Nyári felvétel az újszentesi községházáról, amikor még fenn voltak a magyar feliratok
Fotó: temesvarihirek.ro
Bár a helyi közigazgatási törvényben megszabott határérték alá csökkent a magyarság aránya Újszentesen, a román többségű képviselők egyhangúlag megszavazták az egyetlen RMDSZ-es társuk határozat-tervezetét, amely szerint kihelyezhetők a magyar feliratok a közintézményekre, illetve a községbe vezető utak mentén. Ezzel „helyreáll” a rend a Temes megyei településen, ahol eddig is használatban voltak a magyar megnevezések, de egy újszentesi lakos „feljelentése” nyomán eltávolították azokat. A Krónikának nyilatkozó Dénes Ildikó RMDSZ-es helyi tanácsos a történelem és a magyar közösség iránti tisztelet jelének nevezte a csütörtöki döntést.
2025. november 28., 13:572025. november 28., 13:57
2025. november 28., 15:422025. november 28., 15:42
A közigazgatásilag önálló, de a gyakorlatban Temesvárral összenőtt Újszentesen teljesen természetes volt a magyar felirat a községháza vagy az általános iskola homlokzatán – ezt még abból az időből „örökölte meg” a mostani önkormányzati vezetőség, amikor a helyi magyarságnak számarányánál fogva biztosította a helyi közigazgatási törvény az anyanyelv használatát. A demográfiai robbanással – a közeli megyeszékhelyről beköltözők révén – azonban nemcsak az etnikai arányok változtak meg, hanem olyanok is letelepedtek a nagyközségben, akiknek „szúrta a szemét” a felirat.
– mesélte az előzményeket a Krónikának Dénes Ildikó újszentesi RMDSZ-elnök, a 19 tagú képviselő-testület egyetlen magyar tagja.
„Magyartalanított” újszentesi községháza
Fotó: temesvarihirek.ro
A megdöbbenése annál nagyobb volt, mivel az önkormányzat vezetőségével jó viszonyt ápol, a polgármester és a helyi tanácsosok sosem viszonyultak ellenségesen a magyarsághoz, sőt Dénes Ildikó szerint az újszentesi magyarok civil szervezete jelentős támogatást kap a helyi költségvetésből hagyományőrző, közösségi rendezvények megszervezésére.
Erdély, a Partium és a Bánság 12 megyéjének több mint száz elemi és általános iskolás magyar diákjának a részvételével zajlott a hétvégén az Őszirózsa Országos Népdalvetélkedő a Temes megyei Újszentesen.
A községháza „magyartalanítását” egyéb, valószínűleg megfelelési kényszerből fakadó cselekmények követték. „Az óvodáról is levették a magyar feliratot, de amikor megkérdeztem az igazgatónőt, hogy miért tette, egyszerűen nem tudott, mit felelni, és azt mondta, hogy visszahelyezi” – mesélte Dénes Ildikó.
Ilyen előzmények után tartották meg csütörtökön a kora esti órákba nyúlóan a helyi képviselő-testület ülését, amelyen az egyéb napirendi pontok között szerepelt az RMDSZ-es tanácsos határozattervezete, amely a magyar feliratok megőrzéséről/visszahelyezéséről szólt, és a község történelmi múltjával, az egykori magyar telepesek teremtő munkájának elismerésének fontosságával támasztotta alá a magyar közösség igényét. Dénes Ildikó szerint a szakbizottságokban a román kollégák és a polgármester is támogatta az indítványát, ezért nem volt meglepő, hogy az ülésen egyhangúlag megszavazták az előterjesztést.
Dénes Ildikó újszentesi RMDSZ-elnök, községi tanácsos a 17 éve zajló Őszirózsa erdélyi népdalvetélkedő főszervezője is
Fotó: Bartha Csaba/Temesvári Rádió
Horia Bugarin, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben megválasztott polgármester válaszában megerősítette, hogy magától értetődőnek tartja a döntést.
Az újszentesi képviselő-testület egyhangúlag megszavazta a magyar feliratok megtartását, illetve visszahelyezését
Fotó: Képernyőmentés a Dénes Ildikó által közzétett videóból
„Nem mondhatunk mást, mint: szívesen!” – fogalmazott az elöljáró, majd a tanácsosok tájékoztatása végett felidézte, hogy egy helyi lakostól kapott beadvány miatt távolították el a községházáról a magyar feliratokat, az illető ugyanis arra hivatkozott, hogy a településen húsz százalék alá csökkent a magyarok aránya, és a helyi közigazgatási törvény csak a határérték elérése vagy túllépése esetén kötelezi a helyhatóságot a nemzeti közösségek nyelvén is feltünteti a település, illetve a közintézmények nevét. Ezért volt szükség egy képviselőtestületi határozatra, hogy a jövőben ne köthessenek ebbe bele.
A mai Újszentes helyén a 18–19. században elterülő Vadászerdőt a temesvári hadparancsnokság vadászterületként használta, Temesvár 1849-es ostroma alatt ott rendezte be főhadiszállását Vécsey Károly honvédtábornok, későbbi aradi vértanú. A falut az erdőirtás helyén a Debreceni Református Egyházkerület alapította 1891-ben, 133 református magyar telepescsaláddal, amelyek – három kivételével – Szentesről érkeztek, ezért nevezték el Újszentesnek a települést.
Az első világháború után nevét az új román hatalom Dumbrăvițára változtatta. A bánsági szórványmagyarság egyik népes közössége volt, az 1940-es és 1960-as években székely családok telepedtek le a faluban,
A 21. századi ingatlanfejlesztések, a temesváriak tömeges kiköltözése változtatta meg az etnikai arányokat, jelenleg csak egy képviselője van a magyarságnak a 19 tagú helyi tanácsban.
Újszentes benépesítésével megváltoztak az etnikai arányok a településen. Légi felvétel a községközpontról, előtérben a református templommal, átellenben a községházával és az iskola épületeivel
Fotó: primaria-dumbravita.ro
A 2021-es népszámlálás szerint:
Mivel azonban a lakosság több mint egynegyedének (4573 személynek) nem ismert a nemzetisége, feltételezhető, hogy a valóságban többen vannak a magyarok (rajtuk kívül 130-ra és 150-re tehető a német, illetve szerb származásúak száma). Hivatalosan tehát az ismert nemzetiségű lakoság 5,9 százalékát teszi ki a magyarok aránya.
Betörtek a nemrég teljesen felújított újszentesi református templomba csütörtökre virradó éjjel. Szűcs András Ottó, a Temesvárral szomszédos község lelkésze a Krónikának elmondta, a kamerák rögzítették, amint egy férfi kifeszített egy kis ablakot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapvető hiba, és elfogadhatatlan, hogy az állam programokat ígérjen, a vállalkozók lépéseket tegyenek, majd ezek végül ne valósuljanak meg – jelentette ki pénteken a gazdasági, digitalizációs, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter, Irineu Darău.
A 130 éve született Márton Áron püspök emlékévének kincses városi eseményeiről is egyeztetett Emil Boccal, Kolozsvár polgármesterével dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek.
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás