Fotó: Bone Ewald
2012. február 03., 08:262012. február 03., 08:26
Marian Banu, a főtanfelügyelőség szóvivője úgy nyilatkozott: a tanítók, valamint tanárok délután fognak ellátogatni a családokhoz, tevékenységükért pedig nem fognak pénzt kapni, mivel munkaköri leírásuk már több éve tartalmazza a szülők felkeresését. Az oktatók ezzel szemben úgy vélik, nem az ő kötelességük a leendő tanulók öszszeírása, ezt óvodai, illetve népszámlálási adatbázisok segítségével kellene lebonyolítani.
Az erdélyi városokban nem merült fel hasonló probléma, a Kolozs és Maros megyei oktatási intézmények például az óvodáktól kérik el az érintett gyerekek adatait. Ferencz Salamon Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő a Krónika kérdésére elmondta: nem kaptak arra vonatkozó utasítást, hogy a székelyföldi megyében a bukarestihez hasonló módon kellene eljárni.
„Egy 2005-ös rendelet szerint az iskoláknak minden évben azonosítaniuk kell a körzetükhöz tartozó gyerekeket. A megyei tanfelügyelőség a tanintézetekre, illetve a helyi önkormányzatokra bízta az előkészítő, valamint első osztályba iratkozó gyerekek regisztrálásának módját: a tantestületek például a szülők vagy a lakossági nyilvántartó irodák segítségével szerezhetik be a szükséges információkat. Nehézséget az okozhat, hogy országos szinten körülbelül 20 ezer, Hargita megyében mintegy 600-1000 olyan gyerek él, aki soha nem járt óvodába, illetve napközibe, ezért nem szerepelnek az ottani nyilvántartásban, az iskolák vezetőségének jelentős része azonban tisztában van az adott település szociális körülményeivel” – magyarázta a főtanfelügyelő.
Hozzátette: véleménye szerint a megyében nem fog problémát okozni a folyamat, a tanfelügyelőség ugyanis pontos adatbázissal rendelkezik a kiscsoportos óvodásoktól kezdve a posztliceális képzésben részesülő diákokig. Hasonlóan vélekedik egy általunk megkérdezett Hargita megyei tanár is, aki elmondta: az óvodások szüleinek egy értekezlet keretében fogják felvázolni az ősszel esedékes beiratkozás menetét, a tanfelügyelőség szórólapokat is küldött a tájékoztatás megkönnyítése érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Látogatottsági adatok