Teljesen ellehetetlenítené a marosvásárhelyi Belvedere lakópark terjeszkedését egy helyi, gáztárolással foglalkozó magáncég. A Depomureş Kft. egy többféleképpen értelmezhető gázkitermelési és tárolási európai uniós ajánlásra hivatkozva biztonsági övezetnek minősíttette át a Csere-erdő és Hidegvölgy közötti városrészt, melynek területén több gázkút is található.
2013. május 03., 10:252013. május 03., 10:25
Vásárhely egyetlen, 1989 után létesített és mindmáig alig egyharmad részt beépített kertvárosi övezete alatt hatalmas természetes gáztároló van. Mivel az erdélyi településeken ez szokványos dolognak számít, a Depomureş eljárása a város és a megye vezetőségének általános elégedetlenségét váltotta ki. „Nem természetes, hogy egy város fejlesztési stratégiáját egy, néhány személy tulajdonában lévő magáncég diktálja – mutatott rá Csegzi Sándor polgármesteri tanácsos. – Az önkormányzatot senki nem kérdezte meg, hogy mit akar a Csere-erdő széle és a Hidegvölgy közötti csodálatos övezetben: végre egy korszerű és szép lakóparkot vagy föld alatti gáztárolót? Én elhiszem, hogy jövedelmező felvásárolni egy nagyobb mennyiségű gázkészletet nyáron és a hideg beálltáig a föld alatt tárolni, de Marosvásárhely sorsáról, jövőjéről nem dönthet mindössze egy kisebb közösség.\"
Ki dönt az altalajkincsek sorsáról?
A polgármesteri tanácsos úgy véli: menet közben nem lenne ésszerű az ingatlanberuházóval szerződést módosítani, ugyanakkor az elfogadott városrendészeti terv átrajzolását sem tervezik. Szerinte az ügy hátterében a Vásárhelyen és környékén működő gázkitermelő és -tároló cégek, valamint az olyan nagyfogyasztó vállalatok állnak, mint az Azomureş vegyipari kombinát. Meglátása szerint ezek a magáncégek arra alapoznak, hogy a lakosság még mindig abban a tudatban él, hogy ha az altalajkincsekről van szó, az csakis állami monopólium lehet, és ebben az ügyben nem dönthetnek. „Ki kell mondani: magánérdekekről van szó\" – szögezte le a városvezetői feladatokat is ellátó volt alpolgármester.
„Repülhet a fél város!\"
A francia érdekeltségű Depomureş arra hivatkozik, hogy egy uniós ajánlás alapján 2009 óta a gázkutak körüli biztonsági övezet az addig 25 és 75 méter közötti távolságról 25 és 450 méter közöttire nőtt. A gáztárolással foglalkozó magánvállalat a maximális, 450 méteres távolság betartását követeli a lakópark beruházójától, a Belvedere negyedet építő Benţa Construcţii cégtől. „Kérdem én, ha véletlenül robbanás történik, mi a különbség a 25 és a 200 vagy a 400 méter között? Mert egy gázrobbanás esetében levegőbe repül a fél város!\" – jegyezte meg Csegzi. Amúgy a robbanásveszély lehetősége egy az egymillióhoz – állítják a szakemberek. Nemcsak a város és Maros megye, de nagyjából fél Erdély egy nagy gáztárolón terül el, fekvése mégsem jelent veszélyforrást.
Grosu: elég a zsarolásból
A Depomureş lépése Corneliu Grosu prefektust is felháborította, aki arra szólította fel a céget, hogy hagyjon fel a zsarolással. „Országszerte mindenütt 25 és 50 méter közötti biztonsági övezeteket követelnek meg a gázkutak körül. A legfőbb lelőhelyen, Nagysármáson a kutak a gazdák hátsó udvaraiban húzódnak meg. A Marosvásárhely alatti természetes gáztároló a főtér sarkáig nyúlik el. Ez azt jelenti, hogy az alsó templomig mindent le kellene bontani?\" – tette fel a költői kérdést Grosu. A kormánymegbízott hozzátette: ha csakugyan olyan veszélyesek a gázkutak és -tárolók, mint ahogy azt a Depomureş tulajdonosai állítják, akkor inkább le kell mondani a használatukról. Corneliu Grosu lapunknak továbbá elmondta, hogy a hatóságok sem ülnek tétlenül: amennyiben a Depomureş nem korszerűsíti technológiáját, hogy azáltal a kutaktól akár 25 méterre is lehessen építkezni, visszavonják a működési engedélyét. Ugyanakkor arra kötelezik a megyeszerte több település alatt is gáztárolókat létrehozó céget, hogy mielőbb készíttessen egy új tanulmányt. „Negyven napot kaptak arra, hogy bebizonyítsák, mi alapján derítették ki, hogy mostantól csak 450 méteres távolságba lehet építkezni. Ha ez nem sikerül, akkor készítsenek egy újabb tanulmányt. Ha nem teszik meg ők, megtesszük mi\" – fejtette ki a Krónikának Corneliu Grosu prefektus.
A Krónika többszöri próbálkozás után sem sikerült elérni a cég új vezetőségét. A lakóparkot építő Benţa Construcţii egyelőre nem kezdett újabb épületek megépítéséhez. Az átadott kertes házak és tömbházak tulajdonosait és bérlőit azonban senki nem tájékoztatta arról, hogy a Depomureş szerint veszélyeztetett övezetben laknak.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
szóljon hozzá!