Fotó: Bíró Blanka
Sportszerűnek nevezték az államfővel folytatott keddi megbeszéléseket a székelyföldi önkormányzati vezetők. A három megye elnöke és a megyeszékhelyek polgármesterei az államfővel kedd délután folytatott sepsiszentgyörgyi szűkkörű megbeszélés után nyilatkoztak a sajtónak.
2017. július 18., 19:072017. július 18., 19:07
A sepsiszentgyörgyi megyeházáról kijövet Klaus Johannis a románoknak és a magyaroknak is azt üzente: dolgozzanak együtt, mert ez az egyetlen célra vezető út mindenki számára.
A sportszerűség fogalmával Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere jellemezte a megbeszélések természetét. Szerinte ezt jelezte az is, hogy a megbeszélések elején elhangzott a román és a székely himnusz és zászlót is cseréltek a székelyföldi önkormányzati vezetők és az elnöki hivatal képviselői.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a párbeszéd őszinte és konstruktív voltát hangoztatta. A két polgármester mellett Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke is
Arra reagáltak, hogy Klaus Johannis a délelőtti csíkszeredai önkormányzati fórumon szükségesnek tartotta a helyi és regionális autonómiát, de úgy vélte, hogy az etnikai alapú autonómia nem kívánatos.
Fotó: MTI/Kátai Edit
Antal Árpád az MTI kérdésére kifejtette: Székelyföld területi autonómiája nem lehet etnikai alapú, hiszen a régió csaknem minden településén élnek románok, romák és más nemzetiségűek is. Hozzátette: az autonóm régió területének a kijelölésénél azonban természetesen figyelembe kellene venni a történelmi hagyományokat és a kulturális sajátosságokat.
Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta: tájékoztatták az elnököt arról, hogy Székelyföld számára olyan területi autonómiát tartanak szükségesnek, amilyen az olaszországi német többségű Dél-Tirol autonómiája. Hozzátette: abban egyeztek meg, hogy folytatni kell a párbeszédet. A városvezető azt hangoztatta, hogy
Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elmondta: arról is tájékoztatta az államfőt, hogy az erdélyi magyar közösségre 1920 óta nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek Romániában, és ezt nem tartja rendjén valónak. „Amíg ez a típusú gondolkozás nem változik meg, addig nehéz lesz őszinte partnereket találni a román többségben” – jelentette ki a politikus.
Fotó: presidency.ro
Ráduly Róbert kampányjelleget is tulajdonított a mandátuma felénél tartó Klaus Johannis látogatásának. Utalt arra, hogy a legutóbbi államfőválasztáson Johannis Székelyföldön „sokat aratott anélkül, hogy vetett volna”, és ezt meg szeretné ismételni.
Tamás Sándor azt emelte ki a megbeszélésekből,
azáltal, hogy a látogatásnak mind a csíkszeredai, mind pedig a sepsiszentgyörgyi helyszínére Hargita és Kovászna megye, valamint Maros megye székelyföldi részének az elöljáróit is meghívták.
A sepsiszentgyörgyi szűkkörű tanácskozáson a három megye önkormányzatának az elnöke, valamint a megyék öt magyar többségű, megyei jogú városának a polgármesterei vettek részt. A politikus biztatónak tartotta, hogy
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke megemlítette, hogy az államfő Csíkszeredában megcsodálta a székely termék mozgalom kézműves termékeit, és a csíksomlyói gyermekotthonában Böjte Csaba ferences szerzetes gyermekvédelmi rendszerével is megismerkedett. Megemlítette, hogy a barnamedvék által okozott vadkárokról is tájékoztatta az elnököt és a segítségét kérte a megoldás megtalálásában.
Fotó: presidency.ro
Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke elmondta,
Meggyőződését fejezte ki, hogy Klaus Johannis, aki korábban tanár és polgármester is volt, értő módon tud viszonyulni az ellehetetlenített helyzetű iskolában tanuló gyermekek ügyéhez.
Az államfő Sepsiszentgyörgyről a Vrancea megyei Marasti-re utazott, hogy az első világháború egyik legnagyobb romániai ütközetének centenáriumi megemlékezésén vegyen részt, és az első világháborúban elesett román katonák emléke előtt tisztelegjen.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!