
A férfikör és segítőik a nagypestényi református templomban. Balról az első Nemes Emil feketegyarmati lelkipásztor
Fotó: Facebook/Feketegyarmati Református Egyházközség
Hat éve az utolsó református hívek is itt hagyták a földi létet a Hunyad megyei Nagypestényben, azóta nincs, aki gondját viselje a hátszegi település műemlék templomának. Július folyamán az Arad megyei Feketegyarmat református gyülekezetének Férfiköre „megfogta a munka végét”, és közösen kitakarították a templomkertet az elvadult növényzettől, lebontották a veszélyesen düledező kerítést, közben a dél-erdélyi magyarság évszázados történelmével szembesültek, sőt még római kori köveket is találtak. Nemes Emil feketegyarmati lelkipásztor a Krónikának elmondta: lehangoló látvány az elhagyatott templom, viszont Isten háza akkor is megérdemli a gondoskodást, amikor már nem szól benne az istentisztelet.
2026. július 30., 08:012026. július 30., 08:01
2026. július 30., 08:112026. július 30., 08:11
A hit és a közösségi iránti tenni akarás vezérli a román–magyar határ mentén, Arad megye északnyugati csücskében fekvő Feketegyarmat református gyülekezetének Férfikörét, amelynek tagjai az idős falusfeleknek való segítségnyújtás, a közösségi ingatlanok rendben tartása után a település, sőt a megye határain túlra is kiterjesztették önzetlenségüket: július folyamán a mintegy 250 kilométerre, Dél-Erdélyben található, a Hátszegi-medence nyugati peremén fekvő Nagypestény (Peșteana) református templománál szolgáltak, késleltetve a hívek nélkül maradt műemlék épület enyészet általi megemésztését.
– idézte fel a kezdeteket a sepsiszentgyörgyi származású, de 11 éve Feketegyarmaton szolgáló Nemes Emil lelkipásztor. – A másik része pedig az volt, hogy itt, a faluban, gyülekezetünk olyan tagjainak, akik egyedül élnek, segítsünk az udvar kitakarításában, esetleg a favágásban. Tehát, hogy közmunkákban vegyünk részt, illetve az egyházközségnél az elvégzendő feladatokat csináljuk meg.”
Az elhatározást tettek követték:
Mindez követendő példává vált a szomszédos Nagyzerénden is, ahol a férfiak szintén összefogtak, ők is közmunkában kaszálják a temetőt. Tehát a lakosokban volt felelősségérzet a falu sorsa iránt, csak fel kellett ébreszteni bennünk.
– vallotta Nemes Emil, aki örömmel tette hozzá, hogy azóta például temetőkaszáláskor, vagy más alkalmakkor, testvéri gesztusként a zeréndiek is segítenek a gyarmatiaknak, illetve fordítva.
Nagypesténnyel Bódis Miklós révén került kapcsolatba a feketegyarmati gyülekezet. „Ő annak a térségnek a lelkipásztora, és szokott Feketegyarmatra jönni imahét alkalmával evangelizációs istentiszteletet tartani. Egy alkalommal, amikor beszámoltunk a tevékenységeinkről, megkérdezte, hogy nem mennénk-e el egy nyáron segíteni. Hunyad megyében, mivel szórvány, ott három-négy gyülekezeti tag van minden ilyen kis gyülekezetben, s azok is idősek, 70 éven felüliek, nem tudnak ilyen megvalósításokat véghez vinni. Ráadásul vannak műemlék templomok, mint például a nagypestényi templom, amelyekből már kihaltak a hívek, és minden elhanyagolt állapotba került. Így mentünk idén oda közmunkát végezni” – mesélte Neme Emil.
A helyszínen mindent benőtt a bozót: a kerítést, a templomot, lekaszálták a növényzetet, az öreg fákat visszametszették, a régi kerítést lebontották, a régi sírokat megtisztították – egyszóval rendet tettek a templom körül.
Megtisztították a régi magyar sírokat
Fotó: Facebook/Feketegyarmati Református Egyházközség
„Még római korból is vannak kőmaradványok vagy feliratok. Találtunk is egy római kori sírkövet lefektetve, nagyon-nagyon nehéz volt, de megfordítottuk és elolvastuk rajta az írást. Úgyhogy egy kicsit »régészkedtünk« is” – mondta a tiszteletes.
Kérdésünkre elárulta:
„Viszont példaértékű, hogy az a maroknyi kis közösség, amíg élt – két-három tagja volt húsz évig –, minden Isten tiszteleten ott volt. Ahogy mesélte Bódis Miklós, egy hónapban egyszer volt Isten tisztelet, de az a két-három gyülekezeti tag egyszer sem hiányzott” – fogalmazott.
Római kori sírkő
Fotó: Facebook/Feketegyarmati Református Egyházközség
S hogy lesz-e folytatása az önkéntes munkának? „Igen, szeretnénk – így fogalmaztuk meg – örökbe fogadni azt a templomot, meg is beszéltük Miklóssal, és szeretnénk visszatérni minden évben, de nem csak mi, férfiak, hanem a családdal, sátorozni egy-két napot, és a karbantartást elvégezni. Tehát a nagy, nehéz munkát most elvégeztük, és már csak kaszálni kell majd, meg rendbe szedni dolgokat” – mesélt a tervekről Nemes Emil.
Hívek már nincsenek, imádságos és zsoltáros könyveik hátra maradtak a nagypestényi templomban
Fotó: Facebook/Feketegyarmati Református Egyházközség
Más szórványgyülekezet „örökbe fogadása” egyelőre nem került szóba, de semmi elől nem zárkóznak el. „Mi is erőnkhöz meg időnkhöz mérten vállalunk, de volt szó arról, hogy esetleg máshova is elmenni. Várjuk, hogy Isten mutasson nekünk utat, és akkor úgy végezzük ezeket a munkákat, mert ezt is az Isten mutatta nekünk” – jelentette ki a tiszteletes.
A Dénesmajor felé határkeresztező úttal rendelkező Feketegyarmat közigazgatásilag Nagyzeréndhez tartozik, Nemes Emil lelkipásztor szerint mintegy 450 lakosú falu.
A Férfikör a nagypestényi műemlék templomnál
Fotó: Facebook/Feketegyarmati Református Egyházközség
Legközelebb, augusztus 3–9. között gyermektábort szervez az egyházközség, amelyben a Férfikör tagjai is jelen lesz családjaikkal, és annak lebonyolításában fognak segédkezni, főzésben, bevásárlásban stb. Szeptembertől folytatódik a közmunka, lesz temetőkaszálás, majd gyülekezeti csendes nap – mondta a közeljövő rendezvényeiről Nemes Emil tiszteletes.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
szóljon hozzá!