
Grezsa István (archív felvétel)
Fotó: Kormány.hu
Grezsa István kormánybiztos szerint „ami Trianonban átok volt”, hogy szétválasztották a magyarságot, „az a 21. században gazdasági, politikai, kulturális és társadalmi előnnyé szervezhető”.
2018. január 10., 19:152018. január 10., 19:15
A kormánybiztos a Kolozs megyei Szamosújváron beszélt erről az erdélyi Petőfi Sándor-ösztöndíjasok és mentoraik szerdán kezdődött kétnapos tanácskozásán. A találkozón 24 olyan fiatal vesz részt, aki a magyar állam ösztöndíjasaként egy-egy erdélyi szórványközösségben nyújt segítséget a magyar közösségi élet megszervezéséhez.
Grezsa István elmondta: ha területileg nem is lehet már újraépíteni az egykori Magyarországot,
A politikus úgy vélte, hogy a Kárpát-medence magyar szórványának szóló Petőfi Sándor-ösztöndíjprogram, és a világban szétszórt magyarságnak szóló Kőrösi Csoma Sándor-ösztöndíjprogram „a magyar nemzetpolitika zászlóshajói”.
A kormánybiztos reményének adott hangot, hogy ezek a programok az áprilisi parlamenti választások után is folytatódnak. Hozzátette: vagy azért, mert az Orbán-kormány folytathatja a munkáját, vagy pedig azért, mert a nemzetpolitika túllendült már azon a ponton, amikor egy új kormány lerombolhatja a nemzetpolitikai támogatások kiépített rendszerét.
Grezsa István megemlítette: Szamosújvár jó helyszín az ösztöndíjasok találkozására, hiszen itt akkor épült magyarországi támogatással modern magyar iskola a szórványban élő magyar gyermekek számára, amikor „már kimondták a halálos ítéletet a mezőségi magyarságra”. Úgy vélte, a szamosújvári magyar iskola a legalkalmasabb helyszín arra, hogy reményt adjon „a végeken élőknek”.
A kormánybiztos elmondta: a kezdeti 50 főről idénre már 65-re növekedett a Petőfi-ösztöndíjasok száma, és ez a szám tovább fog növekedni. Az ösztöndíjasok közül 31-en erdélyi szórványközösségekben fejtik ki tevékenységüket.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
szóljon hozzá!