Gazdasági miniszter: mintegy 300 millió lejt fordítunk a parajdi bánya megmentésére

Parajd

Súlyos helyzet. A parajdi sóbányát teljesen feltöltötte a bemlő víz, veszélybe sodorva a bányászatot és az idegenforgalmat

Fotó: Képernyőfotó

A gazdasági minisztérium és a környezetvédelmi minisztérium kormányhatározatot dolgoz ki egy 300 millió lejre becsült sürgősségi beruházásról a parajdi sóbányában kialakult helyzet megoldására – jelentette be pénteken Bogdan Ivan gazdasági és idegenforgalmi miniszter.

Krónika

2025. május 31., 08:382025. május 31., 08:38

„A pénzügyminiszterrel, a miniszterelnökkel, a helyi hatóságokkal és a katasztrófavédelemmel együtt tegnap este határozott döntést hoztunk, amellyel

Idézet
felhatalmaztuk a gazdasági minisztériumot és a környezetvédelmi minisztériumot, hogy dolgozzanak ki egy kormányhatározatot, amely sürgősségi beruházást irányoz elő a helyzet megoldására. Jelenlegi becslésünk szerint körülbelül 300 millió lejre van szükség a probléma megoldásához. A lehető leghamarabb elő fogunk állni ezzel a kormányhatározattal, hogy elhárítsa a veszélyt.

A Salromnál dolgozó kollégáim az elmúlt hónapokban, amikor ezek a problémák elkezdtek felmerülni, a cég költségvetéséből beavatkozó munkálatokat végeztek, még néhány nappal ezelőttig is, amikor még megtehették, hogy megakadályozzák ezeket a szivárgásokat, és néhány betonfallal megakadályozták a sóbányába történő vízszivárgást. Sajnos ezek a beavatkozások csak enyhítő jellegűek voltak” – mondta a gazdasági miniszter a Facebook-oldalán közzétett videóban.

korábban írtuk

A geológusok lakosságvédelmi zóna kijelölését sürgetik Parajdon
A geológusok lakosságvédelmi zóna kijelölését sürgetik Parajdon

A parajdi sóbányában bekövetkezett vízbetörés következtében közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet alakult ki – állapítják meg erdélyi geológusok egy május 30-án közzétett szakmai állásfoglalásban.

Kifejtette: a jelenleg mérlegelt lehetséges megoldások közé tartozik, hogy a kormányhatározat révén

pénzt biztosítanak a Korond-patak elterelésének munkálataihoz, valamint a parajdi bánya hét földalatti szintjének vízmentesítéséhez, hogy a bánya továbbra is hozzáférhető maradjon.

„A következő lehetőségek állnak rendelkezésünkre: a kormányhatározat révén a pénzt a Korond-patak elterelési munkálatainak elvégzésére fordítjuk, és nem veszélyeztetjük a további bányászatot. Kettő: nagyon nagy kapacitású szivattyúkkal megoldani, hogy a parajdi bánya hét földalatti termét olyan formában ürítsük ki, hogy továbbra is hozzáférhető maradjon. Víz alatti drónokat is bevetünk, hogy tanulmányokat végezzünk annak érdekében, hogy azok, akik be fognak menni a sóbányába, biztonságban legyenek.

Idézet
Sajnos nehezebb valamit kijavítani, miután már elromlott, mintha időben, sok évvel ezelőtt léptek volna, amikor a tanulmányok már az asztalon voltak, és a román államnak be kellett volna fektetnie a Korond-patak elterelésébe”

– tette hozzá a miniszter.

A gazdasági miniszter a közösségi médiában korábban azt írta, hogy a parajdi sóbánya nem csupán gazdasági vagy turisztikai látványosság, hanem a helyi közösség mindennapi életének része.

korábban írtuk

Meg fogják találni a parajdi sóbánya tragédiájának felelőseit, ígéri az RMDSZ
Meg fogják találni a parajdi sóbánya tragédiájának felelőseit, ígéri az RMDSZ

Antal Lóránt Hargita megyei RMDSZ-es szenátor csütörtök este a parajdiakkal találkozott egy nagygyűlés keretében. A politikus a Krónikának elmondta, hogy meg kell találni a tragédia felelőseit.

„A munkahelyektől kezdve az évente több ezer látogatót vonzó látnivalókig minden nap késedelem bizonytalanságot és veszteséget jelent. Kiállunk Parajd és a tágabb térség lakói mellett. Felelősséggel, átláthatósággal és sürgősséggel avatkozunk be, hogy ezt a rendkívüli helyzetet mindenki számára biztonságosan orvosoljuk” – hangsúlyozta.

Mint arról beszámoltunk, pénteken Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök tárcaközi munkacsoport létrehozását rendelte el az elárasztott parajdi sóbánya megmentése érdekében.

A munkacsoportban a belügyminisztérium, a fejlesztési minisztérium, a gazdasági digitalizációs, vállalkozásfejlesztési és turisztikai minisztérium, a pénzügyminisztérium, valamint a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztérium államtitkárai vesznek részt.

A testületnek a rendkívüli mennyiségű csapadék által okozott károk felmérésén túl döntenie kell azokról a sürgős intézkedésekről, amelyek a károk elhárítását, a sóbánya megmentését és helyreállítását szolgálják.

korábban írtuk

Parajdi sóbánya: a helyi autonómia hiánya okozta a tragédiát Zakariás Zoltán parlamenti képviselő szerint
Parajdi sóbánya: a helyi autonómia hiánya okozta a tragédiát Zakariás Zoltán parlamenti képviselő szerint

,,Bukarestben rontották el, ezért Bukarestnek kell megoldania a parajdi sóbánya tragikus történetét” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Zakariás Zoltán Hargita megyei parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke.

„Azonnali közbelépésre van szükség. Elsősorban az emberek biztonságáról és a további károk megelőzéséről kell gondoskodnunk, ugyanakkor fontos, hogy pontos ismereteink legyenek a terepen előállt helyzetről, hogy mielőbb biztosítani tudjuk a helyreállításhoz szükséges erőforrásokat. A térség sajátosságát figyelembe vevő átfogó perspektívát kell kialakítanunk, hogy visszaadjuk az embereknek a gazdasági, idegenfogalmi újjászületés reményét” – idézte az ügyvivő miniszterelnök szavait a kormány sajtóirodája.

Eközben

Kovács J. Szilamér geológus három kockázati övezetet jelölt ki a vízzel feltelt parajdi sóbányánál, miután egyeztetett székelyföldi kollégáival és más szakemberekkel.

Javaslatait eljuttatta a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalhoz is – közölte a Székelyhon.

korábban írtuk

Parajdi tragédia: történelmi párhuzamok Románia és a világ sóbányáiból
Parajdi tragédia: történelmi párhuzamok Románia és a világ sóbányáiból

Erdély egyik legismertebb turisztikai célpontja, a parajdi sóbánya a napokban drámai események színterévé vált.

„Székelyföldi geológus kollégákkal konzultálva (Márton István, Serfőző Antal, András Eduárd, Deák Ferenc, Silye Lóránd), valamint a parajdi bányászokkal történt délelőtti egyeztetések nyomán (a polgármester és a marosi vízügy is jelen volt) három kockázati övezetet jelöltem ki” – írja Facebook bejegyzésében a vízzel feltelt parajdi sóbányával kapcsolatosan Kovács J. Szilamér.

Az általa meghatározott zónák a következők:

  • vörös zóna (magas kockázat) – a Párhuzamos, valamint a József-bánya 20 méter vastag födémjének beszakadása jelenti a legnagyobb veszélyt, ami ha egy darabban történik meg, akkor sósvíz-árhullámot is generálhat, végigsöpörve a közeli faluszakaszt. Ez 2-3 hét múlva történhet meg, a konkrét bekövetkezésre 50 százalék esély van. Ebbe a zónába tilos nehéz gépekkel bemenni vagy a munkások számára gyalogosan hosszasan időzni.
  • narancs zóna (közepes kockázati zóna) – amennyiben a beszakadás megtörténik, ez részben további helykitöltő lejtőmozgásokhoz vezet. Ebben a zónában történhet az árhullám levonulása.
  • sárga zóna (alacsony kockázat) – ugyanazon eseményekre vonatkozik, mint a fenti, csak térben jobban kiterjedve.

„Az út túloldalán a só már 1 kilométer mélyen van, amint a Wellness ACEX fúrásai mutatják, itt oldódási veszéllyel nem kell számolni, csupán utólagos helykitöltő csuszamlásokra lehet számítani" – fogalmaz a szakember.

 

korábban írtuk

Teljesen feltelhetett vízzel a parajdi sóbánya
Teljesen feltelhetett vízzel a parajdi sóbánya

Teljesen feltelhetett vízzel a parajdi sóbánya csütörtök estére: erről tanúskodik néhány, Facebook közösségi portálon megosztott videó.

Mint arról beszámoltunk, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által működtetett parajdi sóbányába a hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize, miután a heves esőzések nyomán lezúdult áradattal érkező hordalék elszakította a patak medrét védő geofóliát.

A másodpercenként 50 köbméteres áradat három nap alatt teljesen elöntötte a több mint száz méter mély bánya valamennyi részlegét,

a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.

Mint ismeretes, a parajdi sóbánya a Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az itt dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek megélhetése is függ.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 18., szombat

Lélegeztetőgépen van az oltásellenes nagyváradi orvosnő

Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.

Lélegeztetőgépen van az oltásellenes nagyváradi orvosnő
2025. október 18., szombat

Gázszivárgás miatt tűzoltókat riasztottak egy marosvásárhelyi tömbházhoz

Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.

Gázszivárgás miatt tűzoltókat riasztottak egy marosvásárhelyi tömbházhoz
2025. október 18., szombat

Súlyos mulasztásokat tártak fel a Salromnál a parajdi bányakatasztrófa kivizsgálása során

A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).

Súlyos mulasztásokat tártak fel a Salromnál a parajdi bányakatasztrófa kivizsgálása során
2025. október 18., szombat

Iskolába ment a medve – szerencsére tanítás után

Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.

Iskolába ment a medve – szerencsére tanítás után
2025. október 17., péntek

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában

Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában
2025. október 17., péntek

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában

Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában
2025. október 17., péntek

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján

Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján
2025. október 17., péntek

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld
2025. október 16., csütörtök

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak

A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak
2025. október 16., csütörtök

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen

Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen