Valahogy sikerült. Elhúzódott, de immár a végéhez közeledik a szászkézdi parasztvár felújítása
Fotó: Facebook/Cetatea de refugiu din Saschiz
Hamarosan befejeződik a 14. században épült szászkézdi parasztvár felújítása, mely során többéves késést halmoztak fel, de a mostani tervek szerint idén augusztusban végre elkészül az UNESCO-listás Maros megyei település egyik büszkesége. Ezek után titkos alagutat is megnyitnának a turisták előtt a számos más vendégcsalogató és gazdaságfejlesztő célpontnak, kezdeményezésnek otthont adó egykori szász faluban.
2024. május 20., 10:132024. május 20., 10:13
Ovidiu Şoaită polgármester szerint már csak a belső térkövezés és zöldövezet-kialakítás maradt hátra a teljesen megújuló várban.
„Nehezen megvalósítható projekt volt, mivel a falak nagyon romos állapotba kerültek a restaurálás megkezdése előtt, de örülünk, hogy augusztus elsején megnyílik a látogatók, turisták előtt. A támogatási szerződést 2017-ben írtuk alá, 2018-ban adtuk ki a rajtengedélyt, de sajnos ide jutottunk. Nagyon nehezen haladtak, bonyolult munkálatok kellettek, de ez az egyik legszebb és legértékesebb projekt, mely a szívünkhöz nőtt, ugyanakkor a legnehezebben megvalósítható is” – foglalta össze csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek az egykori szász település élén ötödik mandátumát hamarosan kitöltő liberális politikus.
Megmentették. Már nagyon rossz állapotba került a vár a felújítás előtt
Fotó: Demján László
Azonban a bürokratikus akadályok miatt csak akkor fogtak neki a munkálatoknak, melyeket amúgy két év alatt kellett volna befejezni. Azonban hamar kiderült, hogy munkaerőhiány nehezíti az előrehaladást, majd betört a pandémia, amely legnehezebb időszakában le is állították a munkálatokat. Amikor pedig más nem jött közbe, akkor a restaurálandó falak nagyon rossz állapota, előre nem látott beavatkozások lassították a folyamatot.
Két évig tartó bürokratikus huzavona után elkezdődik a szászkézdi parasztvár felújítása. A világörökségi helyszín 14. században épült erődítménye két év múlva nyitja meg újra kapuit a turisták előtt.
De mindez egyáltalán nem vette el a polgármester kedvét az újabb tervektől: már van megvalósíthatósági előtanulmánya a várat és a falut összekötő, ostrom ideje alatt ellátási útvonalat vagy menekülést biztosító titkos alagút felújításának, megnyitásának.
Két alagút-lehetőségünk van: az első ez, 50-60 méter hosszú, és van még egy, amelyről azt mondják, hogy a falu központjában lévő templomig vezetett több száz méteren keresztül. Nem mondok le erről a projektről, mert tudom, hogy sok turistát vonz majd” – magyarázta Ovidiu Şoaită polgármester.
A restaurálás 8,5 millió lejből valósult meg
Fotó: Facebook/Cetatea de refugiu din Saschiz
Mint ismeretes, a szászkézdi parasztvár támadások idején szolgált menedékül a közeli települések lakossága számára, de a közösség élelemtartalékának raktározására is használták. A hajó alakú vár alapterülete 5000 négyzetméter. Az erődítmény a település központjától körülbelül egy kilométerre, a falu melletti dombtetőn található, kanyargós ösvényen közelíthető meg.
Ennek oka, hogy bár a szászkézdi önkormányzat már 2012-ben aláírt egy finanszírozási szerződést a felújítására a fejlesztési minisztériummal, ezt végül a kormányban megtorpedózták.
Fotó: Facebook/Cetatea de refugiu din Saschiz
Amint az Erdélyi Napló korábbi múltidéző sorozata Szászkézdről szóló részéből kiderül, Szászkézd – mely Segesvártól 20 km-re, a történeti Királyföld szélén fekszik – neve a magyar Keszi törzsnévből, ez pedig talán a kéz főnévből való. Előtagja a betelepült szászokra utal. Először Kizd néven 1308 körül szerepelt, későbbi említései: Kezd és Kyzdy (1345), Zaazkezd (1459). Székelyek 1161-ben telepedtek ide, majd a 13. század elején Kézdiszékre költöztették őket, és helyükre 1231-ben szászokat telepítettek.
Jómódú szász településként ismerték. Szászkézd híres parasztvára biztonságot jelentett a környék lakói számára, impozáns evangélikus temploma pedig a segesvárival vetekedett. A szászok távozásával a betelepült utókor próbálja menteni a menthetőt.
A románul Saschiz, németül Keisd nevű falu nyugati szélén emelkedő 536 méter magas hegyen áll a parasztvár. 1347 után építették és a környező falvak lakosságának szolgált menedékül. Háromszoros falgyűrű vette körül. Kiss Gábor az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében arról ír, hogy
Szászkézd egyike volt azoknak az erdélyi falvaknak, ahonnan a legtöbb ember vándorolt ki Amerikába 1899 és 1913 között. Az elmúlt évszázadban a komlótermesztés központja lett, de jelentős szőlőtermesztés és állattenyésztés is folyt a település határában. Szász lakosságának nagyobb része már a kommunista rendszerben Nyugat-Németországba távozott. Aki pedig hátramaradt, az a rendszerváltás után cserélt hazát.
Fotó: Facebook/Cetatea de refugiu din Saschiz
Az egyik legjelentősebb erdélyi szász műemlék harangtornyának felújítási munkálatai még 2021-ben befejeződtek – hosszas pénzszerzési próbálkozások és többéves tényleges munka után.
Szászkézd az 1493 és 1497 között épült evangélikus erődtemploma révén került fel az UNESCO listájára
Fotó: Dorina Matiș/Agerpres
Szászkézd evangélikus temploma 1493 és 1497 között épült, a helyi emlékezet szerint tornya a segesvári óratorony mintájául szolgált. Amint arról beszámoltunk, felújítása nem volt egyszerű folyamat: bár a művelődési minisztérium 2005-ben jóváhagyta a templomhajó és torony együttesére vonatkozó projektet, végül csak előbbit korszerűsítették, a torony felújítását 2009-ben a gazdasági válságra hivatkozva elhalasztották. Később mégis sikerült uniós forrásokat lehívni a felújítására, a torony restaurálási munkálatai 600 ezer euróra rúgtak. Az 1400-as évek elején épült harangtornyot korábban 1832-ben újították fel, ezt a tetőzet felirata is jelzi.
Elkészültek az egyik legjelentősebb erdélyi szász műemlék, a szászkézdi erődtemplom harangtornyának felújítási munkálatai. Az UNESCO-világörökség listáján is szereplő épületegyüttest újabb projekttel helyeznék előtérbe.
Az elmúlt években egyéb idegenforgalom-fejlesztő, turistacsalogató kezdeményezések is születtek Szászkézden. Például tizenhat ház – nyolc Szászkézdről és nyolc a hozzá tartozó Miklóstelkéről – került fel Maros megyéből a hagyományos építészetű falvak útvonalára. Helyreállításukat az országos helyreállítási tervből (PNRR) finanszírozzák.
Jók a kilátások. Számos gazdaságfejlesztő kezdeményezés született Szászkézden
Fotó: Szászkézd polgármesteri hivatala
Ugyanakkor arról is beszámoltunk már, hogy
A verseny célja a Nagy-Küküllő mentén található szász falvakat – Szászfehéregyháza (Viscri), Mese (Meşendorf), Szászkeresztúr (Criţ), Miklóstelke (Cloaşterf), Szászbuda (Buneşti) és Szászkézd (Saschiz) – Segesvárral összekötő bicikliutak népszerűsítése.
Az esemény több ezer embert mozgat meg, olyan is előfordult már, hogy Kőhalomtól Medgyesig minden szálláshelyet lefoglaltak ez alkalomból. A versenynek hála nem csupán a szálláshelyek száma nőtt meg a térségben, de új kezdeményezések, vállalkozások is megjelentek, mint például a kerékpárkölcsönzők. De közvetett módon a helyi gasztronómia is nyert, fejlődött az állattenyésztés, különösen a húsmarhatartás, és egyre nagyobb teret kapott a biotermesztés. A turizmusban pedig a szász örökségre építenek, miközben a 2080 lelket számláló községben már csupán 41-en vallották magukat németnek a legutóbbi népszámláláson, 22-en pedig magyarnak és 144-en romának a többségi nemzeten kívül.
A Transilvania Bike Trails Race (TBT Race), a Szászkézdről induló Cross Country (MTB) kerékpáros verseny fejlesztette a verseny útvonalán található falvakban az ipart, a mezőgazdaságot és a szolgáltatási ágazatot is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ország területének jelentős részére érvényes, záporokra és viharos szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Vége lehet a kutyák élethosszig tartó láncra verésének Romániában: egy új törvénytervezet napi két órában korlátozná a megkötve tartást, a szabályszegőket pedig bírsággal, ismételt esetben akár az állat elkobzásával is sújthatnák.
Újabb állatok pusztultak el a récekeresztúri vadállatfarmon, ahol tavasszal több száz bölény és szarvas pusztulása miatt indult vizsgálat. A friss felvételek szerint a helyzet hónapokkal később sem rendeződött.
Egy férfi meghalt és egy nő megsérült csütörtök kora este a Temesvár körgyűrűjén történt közúti balesetben, amelyben három autó és egy téglákat szállító kamion ütközött össze.
Trianon évfordulójának a napján nemcsak a veszteségre emlékezünk, hanem arra az erőre is, amely a legnehezebb időkben is képes volt megtartani bennünket – írta csütörtökön a nemzeti összetartozás napján közzétett üzenetében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Kilőtték a keddről szerdára virradó éjszaka azt a medvét, amelyik az utóbbi időszakban több ízben feltűnt Brassópojánán, és egy biztonsági kamera felvétele szerint egy szálloda épületébe is bement – közölte szerdán a brassói polgármesteri hivatal.
Házkutatásokat tartottak szerdán Cristian Pomohaci népdalénekesnél, volt ortodox papnál egy szexuális bántalmazással kapcsolatos ügyben. Több helyszínen vizsgálódtak az ügyészek, köztük egy Marosvásárhely központjához közeli ingatlanban is.
Május végére az A3-as észak-erdélyi autópálya Bisztraterebes–Bihar szakaszának több mint 50 százaléka elkészült – számolt be szerdán az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Az apja elleni robbantásos merénylet kitervelésével gyanúsított Laura Dronca kifogásolta, hogy a néhai üzletember meggyilkolásának ügyében beidézett egyik tanút az ügyészek felmentették a büntetőjogi felelősség alól.
A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!