A sajtótájékoztatón (balról jobbra) Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnöke, Balla Ferenc, a Kallós Zoltán Alapítvány igazgatója, Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója, valamint Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója ismertették Kallós Zoltánnak a népi kultúra megőrzésében betöltött meghatározó szerepét
Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány / Facebook
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására: a programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon a néprajzkutató munkásságáról, és ismét a figyelem középpontjába kerüljön a magyarnépzene, valamint a táncházmozgalom gazdag hagyománya. A Kallós-emlékév részleteit sajtótájékoztatón ismertették a szervezők.
2026. február 11., 14:372026. február 11., 14:37
2026. február 13., 10:422026. február 13., 10:42
Emlékév keretében tennék láthatóvá Kallós Zoltán száz éve született erdélyi magyar néprajzkutató és népzenegyűjtő szellemi örökségét Erdélyben és Magyarországon. A Kallós 100 emlékév keretében számos népzenei és táncos esemény, valamint konferencia tisztelegnek a 2018-ban, 91 éves korában elhunyt kétszeres Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett néprajzkutató előtt,
Az emlékév programjait és kiemelt eseményeit február 11-én Kolozsváron, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány székhelyén tartott sajtótájékoztatón mutatták be. A rendezvényen Balla Ferenc, a Kallós Zoltán Alapítvány igazgatója; Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója; Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnöke; valamint Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója ismertették Kallós Zoltánnak a népi kultúra megőrzésében betöltött meghatározó szerepét, valamint az emlékév során megvalósuló kulturális, tudományos és közösségi programokat. A sajtóeseményen elhangzott, az idei Kallós-emlékév három intézmény összefogásával valósul meg, az emlékév keretében Kallós Zoltán születésnapjához kapcsolódva két nyitógálát rendeznek: március 24-én Budapesten, a Művészetek Palotájában, március 28-án pedig a Kolozsváron a magyar operában.
A sajtóeseményen a Kallós Népzenei Iskola diákjai kalotaszegi dallamokat szólaltattak meg
Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány / Facebook
A Kallós Népzenei Iskola diákjainak fellépésével színesített sajtóeseményen Balla Ferenc, a Kallós Zoltán Alapítvány igazgatója elmondta, Kallós gondolkodásmódja inspirálta az intézményi összefogást, amelyet képviselnek: szeretnénk közösen megmutatni a néprajzkutató örökségét a Kárpát-medencének és a világnak.
Az emlékév során a hagyományos események – a seregszemlék, táborok és egyéb rendezvények – mind Kallós Zoltán századik születésnapjához kapcsolódnak. A program részeként többek között Budapesten nyílik kiállítás, amely később a Kárpát-medencében több helyszínen is bemutatkozik kísérőprogramokkal. Emellett a gyűjteményre alapozva oktatási segédanyag készül 4–9 éves gyerekek számára.
Az erdélyi programok kapcsán Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza elnöke elmondta, hogy Kallós Zoltán szellemisége generációk óta él bennük, és a legfontosabb, hogy ezt a hagyományt tovább éltessék mind a kiemelt rendezvényeken, mind a mindennapi életben.
Hozzátette, az emlékév két nyitóeseménye Budapesten és Kolozsváron mutatja be Kallós Zoltán életművét, de mindkettő külön koncepció alapján épül fel. A budapesti nyitógálán a Magyar Állami Népi Együttest és az Udvarhely Néptáncműhelyt közös műsora Kallós Zoltán életútját idézik, miközben kortársai – például Sebestyén Márta, a Muzsikás Együttes, Fábián Éva, Juhász Zoltán és Csoóri Sándor – személyes emlékeikkel egészítik ki a műsort.
A program bemutatja a helyi néptáncos közösségek kialakulását, a táncházmozgalom helyi gyökereit.
Kelemen László hangsúlyozta, hogy az emlékév programjaihoz tartozik:
Kallós-csepp: a kis üvegekbe töltött pálinka a Kallós Zoltán kertjében termett szilvából készült
Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány / Facebook
Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója a sajtótájékoztatón felidézte felidézte Kallós Zoltán pályafutásának történelmi hátterét is: a néprajzkutató munkássága a kommunizmus hierarchikus, vertikális társadalmára adott horizontális választ, és lehetővé tette a közösségek összekapcsolódását.
A Kallós-emlékév magyarországi programsorozata március 24-én a Művészetek Palotájában tartott nyitógálával kezdődik. Ezt követően a programok több szálon folytatódnak: megrendezik a Kallós-örökségre fókuszáló Táncház Napját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel, a Hagyományok Háza népszerű szombati táncprogramjait, valamint a Kallós életművéhez kapcsolódó szabadegyetemet. Az év során a Hagyományok Háza részt vesz hazai és határon túli fesztiválokon, a gyűjtemények és oktatási anyagok pedig Kallós tematikájában érhetők el a nagyközönség számára. A programsorozat április 28-án az Országos Táncháztalálkozóval zárul.
Szép Gyula, a Kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója az eseményen elmondta, hogy a Kallós Zoltán százéves megemlékezéséhez bölcsen kell nyúlni.
– idézte fel az intézményvezető.
Hangsúlyozta, hogy Kallós szellemisége a mai napig jelen van azokban, akik érzékenyek a népi kultúra iránt, és a fiatalok és idősek számára egyaránt példakép marad. Szép Gyula személyes kapcsolatáról is beszélt: a táncházmozgalom hozta össze őket, és ennek révén napi kapcsolatban álltak egymással. Az ő szerepe az is volt, hogy meggyőzze Kallóst a válaszúti alapítvány létrehozásáról, és életet vigyen a korábban inkább zárt, magyar többségű településekre szánt programokba. Kiemelte, hogy az emlékév célja nem a harsogó ünneplés, hanem a csendes, elmélyült tiszteletadás:
A sajtóesemény különleges epizódjaként a résztvevők a néprajkutató „örökségével” úgynevezett Kallós-cseppek formájában is találkozhattak, a kis üvegekbe töltött pálinka a Kallós Zoltán kertjében termett szilvából készült.
Új kurzusok és mesterképzések indulnak, valamint az oktatás struktúrája is átalakul a Kallós Zoltán Népzeneiskolában, amely szeptember 29-én saját épületében kezdi a 2025–2026-os tanévet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!