A kutya ivartalanítása műtéti beavatkozást igényel
Fotó: FényTV
Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVA) rendelete alapján hosszú évek óta kötelező az ebek ivartalanítása és veszettség elleni védőoltása, ugyanakkor javallott a kutyák mikrocsipezése. Mindez a körzeti állatorvosra hárul, a hatósági feladatokat ellátó állategészségügyi szakemberek azonban különböző okokból nem tudnak eleget tenni a törvényes előírásoknak. A Kolozs megyei településeken civil szervezeti támogatással ebek ivartalanítási kampányában részt vevő Madaras Péter állatorvossal jártuk körül a számos kérdést felvető témát.
2023. október 13., 09:592023. október 13., 09:59
Az elmúlt hétvégén két nap alatt kétszáz ebet ivartalanítottak Tordaszentlászló községben a kolozsvári Darla állatvédő egyesület támogatásával. Az akció keretében a körzeti állatorvos mikrocsipet ültetett a kutyák nyakába. Madaras Péter állatorvos, a kolozsvári Veterinarius állatgyógyászati klinika tulajdonosa és főorvosa csapatostól vesz részt a civil szervezet által tető alá hozott ivartalanítási kampányokban Kolozs megye településein.
Az állategészségügyi beavatkozáshoz szükséges pénzt a kolozsvári egyesület németországi adományozóktól szerzi be. Tordaszentlászlón az ebek ivartalanítását a helyi önkormányzat is támogatta anyagilag, de nem minden esetben van ilyen szerencséje az állatvédő szervezetnek. Sok más romániai állatvédő civil szervezethez hasonlóan a Darla munkaközössége szívügyének tekinti azoknak az állatvédelmi feladatoknak az átvállalását is, amelyeket a román kormány a hatósági állatorvosokon keresztül támogat, ellenben nem tudja elvégeztetni.
A hozzáértés hiánya miatt nem vállalnak ivartalanítást az állatorvosok
Madaras Péter szerint annak ellenére, hogy törvény szabályozza az ebek kötelező ivartalanítását, a lakosság legalább nyolcvan százaléka nem tesz eleget ennek az előírásnak. „Az igazi gond a hatósági állatorvosok hozzáállásában keresendő. A kan kiherélése valamivel könnyebb feladat, a szuka ivartalanítása azonban bonyolult beavatkozás, mert hasi műtétet igényel, ami szövődményekkel járhat. Ha az állatorvos nem ért hozzá, inkább nem vállalja. Ha a megműtött kutyák sorra elpusztulnak, a településen eljátssza a hitelét” – magyarázza a kolozsvári szakember.
Ezzel magyarázható, hogy az államilag támogatott beavatkozás elsikkad, és civil szervezeteknek kell önkormányzati vagy külföldi finanszírozással felvállalni ezt az állatjóléti feladatot is. Madaras Péter az állatvédő civil szervezetek áldozatos munkájával magyarázza, hogy Erdély-szerte sokkal kevesebb a gazda nélküli, kóbor kutya, mint a kilencvenes években. Holott a romániai állatvédő szervezetek is nehéz anyagi helyzetben vannak. A Brexit előtt főleg Nagy-Britanniából kapták a finanszírozást, ami az utóbbi években megszűnt. Az angliai alapítványok helyett Németországból érkezik még forrás.
A kóbor kutyák ellen ivartalanítással és mikrocsipezéssel lehet leginkább védekezni
Fotó: Veres Nándor
A kevés pénz ellenére mégis nagy a lelkesedés, hiszen a civil szervezetekben sok önkéntes tevékenykedik. Rendszerint állatorvosi szakos diákok járnak el állatorvosokkal ivartalanítani, de sokszor az egyetemi oktatók is betársulnak a közös munkába.
Hol kötelező, hol nem a mikrocsipezés
Nem csak az ivartalanítással, hanem a szintén kötelező, veszettség elleni védőoltással és a hol fakultatív, hol kötelező mikrocsipezéssel is hadilábon áll a romániai állategészségügy. Amikor évekkel ezelőtt az ANSVA kötelezővé tett az ebek mikrocsipezését, a körzeti állatorvosok a beavatkozást összekapcsolták a veszettség elleni oltással. Azonban az árukapcsolás nem nyerte el az ebtulajdonosok tetszését. Míg az állami támogatással beadásra kerülő védőoltás ingyenes volt, a mikrocsipezést a gazda kellett kifizesse. Madaras szerint főleg falvakon vállalták kevesen, hogy a mikrocsipért ötven lejt fizessenek, így a kötelező oltás is elmaradt.
,,Egy idő után a hatósági állatorvosok kérték, hogy a csipezés ne legyen kötelező, mert megbénítja a munkájukat.
Az utcára kerülő beazonosíthatatlan kutyák miatt azonban ismét kötelezővé akarják tenni a csip beültetését, az új rendelet elfogadására valószínűleg hamarosan sor kerül” – foglalja össze Madaras Péter az állategészségügyi hatóság hezitálásának lényegét.
Számonkérés nélkül semmi sem kötelező
Hatékony ellenőrzési mechanizmus nélkül azonban minden rendelet és törvény betartatása fakultatív marad. Az állatorvosnak lehetősége van arra, hogy a kötelező veszettségi oltást megtagadó ebtulajdonosokat feljelentse a rendőrségen, de ez ritkán történik meg. Madaras szerint a veszettség elleni oltásnak óriási jelentősége van, hiszen a rókák elszaporodásával nagy a kockázata annak, hogy a portára látogató veszett vad megfertőzze a kutyát.
hogy a kutyája sokat ugat, ami zavarja az embereket. Ilyenkor a helyszínre kiszálló helyi rendőr elkéri az eb egészségügyi könyvét, amiben szerepelnie kell az ivartalanításnak és a legutolsó védőoltásnak. Ezek hiányában a gazdát megbírságolják, de tapasztalatok szerint a kutyatartók elsöprő többsége soha nem kerül ilyen helyzetbe. Ezzel magyarázható, hogy önszántából nagyon kevés ember tartja be az előírásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!