Fotó: Tóth Gödri Iringó
A Erdélyi Néprajzi Múzeum gyűjteményében található Kalotaszegi írásos hímzéssel díszített textíliákból nyílt kiállítás csütörtökön, a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
2021. augusztus 20., 22:062021. augusztus 20., 22:06
2021. augusztus 20., 22:072021. augusztus 20., 22:07
Az Írta és varrta... című kiállítás a kalotaszegi népművészet egy igencsak népszerű és izgalmas szeletére, a varrottasokra, azaz a hímzett textíliákra koncentrál. A kiállításon az Erdélyi Néprajzi Múzeum gyűjteményében őrzött, főként a 19. század második feléből származó, kiemelkedő esztétikai és történeti értékkel bíró írásos technikával hímzett textíliák láthatók. A textíliák többsége a lakásbelsőkhöz kapcsolódik, de találunk néhány ruhadarabot is.
A kiállítás-megnyitó „kedvcsinálással” indult, Szilágyi Tóni és barátai játszottak jellegzetes kalotaszegi dallamokat. A felvezető után Tötszegi Tekla néprajzkutató, az intézmény aligazgatója beszélt a varrottasok hagyományáról. Elmesélte, hogy
Népszerűsítésében Gyarmathy Zsigánénak és Kónya Gyuláné Schéfer Teréznek is nagy szerepe volt. Utóbbiról, illetve az általa készített varrottasokról nemrég jelent meg egy átfogó kötet Újvári Dorottya és Sara J. Meaker szerzőpárostól.
Tötszegi Tekla azt is elmesélte, hogy ezeket a textíliákat háromféleképpen díszítették, írásos, szálán varrott és vagdalásos technikával.
– kezdetben az idős, tapasztalt asszonyok, majd az erre specializálódott népművészek.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az előrajzolás régen tejben feloldott korommal, majd kékítővel, később tintával történt, a festőanyagot egy hegyes tárgyal vagy szárnyas tollával vitték fel a textilre, mely lehetett durva házi vászon vagy finomabb gyári szövet is. A varrószál is lehetett gyapjú vagy pamut is, piros, fekete vagy kék színben, hurok és láncöltést használtak. Megkülönböztetik a nagy és kis írásos díszítést, melyek sokáig ugyanolyan népszerűségnek örvendtek, ám idővel a „nagyírásos” vált az elterjedté.
A szakértő elmesélte, hogy a varrottasok a 20. században népszerűek lettek Kalotaszeg határain túl is, ami elsősorban Gyarmathy Zsigáné és Kónya Gyuláné Schéfer Teréz népszerűsítő és háziiparszervező munkásságának köszönhető, illetve az ötvenes évektől már az olyan folyóiratok is népszerűsítették ezeket a kézimunkákat, mint a Dolgozó Nő.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A kiállítás igyekszik a kézimunkák teljes történetét bemutatni, így a száz évesnél régebbi értékes darabokon túl látunk a huszadik századra jellemző szobabelsőrészletet is, illetve a kiállítás igyekszik a munkafolyamatot is szemléltetni a még csak megrajzolt, félig hímzett textilek bemutatása által.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!