A parajdi bánya megannyi kulturális esemény helyszíne volt az elmúlt években
Fotó: Visit Maros
Erdély egyik legismertebb turisztikai célpontja, a parajdi sóbánya a napokban drámai események színterévé vált. A Korond-patak hirtelen áradása olyan mennyiségű vizet zúdított a föld alá, amelyre a parajdi bánya rendszerei nem voltak felkészülve: a megszokott vízhozam százszorosára nőtt. A víz először a látogatók által használt szinteket, köztük a föld alatti éttermet és gyógyteret árasztotta el, majd áttörte a védvonalakat, és végül a Telegdy-részleget is elöntötte. Bár a helyzet példátlanul súlyos, nem egyedülálló. A sóbányák világszerte évezredek óta az emberi tevékenység fontos helyszínei – de a természet ereje gyakran emlékeztet arra, mennyire törékenyek ezek az építmények.
2025. május 30., 08:002025. május 30., 08:00
A helyi közösség és a Salrom szakemberei heteken át próbálták menteni a menthetőt – geotextíliával bélelt gátakat építettek, szivattyúztak, lezártak, de a természet erősebbnek bizonyult. A teljes turisztikai infrastruktúra megsemmisülhet, ugyanakkor a felszíni területet életveszélyessé nyilvánították. Ez nemcsak történelmi és kulturális csapás, hanem gazdasági katasztrófa is: Parajdon családok tucatjai éltek a bányaturizmusból.
Tönkrementek a mélyben levő sókészletek a parajdi sóbányában, de az Országos Sóipari Vállalat (Salrom) szerint mindent elkövetnek, hogy újraindítsák a sókitermelést és a turisztikai tevékenységet egyaránt.
Bár a helyzet példátlanul súlyos, nem egyedülálló. A sóbányák szerte a világban évezredek óta az emberi tevékenység fontos helyszínei – de a természet ereje gyakran emlékeztet arra, mennyire törékenyek ezek az építmények.
A Slănic Prahován található Unirea sóbánya Románia egyik legnagyobb és legismertebb sóbányája, amely a 17. század vége óta működik. A bánya különleges mikroklímája miatt népszerű turisztikai célpont, és gyógyászati célokra is használják, különösen légzőszervi betegségek kezelésére.
Eugen Scrob, az I.S.P.H. kutatója egy új, kísérleti módszert alkalmazott a bánya teljes összeomlásának megakadályozására, amelyet a slănic-i létesítmény bányászainak segítségével hajtott végre. Négy évnyi munkával sikerült szabályozni a vízfolyást, folyamatos fúrásokkal figyelték a földcsuszamlás dinamikáját és a piezometrikus szintet.
Miután a vizet eltávolították és a bánya fenekét teljesen kiszárították, a létesítményt 1998. július 31-én újra megnyitották a látogatók előtt. A bánya ma is nyitva áll a nagyközönség, a turisták előtt: különféle szabadidős tevékenységeknek ad otthont, vannak a beltérben játszóterek, pingpongasztalok és gyógyászati célú pihenőhelyek. Azonban a vízbetörések továbbra is kihívást jelentenek, és folyamatos monitorozásra van szükség a bánya stabilitásának biztosítása érdekében.
Aknasugatag (Ocna Șugatag) története szorosan összefonódik a sóbányászat hagyományos kultúrájával és annak környezeti hatásaival. A település a történelmi Máramaros vármegyében, a román–ukrán határ közelében helyezkedik el, és évszázadokon át jelentős sóbányászati központ volt. Aknasugatagon a sóbányászat már a római korban megkezdődött, és a középkorban is folytatódott. A bányászat során kialakult üregek és járatok hosszú időn keresztül stabilak voltak.
A vízbetörések következtében több helyen is sós tavak alakultak ki, amelyek a bányák egykori helyén jöttek létre. Ezek közül az egyik legismertebb a Gavril-tó, amely több mint 2 hektáros területet ölel fel, és körülbelül 30 méter mély. A tó különlegessége, hogy felszíne friss vízzel borított, míg alján sós víz található, ami az üregekben felhalmozódott víz oldó hatásának eredménye. A tó antropomorf alakja és különleges vízösszetétele miatt a látogatók körében népszerű fürdőhely lett.
Fotó: Barabás Ákos
A sótavak turisztikai vonzereje ugyanakkor új gazdasági lehetőségeket is teremtett, különösen a fürdőturizmus terén.
Több mint 15 évvel ezelőtt, 2010. december 22-én reggel hatalmas morajlás és dübörgés közepette megnyílt a föld a Fehér megyei Marosújvár közepén, amikor beomlott a helyi sóbánya egyik régi tárnája.
A kráter környékét a hatóságok lezárták, a városban szünetelt az áram-, gáz- és vízellátás. Személyi sérülés nem történt, de tizenöt embert kellett kitelepíteni. A kráter közelében több épület is állt, köztük tömbházak is. A közeli adóhivatal épületét is kiürítették, mivel a falak több helyen megrepedtek. A tízezer lakosú Marosújvár a korábbi sóbánya köré épült. A környékbeli bányákban már a rómaiak érkezése előtt is zajlott sófejtés, ami a 19. század elején indult újra. A Maros vize folyamatosan elöntéssel fenyegette a tárnákat, s ez 1978-ban, emberi hanyagság következtében meg is történt. Ezt követően leállították a kitermelést.
A wieliczkai sóbányák Lengyelország legrégebbi sóbányái
Fotó: Pixabay
A bányarészek fokozatos omlásai, vízbetörések következtében sótavak alakultak ki a térségben. A víz oldó hatása miatt a földfelszín süllyed, és ez korlátozza az ipari tevékenységeket, valamint veszélyezteti a helyi infrastruktúrát, de a település fürdőturizmusa fellendült.
Ugyanez a helyzet egyébként Kolozs megyei Désaknán, ahol szintén jelentős bányászati tevékenység folyt. A 20. és 21. században azonban itt is több omlás és vízbetörés történt, ám az ezek nyomán kialakult sótavak ma látványos természeti jelenségek.
Az olténiai Ocnele Mari-ban 2001 szeptemberében következett be tragédia, amikor beomlott egy sóbánya boltozata, és a felszínen keletkezett kráterben több lakóház is eltűnt, továbbá egy fúrótorony és egy szivattyútelep – az ezekhez tartozó üzemanyagraktárral együtt – elsüllyedt a lakóépületek közelében.
Mintegy ötven családi ház került közvetlen veszélybe, a hatóságok pedig száz ház kiürítéséről döntöttek. Az omlás helyén egy hatalmas krátertó keletkezett, amelyből kőolajszármazékokkal szennyezett, tömény sós víz ömlött a közeli patakba. Ocnele Mari tragédiáját az okozta, hogy a hagyományos száraz sókitermelés mellett vízbefecskendezéses technológiát is alkalmaztak, mely során a kioldott só helyét ipari szennyvízzel töltötték fel. Ez a megoldás idővel a föld alatti üregek beomlását, majd hatalmas felszíni tölcsérek és egy szennyvíztó kialakulását eredményezte, amely 2005-ben kis híján elárasztotta a várost.
Az omlások után a hatóságok megkezdték az üregek kiürítését, majd a parajdi példa nyomán 2010 augusztusában megnyitották az egyik tárnát a látogatók előtt, ami új lendületet adott a helyi turizmusnak.
Aknaszlatina (Szolotvino) a történelmi Máramaros sóbányászati központja, ma a „süllyedő város” néven ismert, Ukrajnához tartozó település. A község alatt húzódó sóbányák évszázadokon átívelő működése során kialakult üregek és a vízbetörések következtében a város súlyos geomorfológiai problémákkal küzd.
A Szovjetunió összeomlása után a bányák karbantartása elmaradt, a vízelvezető rendszerek elhanyagolása miatt egyre több víz szivárgott be a sótömbbe. 2010 végére az utolsó két működő bánya, az Új-Lajos-bánya és a Kilences-bánya is beomlott. A beomlások következtében hatalmas kráterek és sós tavak alakultak ki, amelyek veszélyeztetik a település infrastruktúráját, beleértve iskolákat, kórházakat és közműveket. A Kárpátalja megyei tanács kihelyezett ülést tartott a helyszínen a veszélyhelyzet miatt.
A projekt során innovatív technológiákat, például robotokat alkalmaznak a bányajáratok vizsgálatára.
A Wieliczkai sóbánya (vagy bányák) Lengyelország egyik legjelentősebb kulturális öröksége, amely több mint 700 éven át működött, és ma is az UNESCO Világörökség része. Azonban a bánya története során többször is szembesült vízbetörésekkel, amelyek komoly veszélyt jelentettek a szerkezetére és a benne található műalkotásokra.
A bánya különösen érzékeny a víz jelenlétére, mivel a só rendkívül jól oldódik vízben, ami a szerkezet instabilitásához vezethet. A 20. században több jelentős vízbetörés is történt:
Marosújvár ma már fürdőturizmusára büszke
Fotó: Rostás Szabolcs
A turisták által látogatott útvonal a szivárgás felett helyezkedik el, de a 212 méter mélyen található szanatórium veszélybe került, és mindkettőt 1993 szeptemberében bezárták.
Jelenleg a bánya állapotát folyamatosan figyelik, hogy időben észleljék a potenciális veszélyeket.
2014 novemberében a Szolikamszk-2 nevű oroszországi sóbánya alatt hatalmas víznyelő keletkezett, miután a föld alá szivárgó víz instabillá tette a bányaszerkezetet. Egy 40 méteres kráter nyílt meg a felszínen – szerencsére lakott területtől távol –, de a bányászati tevékenység felfüggesztése és a további omlásveszély megrengette a helyi közösséget. A környéken azóta is aggódnak, mikor nyílik meg újabb lyuk a föld alatt.
A Retsof az Egyesült Államok legnagyobb sóbányája volt, és 1994-ben hatalmas vízbetörés történt, amely következtében a bánya egy jelentős része összeomlott.
A vízbetörés és a beszakadás miatt a bánya működését teljesen leállították, és a terület később részben elárasztott sós tavakká alakult. A bánya bezárása jelentős gazdasági és társadalmi következményekkel járt a helyi közösség számára, és a terület környezeti rehabilitációja hosszú távú feladat maradt.
Bár emberi áldozat nem történt, a látvány és a hatás megrázó volt: a víz percek alatt töltötte fel a több száz méteres bányateret.
2012-ben Louisiana másik pontján, Bayou Corne falujánál egy sókupola instabilitása miatt alakult ki víznyelő, amely végül 37 hektárt nyelt el. A település lakóit evakuálták, és sokan soha nem tértek vissza. A víznyelő ma is ott tátong, figyelmeztetve arra, milyen kiszámíthatatlan következményei lehetnek a föld alatti bányászatnak.
A víz szinte mindig a legnagyobb ellenség a sóbányászatban. Az azonnali reagálás, a megelőző monitorozás, a szerkezeti megerősítések és a kockázatos területek pontos feltérképezése kulcsfontosságú lehet. A Wieliczkában alkalmazott vízfigyelő rendszerek, Slănic Prahova példája a helyreállításra, vagy épp a Szolikamszkban elkövetett hibák mind olyan tapasztalatot és tudást jelentenek, amelyek Parajd számára is létfontosságúak lehetnek a frissen bekövetkezett katasztrófa esetében.
Elöntötte a bezúduló víz a parajdi sóbánya Telegdy-részét is, az utolsó területet, amelynek megmentésében még bíztak Parajdon – nyilatkozta csütörtökön a székelyföldi település polgármestere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!