Háttérbe szorulhat a minőség: megnehezítette a szerzők dolgát az állami tankönyvkiadó létrehozása

A szakértő szerint az állami kiadónak egyszerűen nincs meg a kapacitása arra, hogy minőségi munkát végezzen, hiszen például alig öt–hat szerkesztőt foglalkoztat. „Aprócska, kis teljesítményű kiadóról van szó. Valószínűleg segítséget fognak kérni a tanfelügyelőktől, akik elvégeznek majd valamiféle, nem éppen nagyszerű elemzői munkát, de a prioritás az lesz, hogy határidőre elkészüljön minden” – fogalmazott Greşanu.

Kifejtette: az 1–6. évfolyamokon – amelyek számára tankönyvpályázatot szervezett az oktatási minisztérium – összesen, a kisebbségi és vallási tárgyakkal együtt, 251 tantárgy van, ami messzemenően meghaladja az állami kiadó kapacitását. Cristian Greşanu azt is ellenezte, hogy ettől az évtől kizárták a kiadókat a folyamatból, a liciten ugyanis kizárólag a szerzők pályázhattak kézirataikkal.

– tette hozzá. A rendszer módosítása nyomán a könyvkiadók immár csak munkafüzeteket állíthatnak össze, amelyek közül viszont csak azokat lehet majd használni, amelyeket az oktatási minisztérium keretében működő értékelő központ engedélyez. Greşanu szerint pedig csak az értékelés elvégeztetéséhez 1000–3000 lejes díjszabást kell fizetniük a kiadóknak, és ez még nem garancia arra, hogy megkapják a jóváhagyást. „Nem nehéz észrevenni, hogy a Didaktikai és Pedagógiai Kiadó tankönyv-monopóliuma a munkafüzetek monopóliumához fog vezetni” – panaszolta a kiadói egyesület elnöke.

„Bonyolultabb lesz a tankönyvírás”

Bartolf Hedvig Hargita megyei tanfelügyelő, akinek az ötödik osztályos magyar gyermekeknek írt tankönyvét számos iskolában használják, eközben a Krónikának arról számolt be, hogy az állami tankönyvkiadó létrehozása a szerzők feladatát is megnehezítette. Többségük egyetért abban, hogy

Korábban elég volt, ha a szerző beírta a szöveget, betartotta az általános követelményeket, majd azt a kiadó piacképes formába öntötte, részletezte a tanfelügyelő. Azt sem látják, egyelőre, hogyan oldódik meg az új tankönyvek elektronikus formában való elkészítése, hiszen ahhoz alapos informatikai ismeretekre van szükség – eddig ezt is a kiadók vállalták. Bartolf Hedvig ezért valószínűsíti, hogyha a tankönyvek el is készülnek határidőre, a szeptemberi tanévkezdésre, a CD-k sorsa bizonytalan, nem tudni, mikort jelenhetnek meg. Hozzátette:

Bartolf Hedvig úgy tudja, ezen a héten eredményt hirdetnek, akkor a szerzők megtudják, hogy az általuk írt tankönyvek közül melyek kerülnek kiadásra.

Fontosabb a pénz, mint a minőség?

A témában az Országos Diáktanács is megszólalt, amelynek elnöke, Ioana Băltăreţu a Mediafaxnak leszögezte: elsősorban azt várják el, hogy a tankönyvek időben megérkezzenek az iskolákba, a kiadványok pedig minőségileg kifogástalanok legyenek.

– magyarázta Ioana Băltăreţu.

Hozzátette: a diáktanács azt is kifogásolja, hogy a szaktárca számára látszólag továbbra is fontosabbak az anyagi, mint a minőségi kérdések. A képviselőház tanügyi bizottságának elnöke, Camelia Gavrilă néhány napja számolt be arról, hogy a tankönyvtörvény-tervezetet elfogadta a testület, amely ugyanakkor a tantárgyankénti egy kiadvány helyett maximum hármat írt elő, továbbra is lehetőséget adva így a pedagógusoknak a választásra. A tervezetet a továbbiakban a szenátus szakbizottságának is meg kell vitatnia, így a dokumentum még módosulhat.