2012. március 15., 07:202012. március 15., 07:20
Nemhogy nem lankadt az érdeklődés, az elmúlt év végéhez képest meg is nőtt azoknak a száma, akik a csíkszeredai demokrácia-központhoz fordulnak – tudtuk meg Tiboldi László irodavezetőtől. Mint felidézte, tavaly a nyári időszakban, a szabadságolások alatt visszaesett a könnyített honosítást igénylők száma, azonban az őszre már kiegyenlítődött. Tiboldi ugyanakkor elmondta, a csíkszeredai iroda az egyik legnagyobb forgalmú, naponta mintegy 25 iratcsomót véglegesítenek, ami legalább negyven személyt jelent, és ennél sokkal többen térnek be érdeklődni. Február elején zárták le a tízezredik dossziét, a demokráciaközpont-hálózatban a csíkszeredai volt az első iroda, amely elérte ezt a számot. Idén már eddig 3000 személy fordult meg a központban, 1200 iratcsomót zártak le. Munkatársaik a falvakba is kijárnak, hogy az idős, elesett embereknek is segítsenek a magyar állampolgárság megszerzésében.
Nem csökkent a kolozsvári demokrácia-központ forgalma sem a tavalyi évhez képest – jelentette ki lapunk érdeklődésére Szász Péter, a kolozsvári iroda vezetője. „Azt is kijelenthetjük, hogy a mostani időszakban többen keresnek fel bennünket, mint az elmúlt év bizonyos hónapjaiban. Naponta mintegy 30-35 személy iratcsomóját állítjuk össze, ugyanakkor körülbelül 50 lakos igényel információkat a helyi demokrácia-központban” – ecsetelte az irodavezető.
Bár már nincs akkora tömeg nap mint nap a nagyváradi demokrácia-központban, mint az állampolgársági törvény életbelépése után közvetlenül, most is folyamatos az érdeklődés az egyszerűsített honosítás iránt – mondta el a Krónikának Nagy József Barna, a váradi központ vezetője. „A tavalyi év első három hónapjában volt egy hatalmas felbuzdulás. Akkor az emberek jó része érzelmi okokból igényelte a honosítást – közülük legtöbben korábban már voltak magyar állampolgárok” – részletezte. Mint kiderült, míg korábban inkább az idősebbek és a középkorúak érdeklődtek, mára sok fiatal jutott arra a következtetésre, hogy fel kellene vennie a magyar állampolgárságot.
Nagy József Barna azt mondja, ezekre a fiatalokra nem jellemző, hogy kivándorlási céllal kérnék honosításukat, inkább csak abból a megfontolásból, hogy a későbbiekben hasznát vehetik. Érdekesség, hogy az utóbbi időben egyre több, nagyjából havonta tíz román nemzetiségű és anyanyelvű váradi is jelezte honosítási igényét a demokrácia-központban. Az irodavezető hangsúlyozta: a demokrácia-központok alkalmazottai nem kompetensek a kérések elbírálásában, tehát annyi a dolguk, hogy felhívják ezeknek az igénylőknek a figyelmét arra, hogy az állampolgárság ilyen módú felvételéhez legalább minimális magyar nyelvtudásra van szükség.
Mint mondja, senki nem köteles bejelenteni náluk, ha igényét esetleg visszautasította a magyar állam, így arról nem is tud, hogy bármelyik román embertől megtagadták volna a honosítást, amennyiben erdélyi, tehát felmenői között biztosan volt magyar állampolgár, ám nem hivatalos forrásból értesült arról, hogy közülük többeknek elfogadták a kérelmét. Szintén érdekesség egy árvaházban nevelkedett fiatalnak az esete, akinek a szüleiről semmit nem tudni, ő maga viszont tökéletesen beszél magyarul, így vélelmezhető, hogy felmenői is magyarok voltak.
Hasonló trendekről számolt be egyébként Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja is. Mint a Krónikának elmondta, az érdeklődés folyamatos a magyar állampolgárság iránt, az elmúlt időszakban semmit nem csökkent. A főkonzul ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a csíkszeredai a legforgalmasabb magyar külképviselet, a kedvezményes honosításra vonatkozó kérések több mint felét Csíkszeredában nyújtják be. „Minden honosítási történet megható és különleges, az eskütétel nem tud közigazgatási rutinná válni, még olyan körülmények között sem, hogy a csíkszeredai konzulátuson naponta több alkalommal kerül erre sor” – árulta el lapunknak a főkonzul.
Az elmúlt hónapokban egyébként új elemnek számít, hogy azok közül, akik már letették az állampolgársági esküt, sokan érdeklődnek a magyar útlevél megszerzése iránt. Új anyakönyvi eseményeket, házasságkötést, gyerekszületést is jelentettek már. Ezekért egyébként fizetni kell, hiszen miközben a magyar állampolgárok számára Magyarországon ingyenes az anyakönyvi kivonatok kiállítása, külföldön konzuli díjat számolnak fel. A magyarországi külképviseletek honlapján az áll, hogy például az anyakönyvezés 7 euró, míg a névviselési forma változtatása házasság révén 18 euróba kerül. Az erdélyi és partiumi városok zömében megalakított demokrácia-központok segítenek az ezekhez szükséges iratcsomók összeállításában.
| A nemzetért cselekedni, a nemzetért áldozatot hozni a bátrak erénye: így volt ez 1848–49-ben is, és nincs ez másképp ma sem – írta a határon túli magyaroknak címzett ünnepi üzenetében Orbán Viktor miniszterelnök, hangoztatva: „nehéz időben is jó magyarnak lenni”. Mint a kormányfő hangsúlyozta, több mint másfél évszázada március 15-én újjászületett az egységes magyar nemzet. „Azóta minden évben megünnepeljük az egykor élt és a ma élő magyar emberek erős szövetségét. Felidézzük legjobbjaink cselekedeteit, a forradalom lázas pillanatait, a harc dicsőségét” – folytatta, hozzátéve, hogy az ünnep minden alkalommal kérdésre is sarkall: „hűek vagyunk-e a 48-asok örökségéhez? Szolgáljuk-e mi is a nemzetet? Hagyunk-e örökül mi is fontos művet?” Orbán Viktor felidézte, tavaly ilyenkor tettek elsőként állampolgársági esküt a Magyarország határain kívül élő magyarok. Az eltelt egy év alatt „a magyar állampolgárok közössége 150 ezer honfitársunkkal gazdagodott”, s hamarosan még százezren vehetik kézbe magyar okmányaikat. „Aligha kerülhetett volna ennél méltóbb ajándék a nemzet asztalára” az ünnep alkalmából – fogalmazott. A miniszterelnök szerint a nemzetért cselekedni, a nemzetért áldozatot hozni mindig is a bátrak erénye volt: így volt ez 1848–49-ben is, amikor a hős vezérek oldalán bátor emberek elszánt tömege fordította meg a történelmet, és ma sincs ez másképp. „Tisztelet a bátraknak, akik dacolva minden kockázattal, fenyegetéssel, sutba vágják félelmüket, és a szívükre hallgatva cselekszenek. Velük együtt újra méltó tettet hagyhatunk örökül az utánunk jövőknek: a határokon átívelő nemzetegyesítés nagy művét” – írta a kormányfő, aki azzal zárta üzenetét, hogy akkor hű egy ünnep, ha nemcsak az eseményeket, de az egykori érzéseket is képes feleleveníteni. „Kívánom ezért, hogy ma mindannyian együtt idézzük fel a 48-asok tüzét, és mondjuk ki együtt: nehéz időben is jó magyarnak lenni!” – szögezte le Orbán Viktor. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Látogatottsági adatok