
Fotó: Agerpres
2010. július 06., 09:482010. július 06., 09:48
A diákok az új vizsgarendszerre panaszkodnak: mint ismert, a szóbeli jegyek már nem számítanak bele az átlagba, pedig a korábbi években sokszor ezek az osztályzatok emelték az érettségi átlagát. Az augusztus 23. és szeptember 3. között esedékes pótérettségire július 5–9. között lehet beiratkozni.
Kovászna megyében két iskolában a fellebbezések előtti eredmények alapján egyetlen diáknak sem sikerült az érettségije. Háromszéken az elmúlt öt esztendő leggyengébb eredményét érték el a diákok, az előzetes adatok szerint az átjutási átlag 72,12 százalék, tehát az érettségizők több mint egynegyede megbukott. Az eredmény több mint 10 százalékkal gyengébb, mint a tavaly, amikor 84,24 százalékos volt a sikeresen vizsgázók aránya. A sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar és a Gámán János Szakközépiskola 96, illetve 66 végzőse közül egyetlen diáknak sem sikerült az érettségije. A Kós Károly és a Constantin Brâncuşi Szakközépiskolában az érettségiző diákok kevesebb mint egyharmada vizsgázott sikeresen. Keresztély Irma főtanfelügyelő a háromszéki oktatás mélypontjaként értékelte az eredményt, és elmondta, a tanfelügyelőségen munkacsoportot hoznak létre, amely megvizsgálja és elemzi a gyenge szereplés okait. Ugyanakkor intézkedéseket javasolnak, amelyeket szeptembertől léptetnek életbe, hogy a 2011-es érettségin jobbak legyenek az eredmények, hiszen az oktatási miniszter már bejelentette, hogy az érettségi módszertana a jövő évben nem változik. Az első elemzések szerint a gyenge teljesítmény egyik magyarázata, hogy idén érettségiztek első ízben azok a fiatalok, akik progresszív szakképzésben vettek részt, két év inasiskola után kiegészítő 11. osztályt, majd 12. és 13. osztályt végeztek, amelyhez technikusi minősítés is jár. Ezekben az osztályokban a szakmai képzésre fektették a hangsúlyt, és ez az oktatási forma az érettségi szempontjából nem bizonyult hatékonynak, fogalmazta meg a főtanfelügyelő. Az elméleti gimnáziumok idén is a várt szinten teljesítettek, a legjobb eredményt a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium érte el, ahol 99,24 százalékos az átjutási arány. Kovászna megyében 552-en buktak meg az érettségin, 516 diák óvta meg az eredményt. A többségük a román nyelv és irodalom, valamint a matematikadolgozatára kapott jegyet fellebbezte meg, tudtuk meg Farkas Csaba főtanfelügyelő-helyettestől.
| Mintegy tíz százalékkal jobban teljesítettek a magyar anyanyelvű diákok az idei érettségin az országos átlagnál – derült ki az oktatásügyi államtitkárság tegnap öszszesített és rendelkezésünkre bocsátott adataiból. Borsos László, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium tanácsosa a Krónikának elmondta: az ország tizenöt megyéjében tanuló 8420 magyar vizsgázó diák közül 6708 vette sikerrel az akadályt. Ez 83,84 százalékos átmenési arányt jelent, amely jóval nagyobb eredmény a 67 százalékos országos átlagnál. Borsos Lászlótól ugyanakkor megtudtuk, a csaknem nyolc és fél ezer vizsgázó magyar diák közül csak öt diákot zártak ki az érettségiről másolás miatt, százan nem jelentek meg a vizsgán, 1902 balszerencsés gimnazista pedig nem érte el a sikeres érettségihez szükséges 6-os átlagot. A tanácsos szerint megyékként is lényeges eltérés mutatkozik az átmenők arányában, van ahol jobban teljesítettek a diákok, van ahol kevésbé, a végleges adatokat a fellebbezések elbírálását követően hozza nyilvánosságra az oktatási tárca. |
Hargita megyében is szomorú adatokkal ért véget az érettségi. A vizsgára összesen 3601-en iratkoztak be, 2888 magyar, illetve 713 román diák. Átmenőjegyet a magyar tanulók 69,40 százaléka, míg a román anyanyelvű diákok 82,86 százaléka kapott. A legrosszabb eredményt a székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskolában regisztrálták, itt a diákoknak csak 12,9 százaléka ment át a vizsgákon. A Hargita megyei tanfelügyelőség adatai szerint idén összesen 1231 fellebbezés érkezett, legtöbb a román nyelv és irodalomra, valamint a matematikára vonatkozóan. A főtanfelügyelő, Ferencz S. Alpár elmondása szerint Hargita megyében mindig is gyengébb volt a román nyelv és irodalom vizsgán szerzett jegy, hiszen amíg a magyar diákok anyanyelvként tanulják a román irodalmat, addig ez nehézséget fog jelenteni számukra. „A matematikadolgozatokra beérkezett fellebbezések bennünket is megleptek, egyelőre nem tudjuk, hogy az új rendszernek tudható-e be a sok rossz eredmény – fogalmazott Ferencz. Ha kivennénk a tavalyi érettségi átlagból a szóbeli jegyeket, hasonló arányú lenne az átment diákok száma, mint idén.” Véleménye szerint sok gyereket befolyásolhatott az új rendszer, hiszen a középiskolai évek alatt eminens tanulókból is akadt olyan, aki nem kapott átmenőjegyet a vizsgán, azonban a főtanfelügyelő úgy véli, sokrétű ez a probléma, és nem feltétlenül az új vizsgarendszerben kell a hibát keresni.
Több mint 1500 diák nyújtott be fellebbezést Maros megyében a végleges eredmények közlését követően, a legtöbb diák itt is a román nyelv és irodalom írásbeli vizsgán elért teljesítmény újraértékelését kérte – derült ki a megyei tanfelügyelőség közleményéből. Dumitru Matei főtanfelügyelő elmondta, az érettségizők 74,3 százaléka ért el átmenőjegyet, ami a szakember szerint jó eredménynek számít. „Meglepő, hogy közel 600 diák a román írásbeli miatt panaszkodik, hiszen a tételek nem voltak nehezek. A diákok úgy érzik, kisebb osztályzatot kaptak, mind amit megérdemeltek volna” – kommentálta a főtanfelügyelő.
Az idei érettségi eredményei elmaradnak a korábbi évek színvonalától Szatmár megyében is. 2010-ben a diákok gyengébben teljesítettek: a vizsgán megjelent 3371 tanulóból 1023-an nem kapták meg az átmenőosztályzatot, ami azt jelenti, hogy az összes vizsgázó csupán 69,62 százaléka van túl sikeres vizsgán. Ez jóval alacsonyabb, mint a korábbi évek átlagai: tavaly 73,25 százalék volt a sikeresen vizsgázók aránya, 2008-ban 76,5 százalék, azonban mindezek elmaradnak a 2006-os bravúrtól, amikor a vizsgázók majdnem kilencven százaléka teljesítette sikeresen a megmérettetést. Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint az idei gyenge eredmény részben az új érettségi rendszernek tudható be. A szóbeli jegyek már nem számítanak bele az átlagba, ezért várható volt, hogy csökken a diákok teljesítménye, hisz a korábbi években ezek az osztályzatok kerekítették felfelé a diákok átlagát – magyarázta Kónya. Másrészt sok érettségizőnek nem jött ki a hatos átlaga, hiába írta meg több tantárgyból is az átmenőjegyet – tette hozzá a főtanfelügyelő-helyettes.
Rekordszámú fellebbezési kérvényt nyújtottak be a vizsgabizottságokhoz Kolozs megyében is, közölte tegnap a megyei tanfelügyelőség. Horia Corheş, az intézmény szóvivője úgy tudja, a fellebbezések nyomán több mint kétezer vizsgadolgozatot fognak újra átnézni szerdáig. Idén 6735 Kolozs megyei érettségiző vizsgázott, a résztvevők 63 százaléka érte el a 6-os átlagjegyet – az arány egyébként itt is kisebb, mint az elmúlt években. Idén tizennyolc diák érte el a maximális osztályzatot, s a leggyakoribb jegy a 9-es volt – derül ki továbbá a tanfelügyelőség összegzéséből.
Beszterce-Naszód megyében a diákok alig 58 százaléka érettségizett sikeresen – ez a legrosszabb arány, amit az elmúlt években mértek a megyében, közölte Mihaela Hiticaş, a tanfelügyelőség ügyvivője. Itt 3050 diákból 1800 tanuló ért el hatos fölötti átlagot, s a sikeresen érettségizők közül is legtöbben (576 vizsgázó) 7-es alatti általánost ért el.
Szilágy megyében már jobb hírekkel szolgálnak, itt a 2600 végzős 79 százaléka érte el átmenő általánost, és több mint 500 diák fellebbezett. A Bihar megyei tanfelügyelőség adatai szerint 6665 diák jelent meg a vizsgabizottsá-gok előtt, itt 85 százalékos a sikeresen érettségizők aránya. Dorel Luca főtanfelügyelő jónak ítélte az eredményeket, viszont hozzátette, több mint ezer diák jelezte már hivatalosan, hogy a vizsgán elért osztályzat újraértékelését kéri. A főtanfelügyelő úgy véli, a legtöbb diák osztályzatán javított volna, ha a szóbeli vizsgákon szerzett eredményeket is figyelembe vették volna az általános jegy kiszámításakor.
Két személy életét vesztette kedd este, miután egy személygépkocsi járdán tartózkodó gyalogosokba hajtott Brassóban – közölte a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Radu Miruță a Kolozsvár és Nagyvárad közötti vasútvonal felújítására irányuló beruházással kapcsolatban kijelentette: tárgyalások folynak az EB képviselőivel arról, hogy egyes szakaszokon egy ideig dízelmozdonyok közlekedjenek villamosmozdonyok helyett.
Nem tükrözik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontját Toró T. Tibornak a Tusványosról tett kijelentései – közölte kedden Tőkés László.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi döntése szerint fel fogja szólítani a TikTok közösségi platformot, hogy távolítson el az „Ambulanța Neagră” vagy „Salvarea Neagră” (fekete mentőautó) témával kapcsolatos 90 videót az online közegből.
Befogtak egy anyamedvét és két bocsot kedd hajnalban Brassóban. Az állatokat a zernyesti Libearty medvemenhelyre szállították – közölte a brassói polgármesteri hivatal.
Közel hatszáz programmal várja a közönséget augusztus 16. és 23. között a 17. Kolozsvári Magyar Napok. Az idei, minden eddiginél gazdagabb programkínálat komoly anyagi kihívások elé állítja a szervezőket.
Újabb sárga, vagyis elsőfokú hőségiasztást adott ki Románia több mint felére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés szerda reggelig érvényes.
Kedden 16 órakor a tervek szerint megnyitják a forgalmat az A3-as észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti 12,24 kilométeres szakaszán.
Sürgősségi műtétje után a Kolozs megyei Récekeresztúron megtámadott mentőautó sofőrje úgy nyilatkozott, „körülbelül kilenc varrat van a szaruhártyáján”. A mentőt TikTok-álhír által felhergelt rongálók támadták meg.
A végéhez közeledik villamos- és hőerőmű (CET Hidrocarburi) átfogó korszerűsítése: a mintegy 100 millió eurós beruházás 95 százalékos készültségnél tart, és október végén indulhat el benne a villamosenergia-termelés.