Fotó: Veres Nándor
Elképzelhetőnek tartják a romániai kiadók, hogy az egységes, állami tankönyvkiadó révén idén határidőre elkészülnek az 1–6. osztályosoknak szánt kiadványok, de ezek minőségéről már elkeserítően vélekednek.
Nem csitul az elégedetlenség a tankönyvkiadásra vonatkozó kormányzati elképzelés körül. A kiadók ugyan nem tartják kizártnak, hogy a tankönyvek határidőre elkészülnek, ezek minőségével kapcsolatban azonban már meglehetősen szkeptikusak; közben a diákok úgy látják, a szaktárca semmit nem tanult az előző évek hibáiból.
Cristian Greşanu, a könyvkiadókat tömörítő országos egyesület elnöke a Mediafax hírügynökségnek azt nyilatkozta: biztos benne, hogy
A szakértő szerint az állami kiadónak egyszerűen nincs meg a kapacitása arra, hogy minőségi munkát végezzen, hiszen például alig öt–hat szerkesztőt foglalkoztat. „Aprócska, kis teljesítményű kiadóról van szó. Valószínűleg segítséget fognak kérni a tanfelügyelőktől, akik elvégeznek majd valamiféle, nem éppen nagyszerű elemzői munkát, de a prioritás az lesz, hogy határidőre elkészüljön minden” – fogalmazott Greşanu.
Kifejtette: az 1–6. évfolyamokon – amelyek számára tankönyvpályázatot szervezett az oktatási minisztérium – összesen, a kisebbségi és vallási tárgyakkal együtt, 251 tantárgy van, ami messzemenően meghaladja az állami kiadó kapacitását. Cristian Greşanu azt is ellenezte, hogy ettől az évtől kizárták a kiadókat a folyamatból, a liciten ugyanis kizárólag a szerzők pályázhattak kézirataikkal.
– tette hozzá. A rendszer módosítása nyomán a könyvkiadók immár csak munkafüzeteket állíthatnak össze, amelyek közül viszont csak azokat lehet majd használni, amelyeket az oktatási minisztérium keretében működő értékelő központ engedélyez. Greşanu szerint pedig csak az értékelés elvégeztetéséhez 1000–3000 lejes díjszabást kell fizetniük a kiadóknak, és ez még nem garancia arra, hogy megkapják a jóváhagyást. „Nem nehéz észrevenni, hogy a Didaktikai és Pedagógiai Kiadó tankönyv-monopóliuma a munkafüzetek monopóliumához fog vezetni” – panaszolta a kiadói egyesület elnöke.
Bartolf Hedvig Hargita megyei tanfelügyelő, akinek az ötödik osztályos magyar gyermekeknek írt tankönyvét számos iskolában használják, eközben a Krónikának arról számolt be, hogy az állami tankönyvkiadó létrehozása a szerzők feladatát is megnehezítette. Többségük egyetért abban, hogy
Korábban elég volt, ha a szerző beírta a szöveget, betartotta az általános követelményeket, majd azt a kiadó piacképes formába öntötte, részletezte a tanfelügyelő. Azt sem látják, egyelőre, hogyan oldódik meg az új tankönyvek elektronikus formában való elkészítése, hiszen ahhoz alapos informatikai ismeretekre van szükség – eddig ezt is a kiadók vállalták. Bartolf Hedvig ezért valószínűsíti, hogyha a tankönyvek el is készülnek határidőre, a szeptemberi tanévkezdésre, a CD-k sorsa bizonytalan, nem tudni, mikort jelenhetnek meg. Hozzátette:
Bartolf Hedvig úgy tudja, ezen a héten eredményt hirdetnek, akkor a szerzők megtudják, hogy az általuk írt tankönyvek közül melyek kerülnek kiadásra.
A témában az Országos Diáktanács is megszólalt, amelynek elnöke, Ioana Băltăreţu a Mediafaxnak leszögezte: elsősorban azt várják el, hogy a tankönyvek időben megérkezzenek az iskolákba, a kiadványok pedig minőségileg kifogástalanok legyenek.
– magyarázta Ioana Băltăreţu.
Hozzátette: a diáktanács azt is kifogásolja, hogy a szaktárca számára látszólag továbbra is fontosabbak az anyagi, mint a minőségi kérdések. A képviselőház tanügyi bizottságának elnöke, Camelia Gavrilă néhány napja számolt be arról, hogy a tankönyvtörvény-tervezetet elfogadta a testület, amely ugyanakkor a tantárgyankénti egy kiadvány helyett maximum hármat írt elő, továbbra is lehetőséget adva így a pedagógusoknak a választásra. A tervezetet a továbbiakban a szenátus szakbizottságának is meg kell vitatnia, így a dokumentum még módosulhat.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Véglegesítette az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa csütörtöki ülésén.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás