
A kutya ivartalanítása műtéti beavatkozást igényel
Fotó: FényTV
Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVA) rendelete alapján hosszú évek óta kötelező az ebek ivartalanítása és veszettség elleni védőoltása, ugyanakkor javallott a kutyák mikrocsipezése. Mindez a körzeti állatorvosra hárul, a hatósági feladatokat ellátó állategészségügyi szakemberek azonban különböző okokból nem tudnak eleget tenni a törvényes előírásoknak. A Kolozs megyei településeken civil szervezeti támogatással ebek ivartalanítási kampányában részt vevő Madaras Péter állatorvossal jártuk körül a számos kérdést felvető témát.
2023. október 13., 09:592023. október 13., 09:59
Az elmúlt hétvégén két nap alatt kétszáz ebet ivartalanítottak Tordaszentlászló községben a kolozsvári Darla állatvédő egyesület támogatásával. Az akció keretében a körzeti állatorvos mikrocsipet ültetett a kutyák nyakába. Madaras Péter állatorvos, a kolozsvári Veterinarius állatgyógyászati klinika tulajdonosa és főorvosa csapatostól vesz részt a civil szervezet által tető alá hozott ivartalanítási kampányokban Kolozs megye településein.
Az állategészségügyi beavatkozáshoz szükséges pénzt a kolozsvári egyesület németországi adományozóktól szerzi be. Tordaszentlászlón az ebek ivartalanítását a helyi önkormányzat is támogatta anyagilag, de nem minden esetben van ilyen szerencséje az állatvédő szervezetnek. Sok más romániai állatvédő civil szervezethez hasonlóan a Darla munkaközössége szívügyének tekinti azoknak az állatvédelmi feladatoknak az átvállalását is, amelyeket a román kormány a hatósági állatorvosokon keresztül támogat, ellenben nem tudja elvégeztetni.
A hozzáértés hiánya miatt nem vállalnak ivartalanítást az állatorvosok
Madaras Péter szerint annak ellenére, hogy törvény szabályozza az ebek kötelező ivartalanítását, a lakosság legalább nyolcvan százaléka nem tesz eleget ennek az előírásnak. „Az igazi gond a hatósági állatorvosok hozzáállásában keresendő. A kan kiherélése valamivel könnyebb feladat, a szuka ivartalanítása azonban bonyolult beavatkozás, mert hasi műtétet igényel, ami szövődményekkel járhat. Ha az állatorvos nem ért hozzá, inkább nem vállalja. Ha a megműtött kutyák sorra elpusztulnak, a településen eljátssza a hitelét” – magyarázza a kolozsvári szakember.
Ezzel magyarázható, hogy az államilag támogatott beavatkozás elsikkad, és civil szervezeteknek kell önkormányzati vagy külföldi finanszírozással felvállalni ezt az állatjóléti feladatot is. Madaras Péter az állatvédő civil szervezetek áldozatos munkájával magyarázza, hogy Erdély-szerte sokkal kevesebb a gazda nélküli, kóbor kutya, mint a kilencvenes években. Holott a romániai állatvédő szervezetek is nehéz anyagi helyzetben vannak. A Brexit előtt főleg Nagy-Britanniából kapták a finanszírozást, ami az utóbbi években megszűnt. Az angliai alapítványok helyett Németországból érkezik még forrás.
A kóbor kutyák ellen ivartalanítással és mikrocsipezéssel lehet leginkább védekezni
Fotó: Veres Nándor
A kevés pénz ellenére mégis nagy a lelkesedés, hiszen a civil szervezetekben sok önkéntes tevékenykedik. Rendszerint állatorvosi szakos diákok járnak el állatorvosokkal ivartalanítani, de sokszor az egyetemi oktatók is betársulnak a közös munkába.
Hol kötelező, hol nem a mikrocsipezés
Nem csak az ivartalanítással, hanem a szintén kötelező, veszettség elleni védőoltással és a hol fakultatív, hol kötelező mikrocsipezéssel is hadilábon áll a romániai állategészségügy. Amikor évekkel ezelőtt az ANSVA kötelezővé tett az ebek mikrocsipezését, a körzeti állatorvosok a beavatkozást összekapcsolták a veszettség elleni oltással. Azonban az árukapcsolás nem nyerte el az ebtulajdonosok tetszését. Míg az állami támogatással beadásra kerülő védőoltás ingyenes volt, a mikrocsipezést a gazda kellett kifizesse. Madaras szerint főleg falvakon vállalták kevesen, hogy a mikrocsipért ötven lejt fizessenek, így a kötelező oltás is elmaradt.
,,Egy idő után a hatósági állatorvosok kérték, hogy a csipezés ne legyen kötelező, mert megbénítja a munkájukat.
Az utcára kerülő beazonosíthatatlan kutyák miatt azonban ismét kötelezővé akarják tenni a csip beültetését, az új rendelet elfogadására valószínűleg hamarosan sor kerül” – foglalja össze Madaras Péter az állategészségügyi hatóság hezitálásának lényegét.
Számonkérés nélkül semmi sem kötelező
Hatékony ellenőrzési mechanizmus nélkül azonban minden rendelet és törvény betartatása fakultatív marad. Az állatorvosnak lehetősége van arra, hogy a kötelező veszettségi oltást megtagadó ebtulajdonosokat feljelentse a rendőrségen, de ez ritkán történik meg. Madaras szerint a veszettség elleni oltásnak óriási jelentősége van, hiszen a rókák elszaporodásával nagy a kockázata annak, hogy a portára látogató veszett vad megfertőzze a kutyát.
hogy a kutyája sokat ugat, ami zavarja az embereket. Ilyenkor a helyszínre kiszálló helyi rendőr elkéri az eb egészségügyi könyvét, amiben szerepelnie kell az ivartalanításnak és a legutolsó védőoltásnak. Ezek hiányában a gazdát megbírságolják, de tapasztalatok szerint a kutyatartók elsöprő többsége soha nem kerül ilyen helyzetbe. Ezzel magyarázható, hogy önszántából nagyon kevés ember tartja be az előírásokat.
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
szóljon hozzá!