Jövőt építeni a végeken: zarándoklatra készül a közösségéhez, hitéhez ragaszkodó barcasági és királyföldi csángó magyarság

A Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklat2016-ban. Újabb találkozóra készülnek •  Fotó: Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház

A Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklat2016-ban. Újabb találkozóra készülnek

Fotó: Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház

Második alkalommal szervezik meg a Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatát: Brassóban, Tatrangon, Zajzonban, Bácsfaluban tartanak rendezvényeket június 29. és július 2. között. A főszervező, Koszta István evangélikus püspökhelyettes, brassói lelkész beszélt az esemény jelentőségéről a Krónikának.

Kiss Judit

2023. június 26., 07:592023. június 26., 07:59

2023. június 26., 08:002023. június 26., 08:00

A barcasági és a dél-erdélyi szórványban élő magyarság számára fontosak azok az identitást meghatározó közösségi alkalmak, amelyek a keresztyén- és a magyar öntudat megerősítését, a hagyományok és gyökerek értékelését és újraértelmezését, az összetartozástudatunk erősítését szolgálják – olvasható a Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház által szervezendő Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatának felhívásában.

•  Fotó: Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház Galéria

Fotó: Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház

Az idei, második rendezvénysorozatot a

„Boldog az a nép, amely tud neked ujjongani, amely orcád világosságában járhat” (Zsolt.89,16.) mottóval tartják június 29. és július 2. között,

az első zarándoklatra 2016-ban került sor. A főszervező, Koszta István evangélikus püspökhelyettes, brassói lelkész a Krónika megkeresésére elmondta, bár az elmúlt években nem tarthatták meg a zarándoklatot, de az életet nem lehet bezárni, az igazi kapcsolatokat nem lehet megszakítani, a közösségi igény pedig igenis él nap mint nap a gyülekezetekben, a lelkészek körében.

•  Fotó: Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház Galéria

Fotó: Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház

A Barcaságban a lakosság alig 15 százaléka magyar

Idézet
Barcaság, a brassói régió magyar szempontból is rendkívül fontos, stratégiailag jelentős helye. Erdély egyik legfejlettebb gazdasági régiójáról beszélünk, ahol ma is kisebbségben, de mégis tömbben, jelentős számú iskolázott, jól képzett magyar ember él és dolgozik.

Brassó és vidéke összlakosságának kb. 70-80 évvel ezelőtt 40-45 százaléka volt magyar, magyar anyanyelvű, mára ez az arány 15 százalék alá csökkent, betudhatóan a nagyarányú román betelepítési politikának. Ma is nagy feladatunk, megtartani, erősíteni ezt a népességet” – mondta a püspökhelyettes.

Kifejtette, ez a vidék a Székelyföld és a tömbromán Dél-Erdély közötti etnikai határvonalon helyezkedik el, kitéve egy fokozott és tudatos évszázados asszimilációnak és a magyarság megléte, megmaradása, sőt számbeli, szellemi, anyagi gyarapodása azon is múlik, hogy a közösség életét szervező, szolgáló építő egyházak, oktatási intézmények, politikai képviselet, egyéb szerveződések milyen minőségű munkát végeznek, milyen intenzitással és mennyire szervezetten.

Koszta István, a a Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház püspökhelyettese, brassói lelkész a június végén-július elején tartandó zarándoklat főszervezője •  Fotó: Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház Galéria

Koszta István, a a Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház püspökhelyettese, brassói lelkész a június végén-július elején tartandó zarándoklat főszervezője

Fotó: Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház

Koszta István azt is elmondta, hogy a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházhoz tartozó hívek többsége a Barcaságban él, vagy a Barcaságból származik, csángó magyar eredetű.

Identitásőrzés a szórványban sötét korszakokban is

„Egyházunk jelenléte markánsan meghatározta és ma is meghatározza a barcasági lét mindennapjait. Feladatának tekinti a gyülekezetépítést, közösségszervezést, ennek keretében a vallási és kulturális értékek népszerűsítését. Nemzeti és vallási értékeink megőrzése mindig is fontos részét képezték hivatásának. A trianoni tragédia sem törte meg egyházunk, népünk alkotókészségét – száz év távlatából is azt látjuk, hogy az élet győzedelmeskedett” – fogalmazott Koszta István.

Mint mondta, küzdelmek és hosszú, sokszor végtelennek látszó, de következetes munka nyomán sikerült létrehozni a nagy-romániai önálló Evangélikus Egyházat: így kezdődött az erdélyi magyar evangélikusság önálló, kínkeserves zarándoklata Nagy-Romániában.

Idézet
Isten megtartotta népünket az egymást váltogató sötét korszakok ellenére is, mi pedig szülőföldünkön élünk, alkotunk, jövőről álmodunk.

2016. június 30. – július 2. között tartottuk meg a Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Reformációi Zarándoklatát első ízben, a találkozó a szórványban élő magyar közösségeink identitását meghatározó és megerősítő, az összetartozás érzését tápláló, a gyökerek és hagyományok értékelését és újraértelmezését formáló alkalom volt” – mutatott rá Koszta István. Hozzátette, a találkozó elsődleges célja a dél-erdélyi csángó magyar szórványközösségek megerősítése és identitásának formálása volt, ugyanakkor

fontosnak tartották, hogy egy olyan alkalmat teremtsenek, ahol minden csángó magyar találkozhat. Így együtt lehetett a moldvai, a gyimesi, a barcasági, sőt az országhatárokon túli, magát csángó magyarnak valló, vagy a csángókkal szimpatizáló személy is.

Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház püspöke a  Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatán 2016-ban •  Fotó: Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház Galéria

Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház püspöke a Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatán 2016-ban

Fotó: Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház

Sikeres rendezvény volt, több mint 2500 résztvevővel, a találkozó nagy hatással volt a barcasági magyar közösségre.

Újra becsülete lett a csángó viseletnek

Koszta István arról is beszélt, hogy a találkozónak köszönhetően többek között a csángó ruhának ismét nagy becsülete lett, előkerültek a szőttesek a ládafiából és felkerültek a családi asztalokra, elkezdődött egy értékmegőrző visszarendeződés, amely az ősi hagyatékot előásta. „Előkerültek a csűrökben kallódó szövőszékek és elkezdődött a szövés, az értékmentés.

Idézet
Asszonyok gyűltek össze, és szövő-, varró-, hímzőköröket hoztak létre Hétfaluban, elkezdődött a csángó ruhák varrásának ideje. Büszkén mondogatják egymásnak, hogy a következő találkozóra mindenkinek lesz népviselete. Íme, micsoda ereje van egy olyan közösségi alkalomnak, ahol az eredetiség van kihangsúlyozva”

– fogalmazott a püspökhelyettes.

Annak fontosságát emelte ki, hogy felismerik, hogy Isten úton levő népe, és együtt erősek. „Bátorítjuk, gyámolítjuk egymást ezen az úton, tudatosul bennünk, hogy összetartozunk! Ebben és az ilyenszerű élethelyzetben lélegzik a közösségünk. 2020. július 2-5. között került volna megszervezésre a II. Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklata, de sajnos a koronavírus okozta járvány miatt a rendezvény elmaradt. Elmaradt a találkozás élményeiből fakadó lelki töltekezés. Pedig szórványban kihangsúlyozottan fontos a személyes találkozás, amit nem lehet virtuálisan pótolni, hiszen az online tér, a szintetikus, mesterséges „valóság” nem helyettesítheti az életet, a megélt közösségi létezést, a személyes jelenlétet, a kézfogást, az ölelést” – mutatott rá a püspökhelyettes.

A barcasági csángó magyarok  találkozójának köszönhetően a csángó ruhának ismét nagy becsülete lett, előkerültek a szőttesek a ládafiából •  Fotó: Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház Galéria

A barcasági csángó magyarok találkozójának köszönhetően a csángó ruhának ismét nagy becsülete lett, előkerültek a szőttesek a ládafiából

Fotó: Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház

Mint mondta, ezért, Isten segítségében bízva 2023-ban sem tesznek le tervükről és június 29. és július 2. között az adott lehetőségek szerint megszervezik ezt a fontos találkozót. „Elengedhetetlen tehát az erős újrakezdés egyházunk életében. Ki kell lépnünk az online térből az valós életbe.

Idézet
A keresztyénség tartalmának, életgyakorlatának a lényege a communió, a látható, valóságos közösség, a valóságosan jelen levő Jézus Krisztussal és egymással.

Ebben a közösségben, a mi nagy családunkban szeretnénk gyümölcsöztetni az előző találkozó emlékét és lelkületét” – fogalmazott. Hozzátette, szeretnék, ha ez a rendezvény gyülekezeteik tagjait újból megszólítaná, összegyűjtené. „Jó lenne, ha a pürkereci templomhegy zarándokhellyé válna, ahonnan minden ember az összetartozás hitében megerősödve, térjen haza. Erős vár a mi Istenünk!” – fogalmazott a püspökhelyettes.

Brassó, Tatrang, Pürkerec, Zajzon

A zarándoklat június 29-én a Brassó megyei Bácsfaluban kezdődik. A Hazatérés versus elvándorlás a népszámlálási statisztikák tükrében című kerekasztal-beszélgetésen jelen lesz Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Markó Attila politikus, valamint Gál József vállalkozó az Amerikai Egyesült Államokból, házigazda Adorjáni Dezső Zoltán püspök. Tatrangon az evangélikus templomban tartanak áhítatot, majd néprajzi előadás, kiállítás, táncház szerepel a programban.

Június 30-án a rendezvénysorozat keretében, Barcaság reformációjára és Johannes Honterusra emlékezve vesperás istentiszteletet tartanak a brassói Fekete templomban, igét hirdet Kondor Péter magyarországi evangélikus püspök, beszédet mond Adorjáni Dezső Zoltán püspök, Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, a zarándoklat fővédnöke.

Július 1-én, a zarándoklat keretében a résztvevők ellátogatnak a pürkereci templomhegyhez, ahol istentiszteletet tartanak, igét hirdet Adorjáni Dezső Zoltán püspök, beszédet mond Kövér László házelnök, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, valamint Kirsch Gábor Ferenc, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke. Tartanak szabadtéri sokadalmat vásárral, hagyományos termékek bemutatásával. Július 2-án a Brassó megyei Zajzonban istentiszteletet tartanak, újraszentelik a felújított istenházát. A részletes program az eseményről a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház Facebook-oldalán található.

korábban írtuk

A Hagyományok Háza könyvajándéka barcasági iskoláknak
A Hagyományok Háza könyvajándéka barcasági iskoláknak

A Hagyományok Háza könyvcsomagjával és egy magánadománnyal gazdagodott az apácai Apáczai Csere János Általános Iskola, valamint a Keresztvári Általános Iskola könyvtára. Az ajándékot az intézmény munkatársa adta át.

korábban írtuk

Anyanyelven kínál tartalmas programokat minden korosztálynak az 5. Barcasági Gyermekfesztivál Brassóban és környékén
Anyanyelven kínál tartalmas programokat minden korosztálynak az 5. Barcasági Gyermekfesztivál Brassóban és környékén

Kisgyerekektől a kamaszokig minden korosztályt megszólító tartalmas programokat kínál november 7–11. között a Barcasági Gyermekfesztivál Brassóban és a környező falvakban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 17., péntek

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld
2025. október 16., csütörtök

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak

A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak
2025. október 16., csütörtök

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen

Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen
2025. október 16., csütörtök

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek

Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek
2025. október 16., csütörtök

Halálra késelte egy férfi az élettársát az egyik erdélyi városban

Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.

Halálra késelte egy férfi az élettársát az egyik erdélyi városban
2025. október 16., csütörtök

Fuvarmegosztó cégek vezetőit vette őrizetbe a DNA

Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.

Fuvarmegosztó cégek vezetőit vette őrizetbe a DNA
2025. október 16., csütörtök

Mi a jó kenyér titka? Egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi kézműves kenyerek iránt

Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.

Mi a jó kenyér titka? Egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi kézműves kenyerek iránt
2025. október 15., szerda

Laboratóriumi vizsgálat bizonyította: szándékosság állt a zöldtetős buszmegálló kiszáradása mögött

Az aradi önkormányzat elküldte a Krónika számára a kiszáradt zöldtetős buszmegálló ügyében rendelt laboratóriumi vizsgálatról készült jelentést, és e szerint helyes volt a kivitelező cég gyanúja: gyomirtóval kevert vegyszer miatt száradt ki a varjúháj.

Laboratóriumi vizsgálat bizonyította: szándékosság állt a zöldtetős buszmegálló kiszáradása mögött
2025. október 15., szerda

Belépőjegyek vásárlásával támogatja a parajdi wellness-központot a Hargita megyei önkormányzat

A Hargita megyei önkormányzat javaslata szerint a sóbánya hiányában a parajdi wellness-központnak kell a helyi szállásadókkal együttműködve a turizmus élére állni, ezért belépőjegyek vásárlásával támogatja a létesítményt.

Belépőjegyek vásárlásával támogatja a parajdi wellness-központot a Hargita megyei önkormányzat
2025. október 15., szerda

Nagy sebességű vasút Erdélyben: Európa is sínre tenné

Az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek.

Nagy sebességű vasút Erdélyben: Európa is sínre tenné