Fotó: Biró István
A holokauszt kolozsvári áldozatainak állítottak emlékművet kedd délután a Postakertben (Parcul Ion Luca Caragiale). A műalkotás arra emlékeztet, hogy a 70 évvel ezelőtt, 1944 májusában elkezdődött deportálások során a kincses városból több mint 16 ezer zsidót küldtek haláltáborokba az akkori hatóságok.
Az emlékünnepségen Balázs Edit a holokauszt túlélőjeként elmondta, teljes egészében csupán három kolozsvári család élte túl a haláltábort, az övé az egyik. Ezt csak a szerencsének köszönhetik, mutatott rá a 48 éve az Egyesült Államokban élő asszony.
Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter beszédében kifejtette, hogy a holokauszt kapcsán az olyan alapvető emberi értékekről kell elgondolkodni, mint az emberi méltóság, szolidaritás, az egyéni és kollektív felelősség. Mint részletezte, ha 70 évvel ezelőtt elég erős lett volna a szolidaritás, nem kerülhetett volna sor a deportálásokra. Mondandója illusztrálásához a zsidóüldözés ellen felszólaló Márton Áron római katolikus püspököt és Járosi Andor evangélikus lelkészt említette példaként.
Kelemen Hunor arra is felhívta a figyelmet, hogy megálljt kell parancsolni az Európában újra megerősödő szélsőségeknek. Az RMDSZ-elnök az EP-választások eredményeire utalva kijelentette, hogy nem szabad helyet engedni azoknak, akik embereket különböztetnek meg faji, nyelvi vagy vallási alapon. Úgy vélte, a többség mindig felelős a kisebbségért, a 18 ezer Kolozsvár környéki zsidó halálba küldéséért is kollektív a felelősség.
Emil Boc polgármester, aki Schwartz Róberttel, a kolozsvári zsidó hitközség elnökével közösen leplezte le az emlékművet, rámutatott: ez intő jel, hogy a 70 évvel ezelőtt történtekhez hasonló szörnyűségek soha ne fordulhassanak elő. A gondolatot folytatva Schwartz Róbert arra hívta fel a figyelmet, hogy a tegnap leleplezett emlékmű legfontosabb üzenete: nincs helye az egymás elleni gyűlöletnek.
A postakerti emlékmű Löwith Egon zsidó származású, erdélyi magyar szobrászművész tervei alapján, a zsidó hitközséggel együttműködve készült, a munkálatokat a kolozsvári polgármesteri hivatal finanszírozta. A műalkotás vázlatának kiegészítését Kolozsi Tibor szobrászművészre bízták, akinek az emlékmű hátnézetét kellett megterveznie. Lapunknak kifejtette: stílusát tekintve absztrakt, konstruktivista kompozícióról beszélhetünk, mely erőltetett menetre emlékeztet.
A kolozsvári önkormányzat az emlékmű felavatása kapcsán kiadott közleményében rámutatott, hogy a kolozsvári zsidó közösség olyan neves személyiségeket adott a kincses városnak, mint Mátyás Mátyás, a gyerekkórház alapítója, Janovics Jenő filmrendező, Paneth Farkas érdemes asztalitenisz-edző vagy Löwith Egon, az emlékmű megálmodója.
A zsidó deportálásokra emlékezve kedden a kolozsvári pályaudvaron is emléktáblát helyeztek el. Az ünnepségen Dan Şova közlekedésügyi miniszter elmondta, hogy 1944. május 25. és június 9. között innen hat szerelvény indult Auschwitzba, a szamosújvári gettó lakóival együtt összesen 18 ezer személyt küldtek haláltáborba a kolozsvári állomásról.
Ezeknek csupán egynegyede tért haza, mutatott rá a tárcavezető, hozzátéve, hogy az Elie Wiesel-intézettel együttműködve az évforduló alkalmából 11 észak-erdélyi város pályaudvarán helyeznek el hasonló emléktáblákat. Ezek arra emlékeztetnek, hogy 1944 május–júniusában összesen 131 639 észak-erdélyi zsidót küldtek haláltáborokba az akkori hatóságok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!