
Fotó: Magazin Salajean
Háromnyelvű, román, magyar és német feliratú helységnévtáblákat szerelnek fel Zilah be- és kijáratainál – döntött csütörtökön a helyi tanács. Megszavazták azt is, hogy hatnyelvű üdvözlőtáblát helyeznek ki a szilágysági megyeszékhelyen.
2017. május 25., 11:532017. május 25., 11:53
2017. május 25., 12:072017. május 25., 12:07
Az RMDSZ városi tanácsosai által előterjesztett határozat értelmében a Zalău feliratú táblák mellé kikerül a Zilah, illetve a Zillenmarkt feliratú helységnévtábla is. A tanácsosok arról is döntöttek, hogy a településre be, illetve onnan kivezető utak mentén hatnyelvű üdvözlő és elköszönő feliratokat tüntetnek fel.
– áll a határozathoz csatolt, az Agerpres hírügynökség által idézett indoklásban. Eszerint a külföldi turisták áramlása, a különféle etnikumú közösségek békés együttélése és az idegen tőkéjű nagyvállalatok megtelepedésének pozitív hatása egyaránt megerősíti, hogy indokolt a háromnyelvű helységnévtáblák, illetve a hatnyelvű, román, magyar, angol, német, francia és olasz üdvözlő és elköszönő feliratok kihelyezése.
Fazakas Miklós, a megyeszékhely alpolgármestere történelmi pillanatnak nevezte a mait, szerinte 27 év után sikerült megvalósítani ezt a célkitűzést. „Indokoltnak tartottuk ezt véghezvinni, mivel a magyar közösség megérdemli, több évszázadon keresztül hozzájárult Zilah városfejlesztéséhez. Az egyöntetű döntés meghozatalában, úgy gondolom, fontos szerepet játszott a zilahi polgárok egymás iránti megbecsülése, harmonikus együttélése is. Ezúton meg szeretném köszönni a román tanácsos kollégák pozitív hozzáállását” – idézte az RMDSZ-es elöljárót a szövetség csütörtöki hírlevele.
Fazakas Miklós hozzátette, a tervezet előkészítésekor figyelembe vették a város kulturális, nyelvi és vallási jellegzetességeit, emellett tekintettel voltak a Zilah területén működő nagyipari befektetőkre is, akik több ezer lakosnak biztosítanak megélhetést, és aktívan támogatják a város oktatási, kulturális és sporttevékenységeit. Egyébként a legutóbbi népszámlálás szerint közel 9 ezer magyar lakosa van Zilahnak, amely a közösség 16 százalékát jelenti.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
szóljon hozzá!