Fotó: Biró István
A holokauszt kolozsvári áldozatainak állítottak emlékművet kedd délután a Postakertben (Parcul Ion Luca Caragiale). A műalkotás arra emlékeztet, hogy a 70 évvel ezelőtt, 1944 májusában elkezdődött deportálások során a kincses városból több mint 16 ezer zsidót küldtek haláltáborokba az akkori hatóságok.
Az emlékünnepségen Balázs Edit a holokauszt túlélőjeként elmondta, teljes egészében csupán három kolozsvári család élte túl a haláltábort, az övé az egyik. Ezt csak a szerencsének köszönhetik, mutatott rá a 48 éve az Egyesült Államokban élő asszony.
Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter beszédében kifejtette, hogy a holokauszt kapcsán az olyan alapvető emberi értékekről kell elgondolkodni, mint az emberi méltóság, szolidaritás, az egyéni és kollektív felelősség. Mint részletezte, ha 70 évvel ezelőtt elég erős lett volna a szolidaritás, nem kerülhetett volna sor a deportálásokra. Mondandója illusztrálásához a zsidóüldözés ellen felszólaló Márton Áron római katolikus püspököt és Járosi Andor evangélikus lelkészt említette példaként.
Kelemen Hunor arra is felhívta a figyelmet, hogy megálljt kell parancsolni az Európában újra megerősödő szélsőségeknek. Az RMDSZ-elnök az EP-választások eredményeire utalva kijelentette, hogy nem szabad helyet engedni azoknak, akik embereket különböztetnek meg faji, nyelvi vagy vallási alapon. Úgy vélte, a többség mindig felelős a kisebbségért, a 18 ezer Kolozsvár környéki zsidó halálba küldéséért is kollektív a felelősség.
Emil Boc polgármester, aki Schwartz Róberttel, a kolozsvári zsidó hitközség elnökével közösen leplezte le az emlékművet, rámutatott: ez intő jel, hogy a 70 évvel ezelőtt történtekhez hasonló szörnyűségek soha ne fordulhassanak elő. A gondolatot folytatva Schwartz Róbert arra hívta fel a figyelmet, hogy a tegnap leleplezett emlékmű legfontosabb üzenete: nincs helye az egymás elleni gyűlöletnek.
A postakerti emlékmű Löwith Egon zsidó származású, erdélyi magyar szobrászművész tervei alapján, a zsidó hitközséggel együttműködve készült, a munkálatokat a kolozsvári polgármesteri hivatal finanszírozta. A műalkotás vázlatának kiegészítését Kolozsi Tibor szobrászművészre bízták, akinek az emlékmű hátnézetét kellett megterveznie. Lapunknak kifejtette: stílusát tekintve absztrakt, konstruktivista kompozícióról beszélhetünk, mely erőltetett menetre emlékeztet.
A kolozsvári önkormányzat az emlékmű felavatása kapcsán kiadott közleményében rámutatott, hogy a kolozsvári zsidó közösség olyan neves személyiségeket adott a kincses városnak, mint Mátyás Mátyás, a gyerekkórház alapítója, Janovics Jenő filmrendező, Paneth Farkas érdemes asztalitenisz-edző vagy Löwith Egon, az emlékmű megálmodója.
A zsidó deportálásokra emlékezve kedden a kolozsvári pályaudvaron is emléktáblát helyeztek el. Az ünnepségen Dan Şova közlekedésügyi miniszter elmondta, hogy 1944. május 25. és június 9. között innen hat szerelvény indult Auschwitzba, a szamosújvári gettó lakóival együtt összesen 18 ezer személyt küldtek haláltáborba a kolozsvári állomásról.
Ezeknek csupán egynegyede tért haza, mutatott rá a tárcavezető, hozzátéve, hogy az Elie Wiesel-intézettel együttműködve az évforduló alkalmából 11 észak-erdélyi város pályaudvarán helyeznek el hasonló emléktáblákat. Ezek arra emlékeztetnek, hogy 1944 május–júniusában összesen 131 639 észak-erdélyi zsidót küldtek haláltáborokba az akkori hatóságok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!