Figyelmeztetés a jövőnek – Kolozsvári emlékműállítás a holokauszt áldozatainak

Az emlékünnepségen Balázs Edit a holokauszt túlélőjeként elmondta, teljes egészében csupán három kolozsvári család élte túl a haláltábort, az övé az egyik. Ezt csak a szerencsének köszönhetik, mutatott rá a 48 éve az Egyesült Államokban élő asszony.

Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter beszédében kifejtette, hogy a holokauszt kapcsán az olyan alapvető emberi értékekről kell elgondolkodni, mint az emberi méltóság, szolidaritás, az egyéni és kollektív felelősség. Mint részletezte, ha 70 évvel ezelőtt elég erős lett volna a szolidaritás, nem kerülhetett volna sor a deportálásokra. Mondandója illusztrálásához a zsidóüldözés ellen felszólaló Márton Áron római katolikus püspököt és Járosi Andor evangélikus lelkészt említette példaként.

Kelemen Hunor arra is felhívta a figyelmet, hogy megálljt kell parancsolni az Európában újra megerősödő szélsőségeknek. Az RMDSZ-elnök az EP-választások eredményeire utalva kijelentette, hogy nem szabad helyet engedni azoknak, akik embereket különböztetnek meg faji, nyelvi vagy vallási alapon. Úgy vélte, a többség mindig felelős a kisebbségért, a 18 ezer Kolozsvár környéki zsidó halálba küldéséért is kollektív a felelősség.

Emil Boc polgármester, aki Schwartz Róberttel, a kolozsvári zsidó hitközség elnökével közösen leplezte le az emlékművet, rámutatott: ez intő jel, hogy a 70 évvel ezelőtt történtekhez hasonló szörnyűségek soha ne fordulhassanak elő. A gondolatot folytatva Schwartz Róbert arra hívta fel a figyelmet, hogy a tegnap leleplezett emlékmű legfontosabb üzenete: nincs helye az egymás elleni gyűlöletnek.

A postakerti emlékmű Löwith Egon zsidó származású, erdélyi magyar szobrászművész tervei alapján, a zsidó hitközséggel együttműködve készült, a munkálatokat a kolozsvári polgármesteri hivatal finanszírozta. A műalkotás vázlatának kiegészítését Kolozsi Tibor szobrászművészre bízták, akinek az emlékmű hátnézetét kellett megterveznie. Lapunknak kifejtette: stílusát tekintve absztrakt, konstruktivista kompozícióról beszélhetünk, mely erőltetett menetre emlékeztet.

A kolozsvári önkormányzat az emlékmű felavatása kapcsán kiadott közleményében rámutatott, hogy a kolozsvári zsidó közösség olyan neves személyiségeket adott a kincses városnak, mint Mátyás Mátyás, a gyerekkórház alapítója, Janovics Jenő filmrendező, Paneth Farkas érdemes asztalitenisz-edző vagy Löwith Egon, az emlékmű megálmodója.

A zsidó deportálásokra emlékezve kedden a kolozsvári pályaudvaron is emléktáblát helyeztek el. Az ünnepségen Dan Şova közlekedésügyi miniszter elmondta, hogy 1944. május 25. és június 9. között innen hat szerelvény indult Auschwitzba, a szamosújvári gettó lakóival együtt összesen 18 ezer személyt küldtek haláltáborba a kolozsvári állomásról.

Ezeknek csupán egynegyede tért haza, mutatott rá a tárcavezető, hozzátéve, hogy az Elie Wiesel-intézettel együttműködve az évforduló alkalmából 11 észak-erdélyi város pályaudvarán helyeznek el hasonló emléktáblákat. Ezek arra emlékeztetnek, hogy 1944 május–júniusában összesen 131 639 észak-erdélyi zsidót küldtek haláltáborokba az akkori hatóságok.