
Lázár János közlekedési miniszter (középen) szerint Erdély, Románia „címervárosaként” Kolozsváron robbanásszerű a gazdasági, társadalmi fejlődés
Fotó: Csoma Botond/Facebook
Magyarország a Budapestet Kolozsvárral is összekötő gyorsvasúti rendszer kiépítéséről szeretne tárgyalásokat kezdeményezni a román kormánnyal – nyilatkozta pénteki kolozsvári látogatása során a Krónikának Lázár János építési és közlekedési miniszter. Az Orbán-kabinet tárcavezetője lapunknak elmondta, a magyar kormány arra törekszik, hogy a folyamatban lévő határon túli beruházásokat be lehessen fejezni, új projektekre azonban az idei költségvetés nem ad lehetőséget. Megkérdeztük Lázár János véleményét a kolozsvári metrótervről is.
2023. március 03., 20:562023. március 03., 20:56
2023. március 03., 21:332023. március 03., 21:33
A kincses városban folytatott megbeszélést pénteken Lázár János építési és közlekedési miniszter. A tárcavezető felkereste az RMDSZ kolozsvári szervezetét – itt találkozott többek között Oláh Emese alpolgármesterrel, Vákár Istvánnal, a megyei önkormányzat alelnökével, valamint Csoma Botond parlamenti képviselővel –, megbeszélést folytatott a történelmi magyar egyházak vezetőivel, ellátogatott a Házsongárdi temetőbe, a Szent Mihály-templomba, este pedig magyar egyetemi hallgatókkal beszélgetett a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen. A BBTE Európai Tanulmányok Karán tartott fórumot követően Hódmezővásárhely volt polgármestere, a budapesti Miniszterelnökséget vezető korábbi miniszter a sajtónak is nyilatkozott.
Lázár Jánostól megtudtuk, Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából érkezett Szatmárnémetibe, a Szilágyságba és Kolozsvárra, hogy számba vegye a magyar közösségek vagy a történelmi egyházak által anyaországi finanszírozásból végrehajtott beruházásokat, és segítséget nyújtson ezek befejezése érdekében. „Számos rendezetlen ügyünk van, ami részben kormányzati ígéret vagy éppen folyamatban lévő beruházás, amely az infláció és a háború miatt jelentős mértékű áremelkedésen mentek keresztül, emkiatt kompenzálnunk kell a hiányzó részeket. Jó néhány olyan beruházás fut Erdély-szerte, amelyet a magyar kormány támogatott, ezek elkezdődtek, de jelen pillanatban forráshiányosak, vagy konkrétan ígéret született ezekre, de nem valósultak meg” – ismertette Lázár János.
A magyar kormány tagja Markó Bálint rektorhelyettessel, Csoma Botond parlamenti képviselővel és Oláh Emese alpolgármesterrel a BBTE-n
Fotó: Csoma Botond/Facebook
Közölte, építési és közlekedési miniszterként részben az a feladata a magyar kormányban, hogy döntésre előkészítse ezeket az ügyeket, számot adjon Orbán Viktor miniszterelnöknek arról, milyen beruházások rendezetlenek.
A tárcavezető elmondta, a támogatáspolitika terén első lépés „lezárni a múltat” olyan értelemben, a megtett ígéreteket megpróbálja teljesíteni a magyar kormány, és minden, folyamatban lévő beruházást korrektül sikerüljön befejezni. Ugyanakkor gondoskodni kell a szervezetek, struktúrák, intézmények zökkenőmentes működtetéséről, az oktatási – középiskolai, egyetemi – finanszírozásról, családtámogatásról, óvodaépítésről, ami szerinte legalább olyan fontos, mint az, hogy mennyit épít a külhoni területeken az anyaország.
Ismertetése szerint az általa irányított tárcához tartozó belföldi, valamint nem magyarországi beruházások volumene 5 ezermilliárd forintra rúg (1 lej 77 forint), és ha ezek befejezéséhez csupán 10 százalék szükséges, az is 500 milliárd forintot tesz ki. „Ha ezeket befejezzük 2024-ben, akkor gondolkodhatunk arról, hogy 2025-26-ban miket fogunk csinálni. Ez a realitás, erre kell mindenkinek készülni. De nagyon fontos: azokat a finanszírozásokat, intézményrendszeri működtetést, amibe a magyar kormány beszállt, azt végig kell vinnie, ezeknek rendezett sorokban kell működnie” – fogalmazott a Krónikának az építési és közlekedési miniszter.
Lázár János a kolozsvári sírkertben Gergelyné Tőkés Erzsébettel, a Házsongárd Alapítvány elnökével
Fotó: Csoma Botond/Facebook
Lapunk megkérdezte a budapesti szaktárca vezetőjét, mi a véleménye az immár kivitelezővel is rendelkező kolozsvári metróprojektről. Lázár János előrebocsátotta, nagy hiba lenne részéről, ha a magyar kormány minisztereként, vagy magyar állampolgárként venné a bátorságot, és beleszólna az erdélyi magyarság, Románia ügyeibe. Elárulta, azt tapasztalja ugyanakkor, hogy Kolozsvár dinamikusan fejlődő város, Erdély, Románia „címervárosa”, amelyben szerinte robbanásszerű a gazdasági, társadalmi változás, fejlődés. „Ezt nyilvánvalóan le kell követni közlekedési infrastruktúrával. Azt gondolom, hogy Emil Boc polgármester úr, aki nagyon tapasztalt, fölkészült politikus, és támogatott polgármester, meg fogja találni a jó megoldást, amely elfogadható a helyi közösség számára” – fejtette ki Lázár János.
Közölte, a Budapestet Belgráddal összekötő gyorsvasútvonal 2024-25-re tervezett befejezésével párhuzamosan kötöttpályás nagyberuházást kezdeményeznek a magyar hatóságok. „Azért lobbizom a kormányzatnál sok más itteni barátommal együtt, hogy megvalósulhasson egy Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút. Ez részben azon múlik, hogy a két vasúti infrastruktúra, a két kötöttpálya miként egyeztethető össze, részben pedig hogy milyen együttműködést tudunk kialakítani a román és a magyar közlekedési minisztérium között” – vázolta Lázár János, hozzátéve: a projektet kezdeményezni fogja a román kormánynál is. A miniszter úgy véli, érdemi minőségi javulást eredményezne Magyarország és Románia együttműködésében, ha három és fél óra alatt meg lehetne tenni a Budapest és a kincses város közötti távolságot vasúton. „Engem ez a projekt foglalkoztat, meggyőződésem, hogy jó lenne Magyarországnak és Kolozsvárnak egyaránt” – mondta a miniszter.
Lázár János egyetemi hallgatók előtt beszél, Rácz Béla Gergely közgazdász, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara oktatójának moderálásával
Fotó: Csoma Botond/Facebook
Lapunk emlékeztetett, hogy a román hatóságok megbízásából a kivitelező már nekilátott a Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki-vasútvonal 166 kilométeres szakasza korszerűsítésének és villamosításának, ami a tervek szerint lehetővé tenné, hogy a személyvonatok 160 kilométeres sebességgel közlekedjenek óránként. Ennek kapcsán a közlekedési miniszter elmondta, valóban beindult a fejlesztés, csak az a kérdés, hogy ez a vasútvonal mennyiben gyorsítható még, milyen további kapacitást bír el. „Ez technológiai kérdés, amit szakembereknek kell megvizsgálniuk. Mi mindenféleképpen egy gyorsvasúti rendszer kiépítésében vagyunk érdekltek, ezzel fogjuk keresni a román kormányt, és szeretnénk, ha ezek a tárgyalások a korábban megkezdett beszélgetésekhez képest fölgyorsulnának” – fejtette ki a Krónikának Lázár János építési és közlekedési miniszter, utalva arra, hogy a Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút ügyét Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szorgalmazta korábban.
Lázár János újságírói kérdésre megerősítette, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által nemrég aláírt kormányrendelet erre az évre 14 millió eurót, jövőre pedig ugyanekkora összeget irányoz elő a szatmárnémeti Pannónia Szálló helyreállítására. A patinás, ám mára leromlott állapotú épületet 2018-ban vásárolta meg a magyar állam tulajdonában lévő Manevi társaság, amely azonban ígérete ellenére nem újította fel. „Mindennek annyi az értéke, amennyit adnak érte. Nekünk, magyaroknak ezek az épületek többet érnek, mint másnak, érzelmi elköteleződésünk van eme épületek iránt, számunkra ez presztízskérdés” – válaszolt a miniszter arra a felvetésre, hogy a magyar állam „túlértékelt” áron vásárolt ingatlanokat Erdélyben. Lázár János elismerte, volt törekvés a magyar állam részéről a kolozsvári New York Szálló (ma Continental) megvásárlására, ám jelenleg nincs napirenden.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
1 hozzászólás