Várják a zarándokokat Máriaradnán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kétnapos zarándoklatot tartanak Nagyboldogasszony ünnepe alkalmából a temesvári egyházmegye ősi búcsújáróhelyén, az Arad megyei Máriaradnán a hétvégén. Ilyenkor nemcsak római katolikusok zarándokolnak a csodatevő Mária-képhez, hanem felekezetre és nemzetiségre való tekintet nélkül érkeznek fohászkodni a hívek a Szűzanyához, ezért több nyelven celebrálnak szentmiséket a Maros völgyében található kegytemplomban.
2026. augusztus 14., 08:042026. augusztus 14., 08:04
Augusztus 15., Nagyboldogasszony napja – más néven Szűz Mária mennybevétele vagy Mária mennybevétele – a katolikus egyház egyik legjelentősebb Mária-ünnepe. A dogma szerint a szeplőtelen Istenszülő, a mindenkor Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt fölvétetett a mennyei dicsőségbe. A dogmát XII. Piusz pápa hirdette ki 1950. november 1-jén, Mindenszentek ünnepén, a Munificentissimus Deus kezdetű apostoli konstitúcióban.
A magyar név a Boldogasszony-hagyományhoz kapcsolódik. Magyar nyelvterületen az ünnep különösen fontos, mert a hagyomány Szent István király országfelajánlását augusztus 15-éhez köti. Ebből bontakozott ki a Regnum Marianum és a Patrona Hungariae eszméje.
A közigazgatásilag az Arad megyei Lippához tartozó Máriaradna ősi búcsújáróhely, az Osztrák–Magyar Monarchiában Mariazell után a második legjelentősebb Mária-kegyhely volt. A fő zarándoklatot szeptember 8-án, Kisboldogasszonykor (Szűz Mária születése napja) tartják, de Nagyboldogasszonykor is hívek tízezrei érkeznek a kisbazilikához: más felekezetű (pl. ortodox) és nemzetiségű Mária-tisztelők is, idén mintegy húszezerre számítanak. Ekként a szentmisék is több nyelven zajlanak, éspedig a következő sorrendben:
Augusztus 14., péntek:
Augusztus 15., szombat, főünnep:
„Sokak számára hagyomány, hogy ilyenkor külföldről is hazalátogatnak” – mondta Reinholz András plébános, aki tavaly ünnepelte aranymiséjét, és 2003 óta szolgál első világi (nem szerzetes) papként Máriaradnán. Addig ugyanis a ferencesek gondozták a templomot és a hívek lelkét, de mivel a rend tagjai megfogyatkoztak, 23 évvel ezelőtt elhagyták ősi állomáshelyüket, s a templomot a hozzá tartozó rendházzal együtt a temesvári megyéspüspökségre bízták. (1951-ben, 75 évvel ezelőtt a román kommunista diktatúra üldözte a Kisebb Testvérek Rendjét [OFM], tagjait kényszerlakhelyre száműzte, többek között Máriaradnára.)
Reinholz András tavaly tartotta aranymiséjét
Fotó: Facebook/Máriaradnai bazilika
Reinholz András elmondta, hogy idén nem főpásztor lesz a főcelebráns,
Branko Duma temesvár-józsefvárosi segédlelkész és Sándor Tivadar ny. arad-gáji plébános pedig már pénteken Máriaradnán lesz, és segédkeznek a gyóntatásban.
A kommunizmus egyházellenessége, majd a rendszerváltás utáni anyagi és emberi erőforráshiány megviselte a kéttornyú bazilikát és a hozzá tartozó ferences rendházat, szemmel láthatóan elhanyagolt állapotba került. 2013–2014-ben azonban felújították, európai uniós és román kormánytámogatásból mintegy tízmillió eurót fordítottak rá, a restaurálás befejezése után pedig a hely turisztikai vonzereje is megnőtt. Azt megelőzően 1911-ben végeztek ilyen nagy horderejű munkálatokat a kegyhelyen, amikor a templom mindkét tornyát 30 méterrel megemelték, így most elérik a 67 métert.
A felújítás levezénylésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Reinholz András plébános, aki „azóta sem áll le”. 2023-ban befejezték a templom mögötti Kálvária-dombon a Keresztút és stációk felújítását, és már nekifogtak az egyháztörténeti különlegesség, a Jézus dicsőséges útja felújításához is.
A zarándokok a megújult Keresztutat is végigjárják
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Az is 14 állomás, ami a feltámadással kezdődik. Sajnos az orosz katonák ledöntöttek hat állomást, és most is minden úgy van, 1952 óta nem csinált senki semmit. Ez a Keresztút után kezdődik – ott volt egy szent István-kápolna is, és azt is fel akarjuk újítani –, s onnan kezdődik egy út lefelé a völgybe. Ez különlegesség, mert Radnán kívül csak két helyen van ilyesmi Európában. Remélem, hogy jövő nyárra elkészül, csak az a baj, hogy eltűntek eredeti szobrok, és nem tudom, honnan pótoljuk. Például Szent Pál szobra, vagy Szent Gellértnek most nincs szobra Máriaradnán, pedig megérdemelné, hiszen az egyházmegye alapítója” – magyarázta a Krónikának a plébános.
Az ősi magyar Mária-kegyhelyek egyike Máriaradna. Évente 16 hivatalos zarándoklatot tartanak a búcsújáróhelyen, hívek ezrei fohászkodnak a kegytemplom oltárában lévő Mária-képnél, amelynek csodatevő erőt tulajdonítanak.
Jelenleg ipari alpinisták dolgoznak a templom tornyain – folytatta Reinholz András –, mert a közelmúltban a díszítő elemekként szolgáló bronz fáklyák egyike leesett, és a szakemberek tanácsára jobbnak látták valamennyit leszedni biztonsági okokból. Ezek a búcsú idején megtekinthetők lesznek a rendház udvarán.
A templom alatti kripták egyikét is felújították. „Három kripta van, kettőnek a bejáratát befalazták még 1913-ban, és a korábbi püspök, Roos Márton nem engedte, hogy kinyissam, úgyhogy nem tudjuk, kik vannak oda eltemetve. Bizonyára ferences atyák. A harmadikat, amit az 1940-es évek óta raktárnak használnak, kiürítettük és felújítottuk, és lehetőséget szeretnénk biztosítani urnás temetkezésekre, mert van igény rá” – részletezte a plébános.
Máriaradna Aradtól 30 kilométerre keletre, a Maros völgyében, az alföld és a Zaránd-hegység találkozásánál fekszik. Több mint ötszáz évvel ezelőtt, 1520 körül épült a ferences szerzetesek első kápolnája a máriaradnai szőlőkben, azon a dombon, ahol a jelenlegi kegytemplom áll. A kéttornyú templom és a hozzátartozó rendház 1767-ben készült el, és még abban az évben, pünkösd hétfőjén gróf Franz Anton Engl von Wagrain megyéspüspök megáldotta. Felszentelésére azonban csak 1820 pünkösd hétfőjén került sor, amikor gróf Rudnay Sándor esztergomi érsek, Magyarország prímása konszekrálta, és a főpásztor végrendeletében azt kérte, hogy halála után a szívét a Szent Szűz közelében helyezzék örök nyugalomra.
A legenda szerint 1695-ben, amikor a törökök felgyújtották a ferencesek kápolnáját, a papírra nyomtatott szentkép csodálatos módon épen került ki a lángokból. A Mária-ábrázolás az olaszországi Vicenza tartományban található Bassano del Grappa-i Remondini-nyomdából származik, és a szerzetesek átutazó kereskedőktől vásárolták meg 1668-ban az akkori kápolna részére.
Csodatevő erőt tulajdonítanak a Mária-képnek
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Egy másik legenda szerint, amikor felgyújtották az egykori kápolnát, egy török katona lóháton akart bemenni az istenházába, de a lova megbotlott egy kőben – a patájának nyoma ma is ott látható a templom falába beépítve, a legendát ábrázoló falfestmény mellett.
Több mint 300 éve, a nagy aradi pestisjárvány idején szervezték Máriaradnára az első zarándoklatot az isteni gyógyulásba vetett hit fogadalomtétele gyanánt. Jelenleg az egyházmegye évente 16–19 zarándoklatot szervez a kegyhelyre.
Szentháromság vasárnapján tartotta aranymiséjét Máriaradna első nem szerzetespapja, Reinholz András. A római katolikus plébános hivatásának eddigi 50 éve alatt csak két helyen szolgált: 28 évig papi pályafutása első á
„A második világháború után 750 katolikus volt Máriaradnán. (…) Amikor én 2003-ban idejöttem, akkor volt talán 150-160 katolikus. Jelenleg 92-en vagy 93-an vagyunk. Mint lélekszám, ez a legkisebb plébánia az egyházmegye területén, de mivel zarándokhely, kiemelt hely. A hívek közül mondjuk a fele magyar, a másik fele román, meg van egy horvát származású és egy bolgár származású család. Voltak itt németek is, de három évvel ezelőtt temettem el az utolsó német nénit: Glogovácon (Öthalom – szerk. megj.) született a frau Schmidt, és ide jött férjhez, a férje már előtte pár évvel meghalt. Magyar iskola 1954 óta nincs, és ez megérződik. A gyerekek, ha magyar családból is származnak, inkább románul beszélnek egymással” – nyilatkozta Reinholz András az Erdélyi Naplónak tavaly, papi szolgálata 50. évfordulója alkalmából megjelent interjúban.
A török lovas legendáját megörökítő falfestmény és a ló patkójának nyomát őrző kő a templom falába beépítve
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) csütörtökön kiadta a megbízást az Erdélyt Moldvával összekötő, A8-as sztráda Gyergyóalfalu és Gyergyóditró közötti (1D jelzésű) szakasza kivitelezésének elindítására.
Idén először háromnaposra bővül a Bethlenszentmiklósi Magyar Napok, amelyet augusztus 27–29. között ötödik alkalommal szerveznek meg.
A TikTok törölte a gyerekeket elrabló mentőautókról szóló összeesküvés-elméletet terjesztő 90 videót az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi bejelentése nyomán – jelentette be csütörtökön a hatóság.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér az elmúlt időszakban két rekordot is megdöntött.
Szabadlábon védekezhet az a sofőr, aki kedd este Brassó belvárosában a járdára hajtva három turistát gázolt el – közölte a brassói ügyészség.
Huszadik éve lépi át a magyar–román határt a Debreceni Virágkarnevál négy kocsija, melyek augusztus 21–22-én Nagyváradon, a dél-bihari szórvány több településén és Nagyszalontán lesznek láthatók.
Jó hír a Székelyföldön élők számára is: újabb járatokkal bővül a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér külföldi járatainak a száma.
Tizenegy évvel ezelőtt még emberéletet mentett az a férfi, aki kedden este halálra gázolt két embert Brassóban.
Két személy életét vesztette kedd este, miután egy személygépkocsi járdán tartózkodó gyalogosokba hajtott Brassóban – közölte a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Radu Miruță a Kolozsvár és Nagyvárad közötti vasútvonal felújítására irányuló beruházással kapcsolatban kijelentette: tárgyalások folynak az EB képviselőivel arról, hogy egyes szakaszokon egy ideig dízelmozdonyok közlekedjenek villamosmozdonyok helyett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!