A kalákamúzeumban a régen használt tárgyakat gyűjtötték össze a szövérdiek
Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület
Szövérden van Istenét és egyházát szerető, élő és tenni akaró közösség – hangsúlyozta a Krónikának Márton István. A Maros megyei település lelkipásztorával annak kapcsán beszélgettünk, hogy nemrég kalákamúzeumot nyitottak, valamint felavatták a megújult parókiát és gyülekezeti termet. A református lelkész szerint ez az alkalom nemcsak a múltba tekintett, hanem a jövő reményének hangját is szerette volna megszólaltatni.
2025. szeptember 09., 08:022025. szeptember 09., 08:02
Kalákamúzeum nyílt nemrég a Maros megyei Szövérden, ahol a parókia és a gyülekezeti ház is megújult a közösség összefogásának köszönhetően. Márton István parókus lelkipásztor a Krónika érdeklődésére felidézte, hogy a 158 lelket számláló, a Küküllői Református Egyházmegyébe kebelezett szövérdi református egyházközség az elmúlt nyolc évben sok áldásban részesült. Mint kifejtette, a templomfelújítási program keretében kapott összegből, amelyet Magyarország kormánya adott, a gyülekezet 2018–2020 között elvégeztette a templom tornyának meszelését és a bádogos munkálatokat, kicseréltették az ablakokat, és megtörtént a cserépforgatás. A templom ugyanakkor további felújításra szorul.
Márton István lelkipásztor szerint a szövérdi nép mindig szerette egyházát, és ez a közmunkákból is meglátszott
Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület
„2021-ben a HEKS (Svájci Református Egyház Segélyszervezete) támogatásával és saját forrásokból a gyülekezet 38 év után kívül-belül átfogóan felújíttatta a parókiát, valamint a 2011-ben közmunkából épült, jobbára csak raktár és garázsként használt gyülekezeti termet is felújította és korszerűsítette. A gyülekezeti termet augusztus 30-án névtáblával láttuk el,
– részletezte a lelkész. Hozzátette, gyülekezetükben nagyon sok közmunka volt az elmúlt időszakban, ugyanis a szövérdi nép mindig szerette egyházát, és ez a közmunkákból is meglátszott. Egy kopjafát is elhelyeztek, melyen az olvasható, hogy „Isten dicsőségére és egyházát közmunkával szolgáló nép tiszteletére”.
Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület
Márton István arról is beszélt lapunknak, hogy a családlátogatások alkalmával a szövérdiek sokat meséltek a régmúlt időkben használt tárgyakról. Kiderült, hogy viszonylag sok ilyen tárgy található egy-egy csűrben, padláson, viszont sokat elégettek már belőlük. „Innen jött az ötlet, hogy hozzunk létre egy helyi múzeumot, ahova kimenthetjük ezeket a tárgyakat és emlékül őrizhetjük őket. Múzeumnak nevezni ezt a helyet enyhén túlzás, még gyerekcipőben jár, inkább régiséggyűjteménynek nevezném, azonban ez lehet egy újabb közösségi összetartást előkovácsoló jövőbeli projekt.
– hangsúlyozta az Ákosfalva községhez tartozó, szinte teljes egészében magyarok által lakott Szövérd lelkipásztora. Hozzátette, a kaláka vagy közmunka gyülekezetük legnagyobb erejét jelenti. „Nem vagyunk nagy létszámúak, nincsenek jeles anyagi forrásaink, de a közmunkák alkalmával mindenki hozzá adhatja azt, amije van: kétkezi munkáját, imádságát, szaktudását” – részletezte Márton István.
Szövérden a református templomon kívül immár a múzeum is látogatható
Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület
Mint mondta, augusztus 30-án a hála hangja zendült fel szívükből és az említett megvalósításokért adtak hálát Istennek. „Ez az alkalom nemcsak a múltba tekintett, hanem a jövő reményének hangját is szerette volna megszólaltatni. Szövérden van Istenét és egyházát szerető, élő és tenni akaró közösség. Ennek jeléül helyeztünk el kopjafát és nyitottuk meg a helyi múzeumot: a múltat ápolva építjük a jövőt. Nem a nagy látványosság, hanem a kis gyülekezet őszinte, nagy hálájának napja volt ez” – emlékezett vissza a tiszteletes.
Kolumbán Vilmos József református püspök szerint minden gyülekezet a maga helyén és a maga sajátosságaival szolgálja Istent
Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület
Hozzátette, a hálaadó istentiszteleten Kolumbán Vilmos József református püspök igehirdetésében hangsúlyozta, hogy az Erdélyi Református Egyházkerületben nincs kis vagy nagy gyülekezet –
„A múltbeli örökség fontossága és a jövő reménye egyaránt Istentől jövő ajándék” – hangzott el az istentiszteleten, ahol a helyi gyülekezet bibliaórás csoportjainak képviselői (vallásórás, nőszövetségi tag, presbiter, gyülekezeti tag, ifis és a lelkipásztor) is elmondtak egy-egy hálaadó imádságot. „A hála, az együvé tartozás és a közösség fontosságának a napja volt” – hangsúlyozta Márton István.
Kis gyülekezet nagy hálaadása
Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!