Nyári felvétel az újszentesi községházáról, amikor még fenn voltak a magyar feliratok
Fotó: temesvarihirek.ro
Bár a helyi közigazgatási törvényben megszabott határérték alá csökkent a magyarság aránya Újszentesen, a román többségű képviselők egyhangúlag megszavazták az egyetlen RMDSZ-es társuk határozat-tervezetét, amely szerint kihelyezhetők a magyar feliratok a közintézményekre, illetve a községbe vezető utak mentén. Ezzel „helyreáll” a rend a Temes megyei településen, ahol eddig is használatban voltak a magyar megnevezések, de egy újszentesi lakos „feljelentése” nyomán eltávolították azokat. A Krónikának nyilatkozó Dénes Ildikó RMDSZ-es helyi tanácsos a történelem és a magyar közösség iránti tisztelet jelének nevezte a csütörtöki döntést.
2025. november 28., 13:572025. november 28., 13:57
2025. november 28., 15:422025. november 28., 15:42
A közigazgatásilag önálló, de a gyakorlatban Temesvárral összenőtt Újszentesen teljesen természetes volt a magyar felirat a községháza vagy az általános iskola homlokzatán – ezt még abból az időből „örökölte meg” a mostani önkormányzati vezetőség, amikor a helyi magyarságnak számarányánál fogva biztosította a helyi közigazgatási törvény az anyanyelv használatát. A demográfiai robbanással – a közeli megyeszékhelyről beköltözők révén – azonban nemcsak az etnikai arányok változtak meg, hanem olyanok is letelepedtek a nagyközségben, akiknek „szúrta a szemét” a felirat.
– mesélte az előzményeket a Krónikának Dénes Ildikó újszentesi RMDSZ-elnök, a 19 tagú képviselő-testület egyetlen magyar tagja.
„Magyartalanított” újszentesi községháza
Fotó: temesvarihirek.ro
A megdöbbenése annál nagyobb volt, mivel az önkormányzat vezetőségével jó viszonyt ápol, a polgármester és a helyi tanácsosok sosem viszonyultak ellenségesen a magyarsághoz, sőt Dénes Ildikó szerint az újszentesi magyarok civil szervezete jelentős támogatást kap a helyi költségvetésből hagyományőrző, közösségi rendezvények megszervezésére.
Erdély, a Partium és a Bánság 12 megyéjének több mint száz elemi és általános iskolás magyar diákjának a részvételével zajlott a hétvégén az Őszirózsa Országos Népdalvetélkedő a Temes megyei Újszentesen.
A községháza „magyartalanítását” egyéb, valószínűleg megfelelési kényszerből fakadó cselekmények követték. „Az óvodáról is levették a magyar feliratot, de amikor megkérdeztem az igazgatónőt, hogy miért tette, egyszerűen nem tudott, mit felelni, és azt mondta, hogy visszahelyezi” – mesélte Dénes Ildikó.
Ilyen előzmények után tartották meg csütörtökön a kora esti órákba nyúlóan a helyi képviselő-testület ülését, amelyen az egyéb napirendi pontok között szerepelt az RMDSZ-es tanácsos határozattervezete, amely a magyar feliratok megőrzéséről/visszahelyezéséről szólt, és a község történelmi múltjával, az egykori magyar telepesek teremtő munkájának elismerésének fontosságával támasztotta alá a magyar közösség igényét. Dénes Ildikó szerint a szakbizottságokban a román kollégák és a polgármester is támogatta az indítványát, ezért nem volt meglepő, hogy az ülésen egyhangúlag megszavazták az előterjesztést.
Dénes Ildikó újszentesi RMDSZ-elnök, községi tanácsos a 17 éve zajló Őszirózsa erdélyi népdalvetélkedő főszervezője is
Fotó: Bartha Csaba/Temesvári Rádió
Horia Bugarin, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben megválasztott polgármester válaszában megerősítette, hogy magától értetődőnek tartja a döntést.
Az újszentesi képviselő-testület egyhangúlag megszavazta a magyar feliratok megtartását, illetve visszahelyezését
Fotó: Képernyőmentés a Dénes Ildikó által közzétett videóból
„Nem mondhatunk mást, mint: szívesen!” – fogalmazott az elöljáró, majd a tanácsosok tájékoztatása végett felidézte, hogy egy helyi lakostól kapott beadvány miatt távolították el a községházáról a magyar feliratokat, az illető ugyanis arra hivatkozott, hogy a településen húsz százalék alá csökkent a magyarok aránya, és a helyi közigazgatási törvény csak a határérték elérése vagy túllépése esetén kötelezi a helyhatóságot a nemzeti közösségek nyelvén is feltünteti a település, illetve a közintézmények nevét. Ezért volt szükség egy képviselőtestületi határozatra, hogy a jövőben ne köthessenek ebbe bele.
A mai Újszentes helyén a 18–19. században elterülő Vadászerdőt a temesvári hadparancsnokság vadászterületként használta, Temesvár 1849-es ostroma alatt ott rendezte be főhadiszállását Vécsey Károly honvédtábornok, későbbi aradi vértanú. A falut az erdőirtás helyén a Debreceni Református Egyházkerület alapította 1891-ben, 133 református magyar telepescsaláddal, amelyek – három kivételével – Szentesről érkeztek, ezért nevezték el Újszentesnek a települést.
Az első világháború után nevét az új román hatalom Dumbrăvițára változtatta. A bánsági szórványmagyarság egyik népes közössége volt, az 1940-es és 1960-as években székely családok telepedtek le a faluban,
A 21. századi ingatlanfejlesztések, a temesváriak tömeges kiköltözése változtatta meg az etnikai arányokat, jelenleg csak egy képviselője van a magyarságnak a 19 tagú helyi tanácsban.
Újszentes benépesítésével megváltoztak az etnikai arányok a településen. Légi felvétel a községközpontról, előtérben a református templommal, átellenben a községházával és az iskola épületeivel
Fotó: primaria-dumbravita.ro
A 2021-es népszámlálás szerint:
Mivel azonban a lakosság több mint egynegyedének (4573 személynek) nem ismert a nemzetisége, feltételezhető, hogy a valóságban többen vannak a magyarok (rajtuk kívül 130-ra és 150-re tehető a német, illetve szerb származásúak száma). Hivatalosan tehát az ismert nemzetiségű lakoság 5,9 százalékát teszi ki a magyarok aránya.
Betörtek a nemrég teljesen felújított újszentesi református templomba csütörtökre virradó éjjel. Szűcs András Ottó, a Temesvárral szomszédos község lelkésze a Krónikának elmondta, a kamerák rögzítették, amint egy férfi kifeszített egy kis ablakot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás