Antal Lóránt a sóbánya tragédiájáról: az emberek dühösek, amiért a hatóságok nem léptek hamarabb közbe (archív felvétel)
Fotó: László Ildikó
Antal Lóránt Hargita megyei RMDSZ-es szenátor csütörtök este a parajdiakkal találkozott egy nagygyűlés keretében megvitatni a kialakult helyzetet azt követően, hogy a bezúduló víz elöntötte a parajdi sóbánya tárnáit. A székelyföldi politikus a Krónikának elmondta, hogy meg kell találni a tragédiát okozó felelősöket, ugyanakkor a kormány RMDSZ-es miniszterei készek minden lehetséges módon segíteni a sóbánya munkásain, a helyi vállalkozókon és a patak elvezetését célul kitűző vízügyi és sóvállalaton egyaránt. Hétfőn a magyar kormány képviseletében Parajdra érkezik Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár is.
2025. május 30., 15:372025. május 30., 15:37
– Csütörtök délután parajdi emberekkel találkozott a sóbánya katasztrófája ügyében. Hogyan fogadták Önt a gyűlésen a helyiek?
– A találkozó szükséges és fontos volt. Az este úgy fogalmaztam, hogy kutya kötelességünk az emberekkel beszélni, őket meghallgatni és a problémáikra világos, mérhető intézkedéseket kínálni. A teremben lévők részéről elhangzott többször is, hogy minket választottak meg, ezért elvárják és fontosnak tartják, hogy beszéljünk velük. Elmondtam, hogy minden kérdésre nem tudok válaszolni – nem szeretnék senkit félretájékoztatni –, mert nincs minden információ a birtokomban. Szóvá tettem, hogy az én értelmezésemben a tragédián túl kialakult hangulat annak tudható be, hogy a két érintett intézmény – a vízügy és a sóvállalat – szinte teljességgel elfutott a világos kommunikáció elől.
Pár videón keresztül én próbáltam kommunikálni a történésekről, minekutána a vízügy és a sóvállalat vezetésével egyeztettem. Mindig arra kértem őket, hogy kommunikáljanak, mert az embereknek tartoznak annyival, hogy elmondják, mi történik, és egyáltalán mire lehet számítani.
– Hogyan vélekednek a helyiek a sóbánya tragédiájáról?
– Dühösek arra, ami megtörtént. Dühösek, amiért a hatóságok nem léptek hamarabb közbe, mert már volt precedens, hogy a bányába befolyt a víz. Azért is dühösek, mert az elmúlt időszakban számtalan jelzés érkezett a katasztrófát illetően, ennek ellenére az intézmények nem mentek ennek elébe. A tragédián túl azonban egyértelművé vált – az emberek egységesen azt az erőt és gondolatmenetet mutatták –, hogy a holnapra akarnak gondolni, hogyan tudunk együtt felállni ebből a helyzetből.
– Szenátorként mit tudott ígérni? Milyen üzenettel ment Parajdra?
– A csütörtöki találkozónak az is célja volt, hogy eljuttassam a helyiekhez a konkrét intézkedésekről szóló üzenetet, amelyet Kelemen Hunor szövetségi elnökkel egyeztetve közvetítettem arról, hogy a kormányban lévő két RMDSZ-es miniszterrel – Tánczos Barnával és Cseke Attilával – karöltve milyen lépéseket tudunk életbe léptetni. Ez konkrét segítséget jelenthet a bányászoknak, a helyi vállalkozóknak, anyagi támogatás a vízügynek és a sóvállalatnak, hogy mihamarabb elkezdhessék a vízszabályzó megépítését. Beszéltem arról is, hogy
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Nacsa Lőrinc hétfőn Parajdon lesz, az ő jelenlétében találkozunk majd a helyiekkel.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) felajánlotta a román Belügyminisztérium Veszélyhelyzeti Hivatalának a segítségét – közölte az OKF szóvivője az MTI-vel pénteken.
– Mit lehet tudni a Korond-patak szabályozásának elmaradása miatt bekövetkezett tragédia hátteréről?
– Sajnos mi is most tudtuk meg, hogy évek óta létezik egy ilyen terv, amiről a vízügy egyáltalán nem beszélt. Nem láttunk részükről semmi szándékot arra, hogy a politikum segítségét kérték volna a pénzügyi források előteremtéséhez. Arról is beszéltem az embereknek, hogy meg kell találni a felelősöket a történtekért, mert vannak felelősök.
A parajdi sóbánya bejárata. Egyelőre senki nem tudja, mikor emelkedik fel a sorompó
Fotó: Csató Andrea
– Mihez kezdenek a hatóságok a bányával az előttünk álló időszakban?
– Egyelőre arról nincs szakvélemény, hogy mit lehet tenni holnap. A legfontosabb cél, hogy megakadályozzuk a víz további befolyását a bányába. Tegnap gyűlés közben jött az értesítés a katasztrófavédelemtől, hogy feltelt a bánya és a Korond-patak medrébe újra elkezdett folyni a víz. Szakvélemények alapján döntik el, hogy ki lehet-e szivattyúzni a vizet, illetve újra lehet-e indítani a bányát.
Közös cél, hogy Parajd újra felálljon és erőteljesen meg tudjon maradni a turizmusban. Ehhez meg kell várni a szakvéleményeket, aminek most kezdődött el a folyamata. Ennek alapján a gazdasági minisztérium bekéri a számításokat, hogy mi mennyibe kerül.
– Az interneten összeesküvés-elméletek terjednek arról, hogy szándékosan be akarták zárni a parajdi sóbányát. Egy ilyen kijelentésnek van-e valóságalapja?
– A vállalat vezetősége részéről elmaradt kommunikáció miatt az emberekben mindenféle felmerül, emiatt számos összeesküvés-elmélet is szárnyra kapott, hogy fel akarják számolni az itteni turizmust, aminek a helyét más venné át. Én elhessegetném ennek a gondolatát, pragmatikus oldalról közelítve a témához. A parajdi bánya komoly bevételt generált a sóvállalatnak, ezért nem gondolom azt, hogy egy profitot termelő, tőzsdén jegyzett cég önként lemond egy ilyen fontos bevételi forrásról. Biztos nem állt érdekükben, hogy bezárják a bányát.
Ez nem lesz olyan nehéz feladat, mert az állami vállalatokban minden nagyon jól dokumentáltan működik. Minden levelezésalapú, minden kezdeményezésről, kérésről, minden ügyről, minden intézkedésről van papír, van bejegyzés, tehát utána lehet nézni, hogy hol akadtak el a dolgok.
– Kideríthető, hogy miért nem épült meg mondjuk már tavaly a tragédiát okozó patak szabályozása?
– Igen, ezekből a feljegyzésekből erre is találunk magyarázatot. A helyzet paradoxona, hogy az esőzések elkezdése előtt a sóvállalat végigvitte a közbeszerzést a munkálatra. Folyamatban volt a munkálatok leszerződése a kivitelező céggel, csak éppen az időjárás közbeszólt.
Ezeket a kérdéseket fel kell tenni a vízügynek is: évek óta miért nem keresnek forrást egy ilyen nagyívű tervhez, amivel elkerülhető lett volna a mostani tragédia. Számtalan kérdés van, amelyekre válaszokat várunk, és ezek alapján mindenféleképpen meg kell nevezni a felelősöket.
,,Bukarestben rontották el, ezért Bukarestnek kell megoldania a parajdi sóbánya tragikus történetét” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Zakariás Zoltán Hargita megyei parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke.
Erdély egyik legismertebb turisztikai célpontja, a parajdi sóbánya a napokban drámai események színterévé vált.
Teljesen feltelhetett vízzel a parajdi sóbánya csütörtök estére: erről tanúskodik néhány, Facebook közösségi portálon megosztott videó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Nagyanyáink mézzel társítva, orvosságként adták a betegnek az egész télen hozzáférhető fekete retket. Jó tudni, hogy más népek gasztronómiájában levest, salátaféléket is készítenek belőle. Hetente gasztronómiai cikkel jelentkezik a Krónika.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!