Kolcsár Károly szerint vissza kell szorítani a nagyvadak számát
Fotó: Haáz Vince
Jó, de mielőbbi kiegészítésre szorul a környezetvédelmi tárca néhány nappal ezelőtt elfogadott sürgősségi kormányrendelete, amelynek értelmében azonnal eltávolítható lesz minden olyan nagyvad, amely a településeken belül veszélyezteti a lakosságot – hangzott el azon a keddi gernyeszegi fórumon, amelyet a tragédiába torkollt hétvégi medvetámadás kapcsán szerveztek. Szakemberek szerint Romániának mielőbb vissza kell térnie a 2016 előtti gyakorlathoz, és szabályoznia kell a túlszaporodott medvepopulációt.
2021. július 27., 16:402021. július 27., 16:40
Nagy a bánat és még nagyobb a felháborodás a Maros megyei Gernyeszegen, illetve a hozzá tartozó Teleken és Kisillyében, ahol széttépett a medve egy nyolcvanesztendős férfit. A kedden délután utolsó útjára kísért pásztor a második Maros megyei áldozat volt a hét végén: az elsőt, egy felsőrépai juhászt egy nappal korábban a Kelemen-havasokban ölt meg a nagyvad. A sajtó és a magas rangú politikusok érkezésének hírére kedden délelőtt közel száz községbeli lakó gyűlt össze a gernyeszegi polgármesteri hivatal előtt. Többnyire olyanok, akiknek gazdaságában és állatállományában pusztított a nagyvad.
Eltűnt egy esztenáról a Maros megyei Gernyeszeg határában egy idős pásztor, fia vasárnap hajnalban értesítette a rendőrséget. Azonnal a keresésére indultak, de már csak a holttestét találták meg, amelyen több sérülés, vadállat okozta harapásnyom is volt.
Ciprian Nădăşan juhai közé fényes nappal tört be a medve. A pásztorok meg sem próbálták elkergetni a ragadozót, hiszen az már semmiféle zajra nem reagál. Csak szaladtak, amerre csak láttak, így menekültek meg.
– adott hangot elkeseredésének a teleki középkorú férfi, aki szerint nincs min csodálkozni, ha a fiatalok tömegesen hagyják el a vidéki településeket. A kisillyei Vajda Noémi arról beszélt lapunknak, hogy az elfajult helyzet miatt a falubeliek nem engedik ki a házból a gyermekeket. A szintén Kisillyében lakó Böjthe Enikő arról számolt be a Krónikának, hogy életük horrorfilmé változott.
– panaszolta el az elkeseredett édesanya. Szerinte könnyen megeshet, hogy az állataik elvesztése miatt kárpótlásra jogosult gazdák közül lesz, aki már nem éri meg a segély folyósítását, mert addig széttépi a medve. A félreeső falucskában lakó nő arra is kitért, hogy az öregek közül sokaknak még telefonkészüléke sincs, hogy a 112-es számot tárcsázza.
A község lakói félelemben élnek
Fotó: Haáz Vince
A tanácskozást megelőzően újabb két támadást jelentettek a helybéliek: az éjszaka folyamán a villanypásztor kábeleit elszakítva Teleken lovakra támadott a vadállat, Kisillyében meg hajnalban kertekbe tört be egy másik példány, amelyet a csendőrök és a rendőrök segítségével sikerült elkergetni. A fórum alatt egy újabb üzenet érkezett egy teleki gazdától, akinek a juhai között garázdálkodott a medve.
– vázolta a helyzetet Kolcsár Gyula. A Marosvásárhely és Szászrégen között félúton fekvő község polgármestere szerint ideje volna, ha az ország túlsó feléből is úgy látnák: az emberélet mindennél többet ér.
Egy pásztor életét vesztette, egy másik súlyos sérüléseket szenvedett a Hargita megye északi, Suceavával határos részén történt medvetámadás következtében. Az áldozat holttestét szombaton találták meg az erdőben.
Azonos álláspontot képvisel Kolcsár Károly RMDSZ-es parlamenti képviselő is, aki állatorvosként hangsúlyozni kívánta, hogy ő nagyon szereti a négylábúakat, de még jobban az embereket.
– jelentette ki, majd azt javasolta a medvepopuláció mérséklése ellen hangoskodó alapítványok vezetőinek, hogy töltsenek egy-egy hetet a juhnyáj mellett. „Vagy nézzenek azok szemébe, akik az elmúlt években a medvetámadások következtében elveszítették valamelyik családtagjukat, és mondják meg nekik, hogy ez így van rendjén!” – javasolta a „méregzöldeknek” Kolcsár.
Kolcsár Károly szerint vissza kell szorítani a nagyvadak számát
Fotó: Haáz Vince
Liberális felsőházi kollégája, Cristian Chirteş számadatokkal rukkolt elő. A román parlament egyetlen erdőmérnöke elmondta, hogy míg a második világháború után a hazai medveállományt mintegy nyolcszáz példány alkotta, manapság legkevesebb hatezer vadat tartanak számon – egyesek szerint ennek a másfél, kétszeresét is. Chirteş cáfolta, hogy a medvék életterük zsugorítása miatt lennének kénytelenek a lakott területek közelében vagy akár a településeken keresni az élelmet. Mint ahogy azt is, hogy az erdei gyümölcsök leszüretelése miatt alakulna így a helyzet.
„A vágások ellenére Románia nagyobb erdőfelülettel rendelkezik ma, mint ötven évvel ezelőtt. Ráadásul tízszer kevesebb erdei gyümölcsöt gyűjtünk be, mint 1989 előtt.
– mondta el a liberális szenátor.
Cristian Chirteş szenátor
Fotó: Haáz Vince
Mindkét szakpolitikus üdvözölte a Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére elfogadott sürgősségi kormányrendeletet, amelynek értelmében azonnal eltávolítható lesz minden olyan nagyvad, amely a településeken belül veszélyezteti a lakosságot. Csakhogy ennyi nem elégséges – hangzott el a keddi vitafórumon. A medve – mondhatni szerencsére – inkább a települések kültelkein garázdálkodik inkább. A hétvégi két tragédia is erről tanúskodik. Másrészt az RMDSZ nyomására elfogadott rendelkezés nem oldja meg a medvepopuláció szabályozását.
Medve támadt egy 46 éves férfire hétfő este egy Kászonújfalu közelében levő esztenán. A juhászt több mellkasi és hastájéki sérüléssel szállították kórházba.
Kolcsár Károly szerint a nagyvadak számát vissza kell szorítani az 1980-as, 90-es évek szintjére. Cristian Chirteş is arról beszélt, hogy a Tánczos-féle sürgősségi rendelet jó, de nem a bajok megelőzését célozza. Olyan törvényre lenne szükség, mint Európa többi részében, ahol barna medvék élnek – vélekedett a PNL szenátora. Az erdészmérnök végzettségű politikus felsorolta azokat az uniós államokat, amelyek nem tiltották be a medvevadászatot.
– hívta fel a figyelmet Chirteş. Ugyanezt próbálta nyomatékosítani Ioan Lazăr, a megyei halász-vadász egyesület elnöke is, aki szerint az állatvédő szervezeteknek tudniuk kellene, hogy vadászat híján a településeket ellepnék az erdőben élő állatok. Az is jól tükrözi a faj túlszaporodását, hogy évekkel ezelőtt Gernyeszegen még az erdőben sem lehetett medvét látni.
A tanácskozáson felszólaló Péter Ferenc megyeelnök feltette a kérdést, hogy miként válhat versenyképessé a hazai mezőgazdaság és állattenyészet, ha a rettegésben tartott gazdák egy része túladott a földjein és a jószágain, vagy villanypásztorra, tucatnyi kutyára és őrökre költi el bevétele jelentős részét.
Fotó: Haáz Vince
Kérdésünkre, hogy a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ miért úgy nyilvánul meg, mintha ellenzékből politizálna, és miért nem módosította eddig a törvényt, illetve a minisztériumot miért nem utasította, hogy ne csupán egy felemás sürgősségi kormányrendeletet bocsásson ki, mind Chirteş, mind Kolcsár belátták, hogy a koalíción belül sincs teljes egyetértés.
Elfogadta a bukaresti kormány a veszélyes medvék eltávolítását szabályozó sürgősségi rendeletet – jelentette be a Florin Cîțu vezette kabinet ülését követően Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter.
A két Maros megyei honatya a központi román nyelvű sajtó, a külföldi média, valamint az állatvédők nyomásgyakorlását is felemlegette. Felvetésünkre, hogy amikor a saját fizetésük emeléséről szavaznak, a parlamenti képviselőket nem hatja meg a közvélemény álláspontja, Cristian Chirteş és Kolcsár Károly kijelentették, hogy személy szerint ők soha nem támogatták a különleges nyugdíjak fenntartását. Az első mandátumánál tartó RMDSZ-es képviselő hozzátette: egyrészt amennyiben a környezetvédelmi minisztérium nem tökéletesíti a kormányrendeletet, ő maga fogja kérni annak kiegészítését, másrészt már az új ülésszak elején törvénytervezetet dolgoz ki a medvepopuláció csökkentésére.
Fotó: Haáz Vince
Mint ismeretes, ezzel szemben több állatvédő civil szervezet, élen az Agent Greennel, azzal vádolja Tánczos Barna tárcavezetőt, hogy a vadászok minisztere lett, az ő érdekeiket képviseli, nem veszi figyelembe, hogy a medve védett állat, pedig a szaktárca vezetőjeként neki ezt kellene képviselnie, nem a vadászok érdekeit. A zöldszervezet elnöke, a valamikor közgazdászként dolgozó és Bukarestben élő Gabriel Păun a napokban az RMDSZ-es miniszter lemondását kérte.
A Románia kormánya által szerdán elfogadott sürgősségi kormányrendelet több száz ártatlan medve azonnali lemészárlásához fog vezetni – így reagált szerda este Facebook-oldalán az Agent Green zöldszervezet a Cîțu-kabinet aznapi döntésére.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
szóljon hozzá!