Szépen megújult a B kategóriás műemléktemplom Almásmálomon
Fotó: Kiss Gábor
Öt év alatt egyszer sem lankadt a gyülekezet lelkesedése, elhivatottsága Almásmálomon, ahol bár érkezett külső segítség is, döntő részben a hívek adományainak és a közmunkának köszönhetően sikerült felújítani a református műemléktemplomot. Lapohos Attila, s Beszterce-Naszód megyei település beszolgáló lelkipásztora a nagyszabású munkálatokról, a közösség összetartásáról beszélt a Krónikának.
2026. május 17., 14:012026. május 17., 14:01
Kívül-belül megújult az Almásmálomi Református Egyházközség temploma: öt év munka, példás összefogás és közel 300 ezer euró ráfordítás után a gyülekezet nemrég hálát adott hajlékáért. A Beszterce-Naszód megyei település beszolgáló lelkésze, Lapohos Attila a Krónika érdeklődésére felidézte, hogy második gyülekezeti helyeként kilenc éve pásztorolja a Bethlenhez közeli zsákfalut.
A Várkudon szolgáló lelkipásztor rámutatott, Almásmálom különleges település: egyszerre őrizte meg a kis közösségekre jellemző összetartást és maradt nyitott a világ felé. „A falu fele magyar, fele román, vannak vállalkozók, munkások, földművesek, és egy része tanyavilág.
Amikor Almásmálomba került, már tudta, hogy a református templom felújítása elkerülhetetlen lesz. A B kategóriás műemléktemplom 1912–1913 között épült, közvetlenül az első világháború előtt szentelték fel. „Tulajdonképpen azért is hívtak oda, mert tudták rólam: ahol megjelenek, ott előbb-utóbb építkezés kezdődik” – jegyezte meg mosolyogva.
Ahol Lapohos Attila lelkész megjelenik, előbb-utóbb építkezés kezdődik
Fotó: Kiss Gábor
A gyülekezet már korábban elindított egy tervezési folyamatot, ám hamar kiderült, hogy az elkészült dokumentáció használhatatlan. „A műemlékvédelmi szakemberektől kaptunk egy jelzést, hogy az addigi tervek nem megfelelőek, új irodával kell próbálkozni” – idézte fel. Ekkor vették fel a kapcsolatot a kolozsvári Mossfern Építészirodával, amely rövid idő alatt elkészítette a szükséges terveket, így megszerezték az építési engedélyt.
„Az előző lelkésztől 20 ezer eurót örököltem a gyülekezet számláján, miközben csak a külső felújítás költségvetése meghaladta a 120 ezer eurót” – mondta Lapohos Attila. Ráadásul abban az időszakban a koronavírus-járvány miatt bezárták a templomokat, és minden bizonytalanná vált.
A lelkipásztor ekkor pályázati lehetőségek után kezdett kutatni. Bár a magyar kormány templomfelújítási programjának támogatási keretei addigra kimerültek, végül sikerült pályázniuk a Bethlen Gábor Alap utolsó templomjavítási kiírására. „Több száz pályázat érkezett, és eredetileg csak a legsürgetőbb húszat akarták támogatni. Végül azonban úgy döntöttek, hogy minden pályázó megkapja a támogatást” – mesélte. Almásmálom így 15 millió forintos támogatást nyert, ami mintegy 43 ezer eurónak felelt meg. Emellett a bukaresti kultuszminisztériumtól is sikerült további 20 ezer eurót szerezniük.
A külső munkálatok befejezése után a templombelső is megújult
Fotó: Kiss Gábor
Lapohos Attila arról is beszámolt, hogy először a templom külső felújítása valósult meg: kijavították a tetőszerkezetet, lecserélték a régi fedést eredeti szálcementes zsindelyre, újravakolták az épületet, felújították a tornyot, új csatornarendszert és villámhárítót szereltek fel, valamint új nyílászárók készültek egy helyi mester segítségével.
A külső munkálatok befejezése után természetesnek tűnt, hogy a templombelső is megújuljon.
A 200 lelkes gyülekezetben az egyházfenntartói járulék személyenként évi 200 lej volt, mégis előfordult, hogy az éves perselypénz és rendkívüli adományok összege meghaladta a 150 ezer lejt.
A belső felújítás során teljesen kibontották az eredeti, elkorhadt padlót, fél méter mélységig kiürítették a templomot, majd új alapot, szigetelést és masszív fapadlót építettek.
A munkálatok jelentős részét közmunkával végezték. „Közmunkával hordtuk ki a földet, vittük be a kavicsot, festettük a padokat, ástuk a sáncokat. Villanyszerelőink, szerelőink mind saját erőből dolgoztak” – sorolta a lelkipásztor. A kántor például villanyszerelőként a teljes elektromos rendszert kiépítette, egy elszármazott gyülekezeti tag pedig a külső világítást vállalta.
A gyülekezet a templomudvar teljes átalakításában is részt vállalt
Fotó: Kiss Gábor
A felújítás azonban itt sem állt meg. A gyülekezet végül a templomudvar teljes átalakítása mellett döntött. Elbontották a régi járdákat és támfalakat, új, egyenesebb bejáratot alakítottak ki, a lépcsőket és járdákat pedig gránitlapokkal burkolták. „Nálunk mindig az volt a kérdés: melyik a legjobb, meginkább minőségi anyag” – fogalmazott Lapohos Attila. A hívek titkos szavazással döntöttek arról is, hogy fejenként 500 lejes rendkívüli hozzájárulással támogatják a munkát. „Számomra az egyik legmeghatóbb pillanat volt, amikor kiderült: a 0, 300 és 500 lejes opciók közül kivétel nélkül mindenki az 500 lejt szavazta meg” – idézte fel.
A templom és környezete végül teljesen megújult: új korlátok, díszvilágítás, támfalak és rendezett tér készült a templom elé, ahol az istentiszteletek után együtt maradhatnak az emberek. Az egész beruházás értéke – az adományokkal, közmunkával és szakmai felajánlásokkal együtt – elérte a 250–300 ezer eurót.
A hálaadó ünnepséget május 10-én tartották, amelyen mintegy 330–350 ember vett részt. Lapohos Attila különösen fontosnak tartotta, hogy azok is ott legyenek, akik végig dolgoztak a felújításon. „Mindig fájt, amikor más templomszenteléseken épp azok maradtak ki az ünneplésből, akik a legtöbbet dolgoztak” – mondta. Az ünnepséget közös ebéd zárta a kultúrotthonban, ahol a falu apraja-nagyja együtt ünnepelt.
A hálaadó istentiszteleten Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét
Fotó: Kiss Gábor
A kulturális műsorban sem külsős fellépők kaptak főszerepet: helyi gyerekek szavaltak, egy elszármazott tanítónő lépett fel, Kele Brigitta lelkipásztor-feleség áriákat énekelt, a kántor orgonán kísért, és hegedűjáték is elhangzott.
A lelkipásztor szerint Almásmálom egyik legnagyobb ereje ma is a közösség összetartása. Bár a fiatalok többsége Kolozsváron tanul vagy dolgozik, hétvégente rendszeresen hazatérnek, részt vesznek az egyházi életben és a közmunkákban is. „Nálunk nincs merev hierarchia, inkább egy nagyon erős baráti, egymást segítő közösség működik” – fogalmazott Lapohos Attila. Hozzátette: az idei évben nyolc nyugdíjas család költözött vissza a faluba, ami szintén azt mutatja, hogy Almásmálom ma is élő, megtartó közösség.
Szövérden van Istenét és egyházát szerető, élő és tenni akaró közösség – hangsúlyozta a Krónikának Márton István. A Maros megyei település lelkipásztorával annak kapcsán beszélgettünk, hogy nemrég kalákamúzeumot nyitottak.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!