az eseményen azonban nem tudott részt venni Kallós Zoltán, aki Válaszúton szórványvidéken élő magyar gyermekek számára működtet bentlakásos kollégiumot.

Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutató lett az Europa Nostra-díj idei közönségdíjasa. Az Európai Unió kulturális örökségvédelem terén legnevesebbnek számító elismerését 29-en vették át hétfőn este Turkuban.
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
Április elsejétől péntekenként ingyenessé válik a tömegközlekedés Brassóban – erről döntött az egykori szász város közgyűlése pénteki ülésén.
Sajátos ellentétre derült fény a 166 fős lakosságú Krassó-Szörény megyei Temesfőn: miközben az alapvető szolgáltatások is hiányoznak, a polgármester luxus közlekedési eszközt használ.
Bírálta az adóemeléseket és a „valódi életperspektívák” hiányát Novák Károly Eduárd korábbi RMDSZ-es sportminiszter.
Az Erdélyi Református Egyházkerület megfontolja, vagy elgondolkodik azon, hogy kilép a Református Egyházak Világközösségéből, vagy felfüggeszti tagságát – jelentette ki Kolumbán Vilmos, az egyházkerület püspöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Büntetőeljárást indított a kolozsvári bírósági ügyészség egy 68 éves volt tiszt ellen, miután tavaly év végén szexuálisan bántalmazott egy 17 éves lányt.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely közel háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugoson avatott fel egy új bölcsődét.
A 13 éves gyanúsított szerint egy sor konfliktus és kölcsönös zaklatás áll a csenei gyilkosság hátterében, amely során brutálisan megöltek, majd felgyújtottak és elástak egy 15 éves fiút.
Bár az erdélyi magyar autonómiaküzdelem nem érte el célját, több járulékos sikere is van, ezek egyike a Székelyföld fogalom legitimmé válása – jelentette ki Bakk Miklós politológus.
szóljon hozzá!