Jelöltek vannak, párt nincs

„Az MPSZ választási jelének visszautasítása elleni tiltakozásul döntöttem úgy, hogy az AP lista se induljon” – közölte Vajna. Lapunk értesülése szerint a jelvény visszavonását az indokolta, hogy kiderült: idén esedékes kongresszusáig az AP semmilyen politikai tevékenységben nem vesz részt. Lapunknak AP-források megerősítették, a párt egyelőre csak civil és művelődési tevékenységet vállal, de a Székelyudvarhelyen történteket sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták. A polgári oldalnak egyetlen nap áll még a rendelkezésére, hogy jelölhetőségének első feltételét teljesítse, miután a körzeti választási iroda egy nappal, ma 16 óráig meghosszabbította a választási jelek leadási határidejét. Tegnap az RMDSZ, az NDF és a Roma Párt választási jelvényeit iktatta Bessenyei Csilla, a bizottság elnöke.
Bár korábban kijelentették, többé nem indulnak román párt színeiben, a polgári oldal jelöltjei számára a DA demokrata-liberális szövetség nyújthat lehetőséget. „Elviekben megegyeztünk a liberális párt Hargita megyei szervezetével, ma véglegesítjük a megállapodást. Civil legyen, ne pártpolitikus – ennyi volt a liberálisok kikötése a jelöltekkel szemben, és ha nem támasztanak további feltételeket, meg fogunk állapodni a listaállításban” – közölte Hajdó Csaba, aki nyolcadmagával vállalkozott arra, hogy a DA listáján induljon.

Három választás

Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester – az MPSZ országos elnöke – szerint az adott helyzetben három lehetőség közül választhatnak. Ha az MPSZ nem állíthat listát, a szervezet jelöltjei „helyi választási megállapodás” keretében indulnak, függetlenekként próbálnak mandátumot szerezni. Végső esetben a diszkriminatív választási törvénnyel szembeni tiltakozásul egyáltalán nem indulnak. Szász szerint az utóbbi lehetőség valószínűsége csekély, az esetleges helyi választási megállapodásról viszont a polgármester nem árult el részleteket. Az MPSZ indulását ellehetetlenítő 2004. évi választási törvény, valamint a kilátástalan helyzet miatt január 4-én lemondott tisztségéről a szervezet udvarhelyszéki elnöke, Thamó Csaba, és városi vezetője, Szakács István Péter. A székely anyavárosban még csak találgatások folynak arról, kik lesznek az MPSZ jelöltjei.

Törvénnyel a másság ellen

Székelyudvarhelyen azért tartanak időközi választást, mert Hargita megye prefektusa, Constantin Strujan 2006. április 5-én, majd július 18-án másodszor is feloszlatta a helyi tanácsot. A 2000. évi helyhatósági választásokon az RMDSZ alternatívájaként jelentkező Udvarhelyért Polgári Tömörülés (UPE) nyolc mandátumot szerzett, a mandátumigazolások körül kialakult gáncsoskodás során viszont az RMDSZ a bíróságon elérte az UPE mandátumainak törlését, majd a 2004. évi helyhatósági választásokon az MPSZ-szé alakult tömörülés törlését a versenyből. Más lehetőség híján ekkor az MPSZ az AP listáján szerzett kilenc mandátumot.
Az MPSZ azért nem indulhatott jelöltlistával 2004-ben, mert a választási bizottság szerint nem teljesítette a törvényben rögzített feltételeket. Ezek értelmében kisebbségi szervezetként – parlamenti képviselettel nem rendelkezve – Bukarestben és az ország összesen 15 megyéjében legkevesebb 25 ezer (megyénként legkevesebb 300) támogató aláírást kellett gyűjtenie. „Értelmetlen, hogy helyhatósági választáson kisebbségi párt csak úgy indulhat, ha a fél országból huszonötezer támogató aláírást szerzett” – panaszolta Szász Jenő.

Ma Székelyudvarhely, holnap Székelyföld?

„Az udvarhelyi helyhatósági választás alighanem lefutott ügy” – értékelte a Krónika érdeklődésére az előállt helyzetet Gazda Zoltán. Az MPSZ sepsiszéki elnöke szerint a következő helyhatósági választásokon Székelyföld bármelyik településén előfordulhat hasonló helyzet. Gazda szerint nem kizárt, hogy miután a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzése sem véglegesült, és a választási törvény sem változott, az MPSZ számára megismétlődik a 2004-es helyzet. „A végig nem vitt pártbejegyzés helyett talán jobb lett volna a kedvező nemzetközi hátszelet is kihasználva a diszkriminatív választási törvény megváltoztatására törekedni” – mondta Gazda, aki szerint a független jelöltek indítása bizonytalan megoldás.
Szász Jenő szerint azonban nem az a kérdés, hogy sikerül-e bejegyeztetni az MPP-t – azt az Európa Parlamenti választásokra készítik elő –, hanem az: az MPSZ indíthat-e jelöltet az RMDSZ-szel azonos jogalapú és jogkörű politikai-érdekvédelmi tömörülésként.

Benkő Levente, Kovács Csaba