Fotó: Veres Nándor
Elképzelhetőnek tartják a romániai kiadók, hogy az egységes, állami tankönyvkiadó révén idén határidőre elkészülnek az 1–6. osztályosoknak szánt kiadványok, de ezek minőségéről már elkeserítően vélekednek.
Nem csitul az elégedetlenség a tankönyvkiadásra vonatkozó kormányzati elképzelés körül. A kiadók ugyan nem tartják kizártnak, hogy a tankönyvek határidőre elkészülnek, ezek minőségével kapcsolatban azonban már meglehetősen szkeptikusak; közben a diákok úgy látják, a szaktárca semmit nem tanult az előző évek hibáiból.
Cristian Greşanu, a könyvkiadókat tömörítő országos egyesület elnöke a Mediafax hírügynökségnek azt nyilatkozta: biztos benne, hogy
A szakértő szerint az állami kiadónak egyszerűen nincs meg a kapacitása arra, hogy minőségi munkát végezzen, hiszen például alig öt–hat szerkesztőt foglalkoztat. „Aprócska, kis teljesítményű kiadóról van szó. Valószínűleg segítséget fognak kérni a tanfelügyelőktől, akik elvégeznek majd valamiféle, nem éppen nagyszerű elemzői munkát, de a prioritás az lesz, hogy határidőre elkészüljön minden” – fogalmazott Greşanu.
Kifejtette: az 1–6. évfolyamokon – amelyek számára tankönyvpályázatot szervezett az oktatási minisztérium – összesen, a kisebbségi és vallási tárgyakkal együtt, 251 tantárgy van, ami messzemenően meghaladja az állami kiadó kapacitását. Cristian Greşanu azt is ellenezte, hogy ettől az évtől kizárták a kiadókat a folyamatból, a liciten ugyanis kizárólag a szerzők pályázhattak kézirataikkal.
– tette hozzá. A rendszer módosítása nyomán a könyvkiadók immár csak munkafüzeteket állíthatnak össze, amelyek közül viszont csak azokat lehet majd használni, amelyeket az oktatási minisztérium keretében működő értékelő központ engedélyez. Greşanu szerint pedig csak az értékelés elvégeztetéséhez 1000–3000 lejes díjszabást kell fizetniük a kiadóknak, és ez még nem garancia arra, hogy megkapják a jóváhagyást. „Nem nehéz észrevenni, hogy a Didaktikai és Pedagógiai Kiadó tankönyv-monopóliuma a munkafüzetek monopóliumához fog vezetni” – panaszolta a kiadói egyesület elnöke.
Bartolf Hedvig Hargita megyei tanfelügyelő, akinek az ötödik osztályos magyar gyermekeknek írt tankönyvét számos iskolában használják, eközben a Krónikának arról számolt be, hogy az állami tankönyvkiadó létrehozása a szerzők feladatát is megnehezítette. Többségük egyetért abban, hogy
Korábban elég volt, ha a szerző beírta a szöveget, betartotta az általános követelményeket, majd azt a kiadó piacképes formába öntötte, részletezte a tanfelügyelő. Azt sem látják, egyelőre, hogyan oldódik meg az új tankönyvek elektronikus formában való elkészítése, hiszen ahhoz alapos informatikai ismeretekre van szükség – eddig ezt is a kiadók vállalták. Bartolf Hedvig ezért valószínűsíti, hogyha a tankönyvek el is készülnek határidőre, a szeptemberi tanévkezdésre, a CD-k sorsa bizonytalan, nem tudni, mikort jelenhetnek meg. Hozzátette:
Bartolf Hedvig úgy tudja, ezen a héten eredményt hirdetnek, akkor a szerzők megtudják, hogy az általuk írt tankönyvek közül melyek kerülnek kiadásra.
A témában az Országos Diáktanács is megszólalt, amelynek elnöke, Ioana Băltăreţu a Mediafaxnak leszögezte: elsősorban azt várják el, hogy a tankönyvek időben megérkezzenek az iskolákba, a kiadványok pedig minőségileg kifogástalanok legyenek.
– magyarázta Ioana Băltăreţu.
Hozzátette: a diáktanács azt is kifogásolja, hogy a szaktárca számára látszólag továbbra is fontosabbak az anyagi, mint a minőségi kérdések. A képviselőház tanügyi bizottságának elnöke, Camelia Gavrilă néhány napja számolt be arról, hogy a tankönyvtörvény-tervezetet elfogadta a testület, amely ugyanakkor a tantárgyankénti egy kiadvány helyett maximum hármat írt elő, továbbra is lehetőséget adva így a pedagógusoknak a választásra. A tervezetet a továbbiakban a szenátus szakbizottságának is meg kell vitatnia, így a dokumentum még módosulhat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás