Az új tanévtől bővül a kolozsvári Kallós Zoltán Népzeneiskola hangszerkínálata
Fotó: Facebook/Kallós Zoltán Alapítvány
Új kurzusok és mesterképzések indulnak, valamint az oktatás struktúrája is átalakul a Kallós Zoltán Népzeneiskolában, amely szeptember 29-én saját épületében kezdi a 2025–2026-os tanévet. Vajas Albert Junior Prima-díjas népzenész, népzenetanár, a kolozsvári intézmény igazgatója a hangszerkínálat bővüléséről, a jelentkezéssel kapcsolatos információkról, a nyílt napok szerepéről beszélt a Krónikának.
2025. szeptember 24., 19:012025. szeptember 24., 19:01
2025. szeptember 24., 19:022025. szeptember 24., 19:02
A 2025–2026-os tanév legnagyobb újdonsága a kolozsvári Kallós Zoltán Népzeneiskola számára, hogy immár saját épületében kezdi meg működését szeptember 29-én, ezáltal számos új lehetőséget biztosítva a diákok számára – mondta a Krónika megkeresésére Vajas Albert. A népzeneiskola igazgatója rámutatott, nemcsak új kurzusok és mesterképzések indulnak, hanem az oktatás struktúrája is átalakul: a magyar kormánytámogatással idén tavaszra felépült épületben levő tágas, jól felszerelt tantermek lehetővé teszik a képzési kínálat színesebb, rugalmasabb kialakítását.
a már meglévő hegedű, brácsa, bőgő, harmonika, valamint a népdalszak mellett, így sokkal színesebb képzést tudunk nyújtani. Ugyanakkor szeretnénk, hogy a fő erdélyi tájegységeken kívül a Kárpát-medence teljes népzenei palettájáról kaphassanak ízelítőt a diákok – legyen az Gyimes, Moldva vagy más régió” – magyarázta a kincses városi, Junior Prima-díjas népzenész, népzenetanár.
Vajas Albert szerint a jelentkezés inkább egyfajta motivációs beszélgetés, amely során megismerik a jelentkezők céljait, zenei érdeklődését
Fotó: Orbán Orsolya
Arra kérdésünkre, hogy a jelentkezőknek rendelkezniük kell-e bármilyen előképzettséggel, a tanintézet ügyintézője azt felelte, nem feltétlenül. „A felvételi nálunk nem hagyományos értelemben vett szakmai vizsga, sokkal inkább egy motivációs beszélgetés, amely során megismerjük a jelentkezők céljait, zenei érdeklődését, személyes indíttatását. Arra vagyunk kíváncsiak: miért szeretnének csatlakozni az iskolához, mit remélnek a képzéstől, és mely területeken szeretnének fejlődni.
Ilyenkor igyekszünk a tananyagot is személyre szabni, hogy az valóban a diák érdeklődésére épüljön, és autentikus módon közvetítse a választott tájegység zenei hagyományait” – fogalmazott Vajas Albert, hozzátéve, hogy az egyéni igények figyelembevételén túl az iskola szakmai módszertana világos és következetes: minden hallgatót ugyanazon alapelvek mentén vezetnek be a népzene világába, biztosítva ezzel a magas színvonalú, rendszerezett oktatást.
A népzeneiskola tanulóinak körülbelül 40 százaléka gyermek, míg 60 százalékuk felnőtt
Fotó: Facebook/Kallós Zoltán Alapítvány
Az órarend kialakításában ugyanakkor rugalmasak, hiszen a népzeneiskolába járó diákok életkora és időbeosztása is igen változatos. „Tanulóink körülbelül 40 százaléka gyermek, míg 60 százalékuk felnőtt, így eltérő időpontokban tudnak részt venni az órákon. Az egyetemisták többnyire délelőtt vagy változó időpontokban érnek rá, az iskolások csak tanítás után tudnak jönni, míg a dolgozó felnőttek általában öt óra után érkeznek hozzánk. Emiatt nincs egységes, mindenki számára egységesen alkalmazható órarend, de igyekszünk hétköznapokon tartani az órákat” – magyarázta az igazgató.
Ugyanakkor mivel szinte minden oktató aktív népzenész is egyben, a hétvégéket szabadon hagyják számukra, hogy a művészeti tevékenységeiket is folytathassák.
Vajas Albert arról is beszélt lapunknak, hogy a jelentkezés határideje szeptember 26-a, az alsó korhatár a betöltött hatodik életév, felső korhatár viszont nincs. „A héten főként a gyerek kategóriában zárul le a jelentkezés, viszont a felsőoktatás csak jövő héten indul, ezért
Ezekre a helyekre természetesen felnőtteket is várunk, vagy azokat, akik esetleg lemaradtak az első körös jelentkezésről. Az elmúlt években nem tudtunk bővülni a korlátozott helyszín miatt, így a tanulói létszám egy-két éve száz fő körül stagnált. Idén azonban már a saját épületünkben kezdjük meg a tanévet, ami új lehetőségeket nyit meg előttünk. Bízom benne, hogy sikerül túllépni a korábbi létszámhatáron, és akár 140-150 főt is fogadhatunk az új tanévben” – mondta a 2014 óta működő népzeneiskola vezetője.
A Kallós Alapítvány tevékenysége a szórványmagyarság életerejét bizonyítja, ma és a jövőben is azoké a dicsőség, akik folytatják az értékmentést és őrzik a népi kultúrát – hangoztatta Szilágyi Péter helyettes államtitkár Kolozsváron.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy szeptember 25-én, csütörtökön nyílt napot tartanak a város bármely részéről tömegközlekedéssel is megközelíthető, Berek/Livezii utca 61. szám (Párizs utca végén) alatti új épületben. „Fontos számunkra, hogy tisztázzuk: bár a Kallós Zoltán Alapítvány központja Válaszúton működik, a népzeneiskola maga Kolozsváron található. Ezt sajnos még mindig sokan keverik, ezért
– magyarázta Vajas Albert. Hozzátette, a nyílt napok célja ugyanakkor az is, hogy segítséget nyújtsanak azoknak, akik még nem döntötték el, milyen hangszert tanulnának szívesen. Ilyenkor az érdeklődők megismerhetik az iskola hangulatát, betekinthetnek a tantermekbe, találkozhatnak a tanárokkal, és ki is próbálhatják a hangszereket. „Ha látjuk, hogy valakinek egy másik hangszer jobban illene a személyiségéhez vagy alkatához, ilyenkor tudjuk őt irányítani – nem döntünk helyette, csak segítünk abban, hogy megtalálja a legjobb utat a népzene világában” – magyarázta a kolozsvári Tokos zenekar egyik alapító tagja, prímása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!