A sóbányánál zajló mederterelési munkálatokkal a második határidőre sem készülnek el
Fotó: Csató Andrea
Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize – közölte szerdán Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke. Maros megyében 21 településen hirdettek veszélyhelyzetet a Kis-Küküllő sószennyezettsége miatt.
2025. július 16., 21:232025. július 16., 21:23
Az elöljáró a Facebook-oldalán azt írta, hogy az erről szóló döntést szerdai ülésén hozta meg a Maros megyei vészhelyzeti bizottság. A beruházás révén biztosítják a vezetékes ivóvizet a Kis-Küküllő mentén élő 40 ezer érintett lakosnak. Emlékeztetett, hogy a kormány a hét elején 17,8 millió lejt utalt ki a sótalanító berendezések beszerzésére Maros megyének, a beszerzést a megyei önkormányzat és Dicsőszentmárton önkormányzata végzi – írta az MTI.
A megyei tanács közleménye szerint a Maros megyének jutó 3,3 millió lejes összeget a testület szerdai ülésén bele is foglalták a megye költségvetésébe. Ebből a megyei tanács két, fordított ozmózissal működő sótalanító berendezést vásárol a gyulakutai és a küküllőszéplaki vízüzem számára – közölték.
Az egymást követő sóhullámok miatt a Kis-Küküllő völgyében épült víztisztító állomások kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemelnek, a lakosságnak a katasztrófavédelmi felügyelőség biztosítja az ivó- és háztartási vizet.
A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.
A Kis-Küküllő vízének sótartalmát a parajdi sóbányánál zajló, a Korond-patak elterelését célzó sürgősségi munkálatok is befolyásolják. Ezek viszont az újabb, kitolt határidőre sem készülnek el – jelentették be szerdán a helyszínen tartott sajtótájékoztatón az illetékesek. Petres Sándor Hargita megyei prefektus a Maszol hírportál szerint arról számolt be, hogy a patak vizét felfogni hivatott csövek összehegesztését befejezték ugyan, azonban a csőrendszer kezdő- és zárószakaszán újabb betonozási munkálatokra lesz szükség. Továbbá a biztonságos üzemeltetés érdekében meg kell várni, hogy a friss beton megszáradjon. A patakeltereléssel július 18-ára kellett volna végeznie a kivitelezőnek, miután a július elsejei eredeti határidőt nem tudta tartani.
Petres Sándor Hargita megyei prefektus (középen) szerint hiába hegesztették össze a csöveket, további munkálatokra van szükség
Fotó: Csató Andrea
A Székelyhon cikke szerint a sajtótájékoztatón Ovidiu Ianculescu, a Maros vízügyi igazgatóság vezetője arról számolt be, hogy a Korond-patak sótartalma továbbra is ingadozik, annak ellenére, hogy nem voltak számottevő esőzések a térségben. Petres Sándor a hírportálnak azt mondta:
Ianculescu a hírportálnak elmondta: véleménye szerint a magas sótartalom okozói a patakba áramló, nyilvántartásba nem vett források, ezek vize jelentős mennyiségű sót szállít. A probléma lehetséges okát még vizsgálják a szakemberek.
Az állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága:
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!