
Szeptember elején dől el a Kolozs megyei magyar iskolák sorsa. Ekkor tartanak ugyanis körzeti megbeszéléseket Tordán, Szamosújváron és Kolozsváron az iskolák vezetőivel, azzal a céllal, hogy lehetőleg egyetlen tanintézet se kerüljön bajba – közölte lapunkkal Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes.
2016. augusztus 04., 13:172016. augusztus 04., 13:17
Hozzáfűzte: múlt héten részt vett azon a megbeszélésen, amelyen a várfalvi és a tordaszentmihályi iskola vezetői arra panaszkodtak, hogy a tordai Jósika Miklós Gimnázium a falusi iskolák rovására orvosolná a kis diáklétszámból fakadó problémáit, veszélyeztetve a községekben a magyar oktatást. Elmondása szerint a vidéki iskolák vezetői azt állítják, Várfalván és Tordaszentmihályon szülőket kerestek meg a tordai iskolától, hogy írassák a városi tanintézetbe a gyerekeket. A Jósika Miklós Gimnázium igazgatója nem lehetett jelen a megbeszélésen, ugyanis korábban lemondott, az új igazgatót pedig csak szeptember elsejétől lehet kinevezni.
„Tulajdonképpen szeptember elsején tudjuk meg, hogy igaz-e, hogy Tordára csábították a gyerekeket, vagy sem. Az biztos, hogy Tordán kevés gyerek van előkészítő osztályban, hat diák iratkozott be, és ez a szám sajnos nem lesz elegendő ahhoz, hogy önállóan tudjon működni az osztály” – magyarázta Török Zoltán. Mint mondta, szintén szeptember elején derül ki az is, hogy sikerült-e meggyőzniük a román tagozatra beiratkozott magyar gyerekeket, hogy iratkozzanak át, vagy lesz-e olyan szülő a környékbeli községből, akit rá tudnak venni arra, hogy Tordára járassa gyermekét. Az érintett iskolák vezetőinek közös megbeszélésén igyekeznek majd olyan megoldást találni, hogy egyik iskola se kerüljön ki vesztesként, ígérte az illetékes.
„Támogatom, hogy az elemi oktatás feltétel nélkül megmaradjon a községekben akkor is, ha összevont osztályokról van szó. Mert ha nincs elemi oktatás, annak a községnek nincs jövője. Ötödik osztálytól pedig mindent meg kell tenni azért, hogy valamennyi gyerek az anyanyelvén tanulhasson tovább” – fejtette ki álláspontját a főtanfelügyelő-helyettes. Török Zoltán szerint az alacsony gyereklétszám még Désen okoz problémát, ahol csak négy gyerek iratkozott be a magyar kilencedik osztályba, és azóta már át is iratkoztak más iskolába. „A gyereklétszám apad, ezt tudom, mindenki tudja, megpróbálunk mindent, a célunk az, hogy ahol csak lehet, anyanyelvükön tanuljanak a magyar gyerekek” – szögezte le a főtanfelügyelő-helyettes.
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
szóljon hozzá!