Kolcsár Károly szerint vissza kell szorítani a nagyvadak számát
Fotó: Haáz Vince
Jó, de mielőbbi kiegészítésre szorul a környezetvédelmi tárca néhány nappal ezelőtt elfogadott sürgősségi kormányrendelete, amelynek értelmében azonnal eltávolítható lesz minden olyan nagyvad, amely a településeken belül veszélyezteti a lakosságot – hangzott el azon a keddi gernyeszegi fórumon, amelyet a tragédiába torkollt hétvégi medvetámadás kapcsán szerveztek. Szakemberek szerint Romániának mielőbb vissza kell térnie a 2016 előtti gyakorlathoz, és szabályoznia kell a túlszaporodott medvepopulációt.
2021. július 27., 16:402021. július 27., 16:40
Nagy a bánat és még nagyobb a felháborodás a Maros megyei Gernyeszegen, illetve a hozzá tartozó Teleken és Kisillyében, ahol széttépett a medve egy nyolcvanesztendős férfit. A kedden délután utolsó útjára kísért pásztor a második Maros megyei áldozat volt a hét végén: az elsőt, egy felsőrépai juhászt egy nappal korábban a Kelemen-havasokban ölt meg a nagyvad. A sajtó és a magas rangú politikusok érkezésének hírére kedden délelőtt közel száz községbeli lakó gyűlt össze a gernyeszegi polgármesteri hivatal előtt. Többnyire olyanok, akiknek gazdaságában és állatállományában pusztított a nagyvad.
Eltűnt egy esztenáról a Maros megyei Gernyeszeg határában egy idős pásztor, fia vasárnap hajnalban értesítette a rendőrséget. Azonnal a keresésére indultak, de már csak a holttestét találták meg, amelyen több sérülés, vadállat okozta harapásnyom is volt.
Ciprian Nădăşan juhai közé fényes nappal tört be a medve. A pásztorok meg sem próbálták elkergetni a ragadozót, hiszen az már semmiféle zajra nem reagál. Csak szaladtak, amerre csak láttak, így menekültek meg.
– adott hangot elkeseredésének a teleki középkorú férfi, aki szerint nincs min csodálkozni, ha a fiatalok tömegesen hagyják el a vidéki településeket. A kisillyei Vajda Noémi arról beszélt lapunknak, hogy az elfajult helyzet miatt a falubeliek nem engedik ki a házból a gyermekeket. A szintén Kisillyében lakó Böjthe Enikő arról számolt be a Krónikának, hogy életük horrorfilmé változott.
– panaszolta el az elkeseredett édesanya. Szerinte könnyen megeshet, hogy az állataik elvesztése miatt kárpótlásra jogosult gazdák közül lesz, aki már nem éri meg a segély folyósítását, mert addig széttépi a medve. A félreeső falucskában lakó nő arra is kitért, hogy az öregek közül sokaknak még telefonkészüléke sincs, hogy a 112-es számot tárcsázza.
A község lakói félelemben élnek
Fotó: Haáz Vince
A tanácskozást megelőzően újabb két támadást jelentettek a helybéliek: az éjszaka folyamán a villanypásztor kábeleit elszakítva Teleken lovakra támadott a vadállat, Kisillyében meg hajnalban kertekbe tört be egy másik példány, amelyet a csendőrök és a rendőrök segítségével sikerült elkergetni. A fórum alatt egy újabb üzenet érkezett egy teleki gazdától, akinek a juhai között garázdálkodott a medve.
– vázolta a helyzetet Kolcsár Gyula. A Marosvásárhely és Szászrégen között félúton fekvő község polgármestere szerint ideje volna, ha az ország túlsó feléből is úgy látnák: az emberélet mindennél többet ér.
Egy pásztor életét vesztette, egy másik súlyos sérüléseket szenvedett a Hargita megye északi, Suceavával határos részén történt medvetámadás következtében. Az áldozat holttestét szombaton találták meg az erdőben.
Azonos álláspontot képvisel Kolcsár Károly RMDSZ-es parlamenti képviselő is, aki állatorvosként hangsúlyozni kívánta, hogy ő nagyon szereti a négylábúakat, de még jobban az embereket.
– jelentette ki, majd azt javasolta a medvepopuláció mérséklése ellen hangoskodó alapítványok vezetőinek, hogy töltsenek egy-egy hetet a juhnyáj mellett. „Vagy nézzenek azok szemébe, akik az elmúlt években a medvetámadások következtében elveszítették valamelyik családtagjukat, és mondják meg nekik, hogy ez így van rendjén!” – javasolta a „méregzöldeknek” Kolcsár.
Kolcsár Károly szerint vissza kell szorítani a nagyvadak számát
Fotó: Haáz Vince
Liberális felsőházi kollégája, Cristian Chirteş számadatokkal rukkolt elő. A román parlament egyetlen erdőmérnöke elmondta, hogy míg a második világháború után a hazai medveállományt mintegy nyolcszáz példány alkotta, manapság legkevesebb hatezer vadat tartanak számon – egyesek szerint ennek a másfél, kétszeresét is. Chirteş cáfolta, hogy a medvék életterük zsugorítása miatt lennének kénytelenek a lakott területek közelében vagy akár a településeken keresni az élelmet. Mint ahogy azt is, hogy az erdei gyümölcsök leszüretelése miatt alakulna így a helyzet.
„A vágások ellenére Románia nagyobb erdőfelülettel rendelkezik ma, mint ötven évvel ezelőtt. Ráadásul tízszer kevesebb erdei gyümölcsöt gyűjtünk be, mint 1989 előtt.
– mondta el a liberális szenátor.
Cristian Chirteş szenátor
Fotó: Haáz Vince
Mindkét szakpolitikus üdvözölte a Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére elfogadott sürgősségi kormányrendeletet, amelynek értelmében azonnal eltávolítható lesz minden olyan nagyvad, amely a településeken belül veszélyezteti a lakosságot. Csakhogy ennyi nem elégséges – hangzott el a keddi vitafórumon. A medve – mondhatni szerencsére – inkább a települések kültelkein garázdálkodik inkább. A hétvégi két tragédia is erről tanúskodik. Másrészt az RMDSZ nyomására elfogadott rendelkezés nem oldja meg a medvepopuláció szabályozását.
Medve támadt egy 46 éves férfire hétfő este egy Kászonújfalu közelében levő esztenán. A juhászt több mellkasi és hastájéki sérüléssel szállították kórházba.
Kolcsár Károly szerint a nagyvadak számát vissza kell szorítani az 1980-as, 90-es évek szintjére. Cristian Chirteş is arról beszélt, hogy a Tánczos-féle sürgősségi rendelet jó, de nem a bajok megelőzését célozza. Olyan törvényre lenne szükség, mint Európa többi részében, ahol barna medvék élnek – vélekedett a PNL szenátora. Az erdészmérnök végzettségű politikus felsorolta azokat az uniós államokat, amelyek nem tiltották be a medvevadászatot.
– hívta fel a figyelmet Chirteş. Ugyanezt próbálta nyomatékosítani Ioan Lazăr, a megyei halász-vadász egyesület elnöke is, aki szerint az állatvédő szervezeteknek tudniuk kellene, hogy vadászat híján a településeket ellepnék az erdőben élő állatok. Az is jól tükrözi a faj túlszaporodását, hogy évekkel ezelőtt Gernyeszegen még az erdőben sem lehetett medvét látni.
A tanácskozáson felszólaló Péter Ferenc megyeelnök feltette a kérdést, hogy miként válhat versenyképessé a hazai mezőgazdaság és állattenyészet, ha a rettegésben tartott gazdák egy része túladott a földjein és a jószágain, vagy villanypásztorra, tucatnyi kutyára és őrökre költi el bevétele jelentős részét.
Fotó: Haáz Vince
Kérdésünkre, hogy a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ miért úgy nyilvánul meg, mintha ellenzékből politizálna, és miért nem módosította eddig a törvényt, illetve a minisztériumot miért nem utasította, hogy ne csupán egy felemás sürgősségi kormányrendeletet bocsásson ki, mind Chirteş, mind Kolcsár belátták, hogy a koalíción belül sincs teljes egyetértés.
Elfogadta a bukaresti kormány a veszélyes medvék eltávolítását szabályozó sürgősségi rendeletet – jelentette be a Florin Cîțu vezette kabinet ülését követően Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter.
A két Maros megyei honatya a központi román nyelvű sajtó, a külföldi média, valamint az állatvédők nyomásgyakorlását is felemlegette. Felvetésünkre, hogy amikor a saját fizetésük emeléséről szavaznak, a parlamenti képviselőket nem hatja meg a közvélemény álláspontja, Cristian Chirteş és Kolcsár Károly kijelentették, hogy személy szerint ők soha nem támogatták a különleges nyugdíjak fenntartását. Az első mandátumánál tartó RMDSZ-es képviselő hozzátette: egyrészt amennyiben a környezetvédelmi minisztérium nem tökéletesíti a kormányrendeletet, ő maga fogja kérni annak kiegészítését, másrészt már az új ülésszak elején törvénytervezetet dolgoz ki a medvepopuláció csökkentésére.
Fotó: Haáz Vince
Mint ismeretes, ezzel szemben több állatvédő civil szervezet, élen az Agent Greennel, azzal vádolja Tánczos Barna tárcavezetőt, hogy a vadászok minisztere lett, az ő érdekeiket képviseli, nem veszi figyelembe, hogy a medve védett állat, pedig a szaktárca vezetőjeként neki ezt kellene képviselnie, nem a vadászok érdekeit. A zöldszervezet elnöke, a valamikor közgazdászként dolgozó és Bukarestben élő Gabriel Păun a napokban az RMDSZ-es miniszter lemondását kérte.
A Románia kormánya által szerdán elfogadott sürgősségi kormányrendelet több száz ártatlan medve azonnali lemészárlásához fog vezetni – így reagált szerda este Facebook-oldalán az Agent Green zöldszervezet a Cîțu-kabinet aznapi döntésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!