Elfogadta a kormány a medvék eltávolítását szabályozó sürgősségi rendeletet

Tánczos Barna közölte, meggyőződése, hogy nem Bukarestből kell megmondani, melyik az a medve, amely rettegésben tart egy adott települést. „Ezért decentralizáltuk a döntéshozatali folyamatot: a polgármester vagy alpolgármester, a helyi viszonyokat ismerve, a szakmai vélemények és a kockázati besorolás alapján dönti el, hogy melyik beavatkozási módszert alkalmazzák” – jelentette ki a környezetvédelmi miniszter. Az RMDSZ-es tárcavezető hozzátette, a frissen született kormányrendelet garancia továbbá arra is, hogy a polgármesterek ne féljenek megvédeni a közösségüket a veszélytől és bátran, törvény szerint járhassanak el.

Florin Cîțu miniszterelnök a kormányülést követő sajtónyilatkozatában elmondta, a most elfogadott rendelet a kérdés rövid távú megoldását szolgálja, egy éven belül elkészül a medvepopulációra vonatkozó átfogó stratégia. „A környezetvédelmi minisztérium felelőssége és feladata kidolgozni és előterjeszteni a medveállomány ellenőrzését célzó hosszú távú stratégiát. A tárca államtitkárától úgy tudom, hogy már létezik is egy ilyen projekt, és legkésőbb egy éven belül gyakorlatba ültethetjük” – jelentette ki Florin Cîțu.

A minisztérium által ismertetett kormányhatározat három lépcsőben, fokozatosan teszi lehetővé az azonnali beavatkozást. Annak érdekében, hogy az azonnali beavatkozás elindulhasson, a lakosságnak a 112-es hívó számon kell jelentenie a medve jelenlétét vagy a medvetámadást, ezt követően a segélyszolgálat értesíti az adott településen működő, azonnali beavatkozásra jogosult csapatot. Ennek tagjai a polgármester vagy az alpolgármester, a helyi csendőrség tagjai, a helyi vadásztársaság vagy vadászegyesület technikai szakszemélyzete, valamint egy állatorvos. Amennyiben egy önkormányzatnak nincs szerződése a vadgazdálkodási alappal, vagy az adott vadgazdálkodási szakember nem tud jelen lenni a bevetésen, akkor ezekben az esetekben az erdészeti őrség szakszemélyzetének kell jelen lennie.

Mint minden sürgősségi kormányrendelet elfogadása után, a szaktárcának el kell fogadnia az alkalmazási módszertant is. Mindeközben a sürgősségi kormányrendelet már hatályban lesz, így az önkormányzatok számára megadatik a lehetőség arra, hogy mindaddig, amíg az adminisztratív procedúrák tisztázódnak, a vadásztársaságokkal és az állatorvosokkal kötött szerződés hiányában az erdészeti őrség szolgáltatásait vegyék igénybe.

Az elmúlt időszakban megsokasodtak a medvetámadások az országban, különösen a Székelyföldön, ahol az elmúlt hónapban hat esetben támadt emberre a nagyvad, a súlyos sérülések miatt az áldozatok minden esetben kórházi ápolásra, műtétre szorultak. A térségben mindennaposak a riasztások a ragadozó lakott településekre történő behatolása miatt. Hargita és Kovászna megye több településén, valamint Bukarestben június végén demonstrációt rendeztek a medvepopuláció szabályozásáért és a veszélyes vadak kilövéséért, a főleg állattartó gazdák szakmai egyesületei által szervezett megmozdulásokat a két megye helyi önkormányzati vezetői is támogatták. A tüntetők petíciót intéztek a kormányhoz, hogy gyorsítsa fel a veszélyes állatok kilövésének engedélyezését, amely jelenleg nagyon körülményes és bürokratikus. Szóvá tették, hogy féltik a saját és családjaik biztonságát, lassan már nem mernek kimenni az erdőbe, de még településeik utcáira sem az egyre inkább felbátorodó medvék miatt, amelyek még nappal is bemennek a településekre.

Romániában azóta okoz egyre több gondot a túlszaporodott medveállomány, miután 2016-ban a Dacian Cioloș vezette technokrata kormány betiltotta a medvevadászatot. A környezetvédelmi minisztérium becslése szerint az országban 6450 és 7200 között lehet a vadon élő medvék száma (más adatok szerint a populáció létszáma 9000-nél is nagyobb), miközben az optimális szám 4000 lenne. A medveállomány szabályozását hevesen ellenzik a környezetvédelmi szervezetek, amelyek szerint a vadásztársaságok üzleti érdekei állnak a szabályozási kérdések hátterében.