2007. április 11., 00:002007. április 11., 00:00
Összesen 3500 kérdőívetosztottak ki a tanulóknak és tanáraiknak, többekközött arról, hogy mennyire elégedettek aziskolai vallásoktatással, illetve hogy mit szeretnénekmegváltoztatni ezen a téren. A felmérésmeglepő eredményeket hozott: a válaszok feldolgozásasorán végzett szúrópróbákszerint a megkérdezett 7–12. osztályos diákokés tanáraik jelentős része megveti a Romániábanélő, más vallási felekezethez tartozókat.
A PEL munkatársai eddig aHargita, Buzãu és Iaºi megyei településekkérdőíveit összegezték, valamintkerekasztal-beszélgetéseket szerveztek Kolozsváron,Iaºi-ban, Csíkszeredában, Buzãun és Tulceán.Smaranda Enache PEL-társelnök úgy véli,hogy Romániában a többség nem tudja, vagynem akarja elfogadni a másságot, elítéliazokat, akik más felekezethez tartoznak, nem keresztények,esetleg ateisták. „Hargita megyében, ahol a többségrómai katolikus, a legnagyobb a vallási tolerancia” –jelentette ki a PEL vezetője. Hozzáfűzte, a Buzãu megyeiiskolások és pedagógusok nem fogadják ela más vallásúakat, azt tartják, hogy agörög katolikus vallás hazugságokra épül,a protestánsokat viszont azért bélyegzik meg,mert nem vetnek keresztet. „Elképesztőnek tartom, hogy mára hatodik osztályos tanulók is tele vannakelőítéletekkel, és nem akarják elismernia görög katolikus, protestáns, rómaikatolikus, esetleg a zsidó vallás vagy az ateistafelfogás létjogosultságát” –fogalmazott Smaranda Enache. A felmérés arra isrávilágított, hogy a diákok többségeszívesen jár vallásórára, annakellenére, hogy sokan elégedetlenek a tankönyvekkel,illetve egyes oktatók tanítási módszerével.A megkérdezettek többsége egyetértettabban, hogy ötvenéves tiltás után szükségvan a vallásoktatásra az iskolákban.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.