
Fotó: Kocsis B. János
Még mindig nem tudták maradéktalanul birtokba venni a visszaszolgáltatott árkosi Szentkereszty-kastélyt a tulajdonosok, holott a jogerős ítéletnek 2015-ben végrehajtó szerzett érvényt. Kincses Előd ügyvéd, az örökös Jankovich-Bésán család megbízottja csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatója keretében számolt be a fejleményekről.
2018. március 08., 17:582018. március 08., 17:58
A legfelsőbb bíróság jogerős ítélete alapján szolgáltatták vissza az örökösöknek a kastélyt, ám még mindig nem tudták érvényesíteni a tulajdonjogot, ezt több perrel is akadályozzák, egyrészt a döntés felülvizsgálatát kérve, másrészt hatalmas kártérítést követelve az állami befektetésekért.
Ennek a pernek volt csütörtökön az első fordulója a Kovászna megyei törvényszéken, amikor a pénzügyminisztérium mellé a művelődési szaktárca is belépett.
Kincses Előd elmondta, az egész kastély nem ér ennyit, ezért hivatalos felmérést kérnek az állami befektetésekről. Az ügyvéd szerint a minisztérium követelése különben sem jogszerű, mert a törvény kimondja, az ingatlanokat a visszaszolgáltatás pillanatában levő állapotukban kell átadni az új tulajdonosnak.
Másrészt túl későn indítottak pert a kárpótlásért, a hároméves elévülési határidő után, részletezte az ügyvéd. Kincses Előd elmondta, olyan per is indult, amelyben a visszaszolgáltatási döntés felülbírálatát kérik, arra hivatkozva, hogy időközben új dokumentumok kerültek elő, ám ezeket nem mellékelték az iratcsomóhoz. Arra hivatkoznak, hogy a fasiszta rendszerek, az Antonescu- vagy a Horthy-rezsim kiszolgálóinak nincs joguk visszakapni államosított vagyonukat.
Az épület korábbi tulajdonosa, Szentkereszty Béla 1944 júliusában halt meg, nem viselt sem állami, sem katonai tisztséget, nem volt egyik rendszer kiszolgálója sem – érvelt a jogi képviselő. Ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a művelődési minisztérium fennhatósága alatt működő Árkosi Kulturális Központ vezetőségének három évvel ezelőtt megengedték, hogy otthagyja a kastélyparkban levő Istálló Galériában a műtárgyak egy részét, ám azóta többszöri kérésre sem vitték el, ezzel is akadályozva a birtokbavételt. A sajtótájékoztatón jelen volt Jankovich-Bésán Elemér, az egyik tulajdonos, aki elmondta, kulturális központot szeretnének létesíteni a kastélyban.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
szóljon hozzá!