Fotó: Dorina Matiș/Agerpres
Elkészültek az egyik legjelentősebb erdélyi szász műemlék, a szászkézdi erődtemplom harangtornyának felújítási munkálatai. Az UNESCO-világörökség listáján is szereplő épületegyüttest újabb projekttel helyeznék előtérbe.
2021. február 02., 08:112021. február 02., 08:11
Hosszas pénzszerzési próbálkozások és többéves tényleges munka után a napokban befejeződtek a szászkézdi erődtemplom tornyának felújítási munkálatai – közölte a helyi evangélikus egyházközség.
A több erdélyi erődtemplomhoz hasonlóan az UNESCO-világörökség listáján is szereplő műemlék épület egy 2,23 millió lejes költségvetésű projekt révén újult meg a Regionális Operatív Program (POR) keretében, ebből 2,16 millió lej volt a vissza nem térítendő támogatás.
A helyi evangélikus egyházközség szerint a beavatkozás keretében kívül-belül megújult a 15. századi harangtorony is, a tatarozási munkálatok mellett helyreállították a tetőszerkezetét, kicserélték a belső lépcsőzetet és padlózatot, illetve villanyhálózatot is kapott.
– értékelte a nem mindennapi teljesítményt Johannes Halmen evangélikus lelkész. Az Agerpres beszámolója szerint Adrian Diţă alpolgármester úgy értékelte, hogy a megújult erődtemplom sokban növeli a település vonzerejét, még több turistát vonz majd a Maros megyei községbe.
A vendégek számára egyébként padokat is elhelyeztek az erődtemplom körül, ahol megpihenhetnek, és akár online is tájékozódhatnak a műemlékről, ez ugyanis digitálisan is „elérhető” lesz. Úgy értékelte, hogy a munkálat „jól sikerült”, és ezt egy újabb, a községközpont helyreállítását célzó projekt követi, melynek keretében megpróbálják előtérbe helyezni az evangélikus épületegyüttest.
– tette hozzá az alpolgármester, arra utalva, hogy a szászkézdi parasztvárnak is zajlik a helyreállítása.
A szász evangélikus egyházat képviselő Friedrich Gunesch úgy vélekedett, hogy a projekt fenntarthatóságát majd az biztosítja, ha a templomhajó és torony után a parókia és a többi épület is megújul. Úgy vélte, ebből a folyamatból a helyi közösségnek is ki kell vennie a részét, de a Szászkézdről kivándorolt szászoknak és az ide érkező turistáknak is hozzá kell járulniuk. „Majd akkor fog megtelni élettel ez a település” – mutatott rá az egyházi elöljáró.
Johannes Halmen helyi evangélikus lelkész azon reményének adott hangot, hogy ennek érdekében a továbbiakban is sikerül együttműködni a helyi és központi hatóságokkal, a központi fejlesztési ügynökséggel és az evangélikus egyházzal.
Bogdán, a szászkézdi templomtorony évszázados faszobra
Fotó: Țetcu Mircea Rareș/Wikipédia
Utóbbiakat önkormányzati forrásokból sikerült helyreállítani, a toronyóra és a szobor restaurálására pedig Németországban bejegyzett, helyi érdekeltséggel is bíró cég ajánlott támogatást, míg az óraszerkezetre még keresik a forrásokat – számolt be korábban a hírügynökségének Johann Schaaser, a szászkézdi evangélikus egyházközség kurátora. Mint elmondta,
Szászkézd evangélikus temploma 1493 és 1497 között épült, a helyi emlékezet szerint tornya a segesvári óratorony mintájául szolgált. Felújítása Johann Schaaser kurátor szerint nem volt egyszerű folyamat: bár a művelődési minisztérium 2005-ben jóváhagyta a templomhajó és torony együttesére vonatkozó projektet, végül csak előbbit korszerűsítették, a torony felújítását 2009-ben a gazdasági válságra hivatkozva elhalasztották.
Ebből nemcsak a szerkezetét erősítették meg – 150 éves repedések is voltak rajta –, de tölgyfa lépcsőjét és a teljes tetőzetet is kicserélték. Az 1400-as évek elején épült harangtornyot korábban 1832-ben újították fel, ezt a tetőzet felirata is jelzi.
A szászkézdi világörökségi helyszín felújításához 15 évig tartó erőfeszítésekre volt szükség; Schaaser szerint ezért az uniós finanszírozásokkal kapcsolatos bürokrácia is okolható.
Két évig tartó bürokratikus huzavona után elkezdődik a szászkézdi parasztvár felújítása. A világörökségi helyszín 14. században épült erődítménye két év múlva nyitja meg újra kapuit a turisták előtt.
az UNESCO-világörökség részét képező szászkézdi és másik hat, a fejlesztési régió területén – Berethalmon, Nagybaromlakon, Prázsmáron, Szászfehéregyházán, Kelneken és Székelyderzsen – található templomot.
A több mint ötszáz éves épületek a régió épített örökségének legreprezentatívabb darabjai.
Szászkézd (románul Saschiz, németül Keisd) Segesvártól 20 kilométerre, a történelmi Királyföld szélén található. A települést az 1300-as évek elején említik először az írások, 1419-ben pedig már városként tartják nyilván, melyben több céh is működik. A gótikus stílusban épült, Szent Istvánnak szentelt erődtemploma a világörökség része.
Európai uniós alapokból újítják fel az UNESCO-világörökség részét képező szászkézdi evangélikus erődtemplomot – tájékoztat a központi fejlesztési régió hétfőn kiadott közleményében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 37 éves nő holttestét találták meg hétfőn a Kolozs megyei Telekfarka településhez tartozó tóban.
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.
A háromszéki Angyalos nyerte el a legszebb határon túli magyar településnév címet – közölte hétfőn Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Itt a tavaszi jó idő, immár újra várják a kikapcsolódni vágyókat Kolozsváron a Sétatéri és a Györgyfalvi negyedi tavakon a csónakázási lehetőségek.
Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!