Fotó: Bíró Blanka
Sportszerűnek nevezték az államfővel folytatott keddi megbeszéléseket a székelyföldi önkormányzati vezetők. A három megye elnöke és a megyeszékhelyek polgármesterei az államfővel kedd délután folytatott sepsiszentgyörgyi szűkkörű megbeszélés után nyilatkoztak a sajtónak.
2017. július 18., 19:072017. július 18., 19:07
A sepsiszentgyörgyi megyeházáról kijövet Klaus Johannis a románoknak és a magyaroknak is azt üzente: dolgozzanak együtt, mert ez az egyetlen célra vezető út mindenki számára.
A sportszerűség fogalmával Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere jellemezte a megbeszélések természetét. Szerinte ezt jelezte az is, hogy a megbeszélések elején elhangzott a román és a székely himnusz és zászlót is cseréltek a székelyföldi önkormányzati vezetők és az elnöki hivatal képviselői.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a párbeszéd őszinte és konstruktív voltát hangoztatta. A két polgármester mellett Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke is
Arra reagáltak, hogy Klaus Johannis a délelőtti csíkszeredai önkormányzati fórumon szükségesnek tartotta a helyi és regionális autonómiát, de úgy vélte, hogy az etnikai alapú autonómia nem kívánatos.
Fotó: MTI/Kátai Edit
Antal Árpád az MTI kérdésére kifejtette: Székelyföld területi autonómiája nem lehet etnikai alapú, hiszen a régió csaknem minden településén élnek románok, romák és más nemzetiségűek is. Hozzátette: az autonóm régió területének a kijelölésénél azonban természetesen figyelembe kellene venni a történelmi hagyományokat és a kulturális sajátosságokat.
Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta: tájékoztatták az elnököt arról, hogy Székelyföld számára olyan területi autonómiát tartanak szükségesnek, amilyen az olaszországi német többségű Dél-Tirol autonómiája. Hozzátette: abban egyeztek meg, hogy folytatni kell a párbeszédet. A városvezető azt hangoztatta, hogy
Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elmondta: arról is tájékoztatta az államfőt, hogy az erdélyi magyar közösségre 1920 óta nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek Romániában, és ezt nem tartja rendjén valónak. „Amíg ez a típusú gondolkozás nem változik meg, addig nehéz lesz őszinte partnereket találni a román többségben” – jelentette ki a politikus.
Fotó: presidency.ro
Ráduly Róbert kampányjelleget is tulajdonított a mandátuma felénél tartó Klaus Johannis látogatásának. Utalt arra, hogy a legutóbbi államfőválasztáson Johannis Székelyföldön „sokat aratott anélkül, hogy vetett volna”, és ezt meg szeretné ismételni.
Tamás Sándor azt emelte ki a megbeszélésekből,
azáltal, hogy a látogatásnak mind a csíkszeredai, mind pedig a sepsiszentgyörgyi helyszínére Hargita és Kovászna megye, valamint Maros megye székelyföldi részének az elöljáróit is meghívták.
A sepsiszentgyörgyi szűkkörű tanácskozáson a három megye önkormányzatának az elnöke, valamint a megyék öt magyar többségű, megyei jogú városának a polgármesterei vettek részt. A politikus biztatónak tartotta, hogy
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke megemlítette, hogy az államfő Csíkszeredában megcsodálta a székely termék mozgalom kézműves termékeit, és a csíksomlyói gyermekotthonában Böjte Csaba ferences szerzetes gyermekvédelmi rendszerével is megismerkedett. Megemlítette, hogy a barnamedvék által okozott vadkárokról is tájékoztatta az elnököt és a segítségét kérte a megoldás megtalálásában.
Fotó: presidency.ro
Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke elmondta,
Meggyőződését fejezte ki, hogy Klaus Johannis, aki korábban tanár és polgármester is volt, értő módon tud viszonyulni az ellehetetlenített helyzetű iskolában tanuló gyermekek ügyéhez.
Az államfő Sepsiszentgyörgyről a Vrancea megyei Marasti-re utazott, hogy az első világháború egyik legnagyobb romániai ütközetének centenáriumi megemlékezésén vegyen részt, és az első világháborúban elesett román katonák emléke előtt tisztelegjen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!