
A kutya ivartalanítása műtéti beavatkozást igényel
Fotó: FényTV
Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVA) rendelete alapján hosszú évek óta kötelező az ebek ivartalanítása és veszettség elleni védőoltása, ugyanakkor javallott a kutyák mikrocsipezése. Mindez a körzeti állatorvosra hárul, a hatósági feladatokat ellátó állategészségügyi szakemberek azonban különböző okokból nem tudnak eleget tenni a törvényes előírásoknak. A Kolozs megyei településeken civil szervezeti támogatással ebek ivartalanítási kampányában részt vevő Madaras Péter állatorvossal jártuk körül a számos kérdést felvető témát.
2023. október 13., 09:592023. október 13., 09:59
Az elmúlt hétvégén két nap alatt kétszáz ebet ivartalanítottak Tordaszentlászló községben a kolozsvári Darla állatvédő egyesület támogatásával. Az akció keretében a körzeti állatorvos mikrocsipet ültetett a kutyák nyakába. Madaras Péter állatorvos, a kolozsvári Veterinarius állatgyógyászati klinika tulajdonosa és főorvosa csapatostól vesz részt a civil szervezet által tető alá hozott ivartalanítási kampányokban Kolozs megye településein.
Az állategészségügyi beavatkozáshoz szükséges pénzt a kolozsvári egyesület németországi adományozóktól szerzi be. Tordaszentlászlón az ebek ivartalanítását a helyi önkormányzat is támogatta anyagilag, de nem minden esetben van ilyen szerencséje az állatvédő szervezetnek. Sok más romániai állatvédő civil szervezethez hasonlóan a Darla munkaközössége szívügyének tekinti azoknak az állatvédelmi feladatoknak az átvállalását is, amelyeket a román kormány a hatósági állatorvosokon keresztül támogat, ellenben nem tudja elvégeztetni.
A hozzáértés hiánya miatt nem vállalnak ivartalanítást az állatorvosok
Madaras Péter szerint annak ellenére, hogy törvény szabályozza az ebek kötelező ivartalanítását, a lakosság legalább nyolcvan százaléka nem tesz eleget ennek az előírásnak. „Az igazi gond a hatósági állatorvosok hozzáállásában keresendő. A kan kiherélése valamivel könnyebb feladat, a szuka ivartalanítása azonban bonyolult beavatkozás, mert hasi műtétet igényel, ami szövődményekkel járhat. Ha az állatorvos nem ért hozzá, inkább nem vállalja. Ha a megműtött kutyák sorra elpusztulnak, a településen eljátssza a hitelét” – magyarázza a kolozsvári szakember.
Ezzel magyarázható, hogy az államilag támogatott beavatkozás elsikkad, és civil szervezeteknek kell önkormányzati vagy külföldi finanszírozással felvállalni ezt az állatjóléti feladatot is. Madaras Péter az állatvédő civil szervezetek áldozatos munkájával magyarázza, hogy Erdély-szerte sokkal kevesebb a gazda nélküli, kóbor kutya, mint a kilencvenes években. Holott a romániai állatvédő szervezetek is nehéz anyagi helyzetben vannak. A Brexit előtt főleg Nagy-Britanniából kapták a finanszírozást, ami az utóbbi években megszűnt. Az angliai alapítványok helyett Németországból érkezik még forrás.
A kóbor kutyák ellen ivartalanítással és mikrocsipezéssel lehet leginkább védekezni
Fotó: Veres Nándor
A kevés pénz ellenére mégis nagy a lelkesedés, hiszen a civil szervezetekben sok önkéntes tevékenykedik. Rendszerint állatorvosi szakos diákok járnak el állatorvosokkal ivartalanítani, de sokszor az egyetemi oktatók is betársulnak a közös munkába.
Hol kötelező, hol nem a mikrocsipezés
Nem csak az ivartalanítással, hanem a szintén kötelező, veszettség elleni védőoltással és a hol fakultatív, hol kötelező mikrocsipezéssel is hadilábon áll a romániai állategészségügy. Amikor évekkel ezelőtt az ANSVA kötelezővé tett az ebek mikrocsipezését, a körzeti állatorvosok a beavatkozást összekapcsolták a veszettség elleni oltással. Azonban az árukapcsolás nem nyerte el az ebtulajdonosok tetszését. Míg az állami támogatással beadásra kerülő védőoltás ingyenes volt, a mikrocsipezést a gazda kellett kifizesse. Madaras szerint főleg falvakon vállalták kevesen, hogy a mikrocsipért ötven lejt fizessenek, így a kötelező oltás is elmaradt.
,,Egy idő után a hatósági állatorvosok kérték, hogy a csipezés ne legyen kötelező, mert megbénítja a munkájukat.
Az utcára kerülő beazonosíthatatlan kutyák miatt azonban ismét kötelezővé akarják tenni a csip beültetését, az új rendelet elfogadására valószínűleg hamarosan sor kerül” – foglalja össze Madaras Péter az állategészségügyi hatóság hezitálásának lényegét.
Számonkérés nélkül semmi sem kötelező
Hatékony ellenőrzési mechanizmus nélkül azonban minden rendelet és törvény betartatása fakultatív marad. Az állatorvosnak lehetősége van arra, hogy a kötelező veszettségi oltást megtagadó ebtulajdonosokat feljelentse a rendőrségen, de ez ritkán történik meg. Madaras szerint a veszettség elleni oltásnak óriási jelentősége van, hiszen a rókák elszaporodásával nagy a kockázata annak, hogy a portára látogató veszett vad megfertőzze a kutyát.
hogy a kutyája sokat ugat, ami zavarja az embereket. Ilyenkor a helyszínre kiszálló helyi rendőr elkéri az eb egészségügyi könyvét, amiben szerepelnie kell az ivartalanításnak és a legutolsó védőoltásnak. Ezek hiányában a gazdát megbírságolják, de tapasztalatok szerint a kutyatartók elsöprő többsége soha nem kerül ilyen helyzetbe. Ezzel magyarázható, hogy önszántából nagyon kevés ember tartja be az előírásokat.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
szóljon hozzá!